Hamarosan több mint 300 milliárd forintra nőhet a a hazai áramtárolás támogatása, az idén számos nagy tárolót adhatnak át. Előretör a geotermia, továbbá két távhőpályázat készül és koncessziós kiírás lesz szénhidrogén-területre – egyebek között erről nyilatkozott a Világgazdaságnak Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A lakossági átlagfogyasztás rendszere marad.
Lemaradt a hazai áramtárolás az időjárásfüggő áramtermelés mögött, ezért például a hazai zöld átállással járó feladatokról, a geopolitikai helyzet miatt az energiabiztonságról, az energiaszuverenitás okán a hazai energiatermelés bővítéséről, a lakosság oldaláról pedig a rezsicsökkentés időszerű kérdéseiről is kérdezte a Világgazdaság Lantos Csaba energiaügyi minisztert. Újabb pályázatokról, friss adatokról, tervekről kaptunk tájékoztatást, és megtudtuk: az Energiaügyi Minisztérium (EM) azon dolgozik, hogy ne kelljen feláldoznunk az életminőségüket és a versenyképességüket a zöldátállás oltárán.
Novemberben elértük a 4 gigawattnyi napelem-kapacitást. Hogyan látja, van abban felelőssége a kormánynak, hogy a tárolókapacitások és más rendszeregyensúly-eszközök bővítése messze elmarad a naperőmű-telepítésektől?
A 4 gigawatt csak az ipari naperőművek összkapacitása volt, ami év végére 4,1 gigawatt közelébe nőtt. A saját célra termelőkből és háztartási méretűekből további közel 3,5 gigawattnyi működik Magyarországon. Mindent egybevetve 7,5 gigawatt felett jár már a hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye. A felfutás lendülete jócskán felülmúl minden előzetes várakozást. A korábbi stratégiai célszám 2030-ra jelezte előre, hogy 6 gigawattig jutunk. Ezt hat évvel korábban elértük, negyedével már túl is haladtuk. A harmadik egymás utáni évben hoztunk össze közösen legalább 1,2 gigawattnyi gyarapodást.
Az mindenhogyan örömteli fejlemény, hogy a megújulók már tavalyelőtt a hazai áramfogyasztás több mint ötödét adták.
A további előrelépésben vagyunk érdekeltek, ezért célozzuk meg 2030-ra a 30 százalékos részarányt. De kétségkívül kapaszkodnunk kell, hogy a villamosenergia-rendszer képes legyen kezelni ezt a példátlanul gyors bővülést. Az időjárásfüggők teljesítményingadozásához
hálózati korszerűsítésekkel,
tárolói kapacitásbővítéssel,
akár a felhasználók tudatosabb fogyasztásra ösztönzésével is
alkalmazkodnunk kell.
Elégségesek a hálózati cégek által bejelentett fejlesztések a már ismert, tervezett napelem-csatlakoztatásokhoz?
Arra nagy biztonsággal elegendőek, hogy a mostanra létrejött kapacitásokkal tartsuk a lépést, és ez is nagy szó. 2024-ben tömegesen épültek kormányzati támogatással új alállomások, felpörögtek a távvezetéki fejlesztések. 2030-ra azonban már 12 gigawattnyi naperőművel kalkulálunk. E teljesítmény zökkenőmentes rendszerbe kapcsolásához további hálózati beruházások is kellenek. Ez persze nem sajátosan magyar jelenség: a rendszer-üzemeltetőket Európában mindenütt komoly kihívás elé állítja a zöldenergia rohamos terepfoglalása. Az uniós elnökségi félévünkben ezért is kezeltük kiemelt témaként a hálózati fejlesztések szükségességét, finanszírozásuk indokoltságát.
Ráadásul csupán a kisszámú központi nagyerőmű kiszolgálására tervezett rendszer újradrótozásával nem érhetünk célt. Megbízható alaperőművekkel, jól skálázható kiegyensúlyozó termelőkapacitásokkal is meg kell támogatnunk az átmenetet. Ezért érdemes tartósan számolni nemcsak a karbonmentes atomenergiával, hanem bizony a rugalmasan szabályozható, modern gázerőművekkel is.
2023-ban 93 órában volt nulla vagy negatív az áram ára a HUPX-en. Mi a tavalyi adat?
Pénzügyi hátterű szakemberként számomra ez kétségkívül a legérdekesebb tünete a megújulók sajátosságaiból fakadó nehézségeknek. Ha a csúcstermelési időszakaikban megugró kínálattal szemben éppen alacsony a piaci kereslet, egyre gyakrabban hajlandó vagy kénytelen az eladó fizetni azért, hogy valaki átvegye tőle az áramot.
2024-ben 306 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon. Egyik esztendőről a másikra tehát háromszoros a növekedés úgy, hogy már tavalyelőtt is többször akadt erre példa, mint a megelőző tíz évben összesen. A 2023 júliusi –500 eurós örökrekordot nem múltuk felül, a tavalyi csúcsérték még májusból megawattóránként –150 euró, de ez is elképesztő adat.
A negatív ár úgy válik hétköznapi jelenséggé, hogy sokszor akár csak néhány órával később már rendkívüli magasságokba tudnak felfutni a piaci árak. Életbevágóan fontos, hogy a termelési csúcsidőszakokban előállított tiszta áramot legalább aznap estére félre tudjuk tenni. A kormány ezért cselekszik egyszerre a zöldenergia termeléséért és tárolásáért.
