Sorozatunk következő részében a Paksi Atomerőmű látogatóktól elzárt területére, a reaktorblokkba látogattunk el és megnéztük közelről. Tartsanak velünk, ismerjék meg a Paksi Atomerőmű titkait!
Hosszas engedélyeztetési eljárás előzte meg az egyik legérdekesebb helyszínünk forgatási napját. Az MVM Paksi Atomerőművébe a dolgozókon kívül senki sem léphet be, csak igen különleges esetekben. Belépés előtt napokkal már le kellett adnunk a bevinni kívánt eszközök listáját, érkezésünkkor a mobilunkat kint kellett hagynunk.
Belépéskor egy ellenőrző kapun mentünk keresztül, majd egy úgynevezett biometrikai azonosítást is végeztek rajtunk, így kaphattuk meg a belépéshez szükséges kártyánkat.
Miután a kötelező ellenőrzéseken túljutottunk, ruhát kellett cserélnünk. Az atomerőműben ugyanis nagyon fontos a dolgozók biztonsága, így a fehérneműn kívül minden ruhánk egy elzárt szekrénybe került, majd megkaptuk a „munkaruhánkat”.
Zoknit, speciális cipőt, pólót és egy fehér kezeslábast vettünk fel, majd a fejünkre került a munkavédelmi sisak és a sugárterhelés mérő is.
Azt, hogy milyen ruhában léphettünk be a Paksi Atomerőmű területére, videónkban nézhetik meg, amelyet cikkünk elején, a lap tetején találnak.
A Paksi Atomerőmű a levegőből/ Foto: MVM Paksi Atomerőmű
Az MVM Paksi Atomerőmű jogelődje, a Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január elsején jött létre, mellyel egy új iparág jelent meg Magyarországon. Céljuk a villamosenergia előállítása volt atomenergia alkalmazásával.
Maga az építkezés 1974-ben kezdődött el, még ebben az évben el is indult az 1. és 2. blokkok építése is, majd a Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január elsején kezdte meg munkáját. A beruházás hatására Paks lakossága néhány év alatt 13 ezerről 21 ezerre nőtt, az építkezés csúcsidejében több, mint 10 ezren dolgoztak az atomerőmű területén.
Az 1. blokk reaktortartálya 1980-ban került a végleges helyére, majd megérkezett az első üzemanyag szállítmány is, végül 1982. december 28-án megkezdődött az energiatermelés is. A 2. blokk 1984. szeptember 6-án, a 3. blokk 1986. szeptember 28-án, míg a 4. blokk 1987. augusztus 16-án kapcsolódott be a hálózatba.
Az üzemidő-hosszabbítási program keretében az atomerőmű 1. és 2. blokkja még további 20 évig üzemelhet, a 3. blokk 2036-ig, a 4. blokk pedig 2037-ig termelhet villamos energiát.
A Blikk az MVM Paksi Atomerőmű ellenőrzött zónájába lépett be, majd megnéztük az atomerőmű üzemi területét is, ahol egyébként mindent radioaktív hulladéknak tekintenek és külön gyűjtenek, majd később megállapítják róluk, hogy szennyezettek-e, vagy sem. Ezt egyébként videónkban is megnézhetik a cikkünk elején.
Miután beléptünk a reaktorcsarnokba, megnéztük, hogyan is festenek azok az üzemanyag-kazetták, amik az atomerőmű működéséhez szükségesek. A Blikk videójából kiderül az is, hogy az atomerőműben tárolt dobozok – amelyekből összesen négy darab van – kettő évre elegendő üzemanyagot tartalmaznak.
Üzemanyag-kazetták, ezek kerülnek be a reaktorba/ Foto: MVM Paksi Atomerőmű
Üzemanyag-kazetta metszet/Foto: MVM Paksi Atomerőmű
„Ez azt jelenti, hogy mi két évig a teljes magyar lakosságot, közüzemeket, kórházakat, iskolákat el tudjuk látni villamos energiával. Ha bármi gond akadna a gázzal, vagy egyebekkel, a lakosság akkor is biztonságban van és folyamatos villamosenergia-ellátásban részesül, mert a Paksi Atomerőműben megvan az a képesség, hogy ezt hosszú távon biztosítsa”
– mondta dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató, majd megmutatta azt az uránt tartalmazó kazettát is, amely egy nagyobb város éves áramellátását biztosítja, de még nem lett betöltve a reaktorba.
A még betöltetlen üzemanyag-kazetták/Foto: MVM Paksi Atomerőmű
Az atomerőműveknek szavatossági idejük van, szigorúan meg van határozva az élettartalmuk, ez a Paksi Atomerőmű esetében sincsen másképpen.
„Jelen pillanatban 2032 és 2037-ig van működési engedélye a Paksi Atomerőműnek. Nemzetközi gyakorlat az, hogy az ilyen típusú erőművek élettartalmát tovább lehet hosszabbítani. Igazolnunk kell, hogy az atomerőmű alkalmas-e további hosszabbításra és ha a hatóság bármilyen indokot talál arra, hogy valamiért nem vagyunk elég biztonságosak, akkor azt akár holnap is meg tudná állítani.”
– mondta a Blikknek dr. Kovács Antal, majd hozzátette, hogy ha 2030 körül be tudna Paks II indulni, akkor elérjük azt az ideális állapotot, hogy a magyar villamosenergia ellátás 90 százaléka széndioxid-mentes lesz, tehát a globális felmelegedéshez nem járulunk hozzá.
Utunkat a reaktor kupolánál folytattuk, amely megközelítéséhez szintén belső engedély volt szükséges, amint ezt megkaptuk fel is mehettünk a piros színű, kör alakú kupolához, melyet videónkban is láthatnak.
A Blikk feljutott a piros színű, kör alakú reaktor kupolához/Foto: Blikk
„A reaktor kupola fedi magát a reaktort, ami egy 20-22 méter mély akna. Ahol a nagy dolgok történnek, az egy 3 méter magas és 3 méter átmérőjű henger. Ami azon kívül van, az arra szolgál, hogy az itt képződő hőenergiát, ami felmelegíti a vizet, megfelelően tudjuk kezelni” – magyarázta a kommunikációs igazgató, majd azt is elmondta, hogy az atomerőmű működése nem bonyolult dolog, hasonlít a hagyományos hőerőművekéhez. A reaktorban felszabaduló hőt egy hűtőközeggel szállítják el. A gőz a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, majd ebből a mozgási energiából villamosenergiát termel a generátor. A gőz innen a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik és újra folyékony halmazállapotúvá válik. A lehűlt víz pedig előmelegítés után újra visszakerül a kazánba, vagy a gőzfejlesztőbe.
Miután egy ideje már forgattunk az atomreaktorban, joggal merült fel bennünk a kérdés, hogy veszélyes-e az egészségünkre az itt eltöltött idő, melyre meglepő választ kaptunk.
Mindenkinél van egy elektromossugárzás-mérő, mely mutatja, hogy mennyi a sugárzási érték. Ez nem gyerekjáték, de távolsággal, idővel és védőeszközökkel tudunk ellene védekezni.
– magyarázta dr. Kovács Antal, majd elmondta azt is, hogy a reaktor kupola mellett olyan a sugárzási érték, mintha egy nagyon magasan repülő gép fedélzetén ülnénk.
Ennek ellenére távozásunkkor több sugárzásmérő kapun is keresztül kellett mennünk a biztonság kedvéért, sőt még az eszközeinket is átnézték, hogy nem kaptak-e egy kis háttérsugárzást, de szerencsére teljesen biztonságosan hagyhattuk el a Paksi Atomerőmű területét.
Forrás:
https://www.blikk.hu/aktualis/kulonleges-helyek-extrem-helyszinek-paksi-atomeromu-titkai/qs0d6p9
2022. május 09.