A jelenleg futó pályázatokban 260 milliárd forinttal segítjük ebben a családokat és vállalkozásokat, de én már látom azt is, hogyan lehet ebből hamarosan több mint 300 milliárd.
Egyelőre sehol a gázerőműtender eredménye. Mi miatt nem sikerült kiválasztani a nyertest?
Legjobb tudomásom szerint már nem kell sokat várnunk, közel van az eredményhirdetés. A tervezett létesítmények barna mezős beruházásban, régi erőművek telephelyein épülhetnek. A mátrai blokk bekapcsolását azért tartjuk különösen fontosnak, mert rendszerszinten az adja majd meg a hazai szénkivezetés időpontját is. Hiszen, ahogy az új kombinált ciklusú erőmű Visontán üzembe áll, a szén-dioxid-kibocsátásunk 8 százalékáért felelős mátrai erőmű felhagy a lignitalapú áramtermeléssel. A fejlesztésekkel jelentős szabályozási képességgel gazdagodik a hazai villamosenergia-rendszer. Az új erőművek könnyebben, rugalmasabban igazodhatnak majd az időjárásfüggők termeléséhez, nem kell majd Paksot leterhelni, ami amúgy sem erre való.
A kombinált ciklusú gázüzemű erőművek (CCGT-k) többféleképpen mérséklik majd tehát az importkitettségeket, nagyban hozzájárulva az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság erősítéséhez.
Hol tart a szivattyús-tározós erőmű-beruházások előkészítése? Megkapta az EM a megvalósíthatósági tanulmányokat? Ha igen, mit tartalmaznak?
A megvalósíthatósági tanulmány határidőre elkészült, a kutatófúrásokkal vizsgált két észak-magyarországi helyszín egyikével szemben sem tárt fel kizáró okot földtani, vízföldtani vagy kőzetmechanikai szempontból. Az adottságok és a kockázatok mérlegelése, a tárolókapacitáshoz mért fajlagos költség alapján egyaránt előnyösebb alternatívának tűnik a borsodi. Sok száz milliárdos beruházásról lévén szó, a továbblépéshez mindenképpen ki kell kérnünk a kormány véleményét. 2025-re az a reális cél, hogy ha zöld lámpát kapunk, elvégezzük a telephely kutatási program második fázisát.
Újdonságként annyit el tudok árulni, hogy a 600 megawattos nagy létesítmény mellett legfeljebb 100 megawattos kisebbek telepítésének lehetőségét is mérlegeljük.
Egy 45 esztendeje forgatott nagyszerű tévésorozat minden másnál érzékletesebben tanúskodik arról, hogy milyen régóta van napirenden ez a kérdés. A Másfélmillió lépés Magyarországon börzsönyi epizódjában a Dunakanyarba érő stábnak az akkor a Prédikálószékre tervezett szivattyús-tározós erőműről mesél egy vízügyi szakember. Nekünk eszünk ágában sincs oda építkezni, de az igenis beszédes, hogy egy hasonló fejlesztésben már majd’ fél évszázada is gondolkodtak, pedig akkor még sehol sem voltak az időjárásfüggő megújulók.
A működési elv egyébként pofonegyszerű, két tározóra és az azokat összekapcsoló csővezetékekre van csak szükség. Ha a pillanatnyi szükségleten felül megtermelt zöldenergiával az alsóból a felsőbe szivattyúzzuk fel a vizet, annak leeresztésével turbinát, generátort meghajtva később ismét áramot állíthatunk elő. A világon több mint 400 szivattyús energiatározó működik, több mint ötödük Japánban és Kínában. Ha másutt megéri, nálunk is meg kell, hogy érje.
A Nemzeti Energia- és Klímatervbe ezért írtuk bele újonnan, hogy 2030 után a hazai tárolókapacitások felét ezzel a környezetbarát, kibocsátásmentes megoldással lenne érdemes biztosítanunk.
Az országosan bejelentett ipari méretű, illetve a lakossági áramtárolók jellemzően mennyi ideig tárolják az áramot?
Az akkumulátoros energiatárolás jelenleg leginkább arra alkalmas, hogy a napon belüli szélsőséges kereslet-kínálati ingadozást, és az ezzel együtt járó ármozgásokat segítsen elsimítani. Alapvetően erre is használjuk: első körben 33 milliárd forinttal támogattuk a rendszerirányítót és az elosztókat hálózati integrált energiatárolók telepítésében. Itt már a nyáron átadásokra számítunk, e keretből épül Magyarország eddigi legnagyobb tárolója, a szolnoki. A vállalatok szélesebb körének szóló másik kiírásban is megszülettek már a pályázati döntések, javában zajlik a szerződéskötés.
A 62 milliárd forintos állami hozzájárulással mintegy félszáz létesítmény készülhet el 2026-ban.
A Napenergia Plusz Programban pedig már közel 21 ezer családot segítünk napelemes rendszer és energiatároló telepítésében. Nagyjából ötödük jutott el legalább az időközi kifizetési kérelme elfogadásáig, csak náluk mintegy 43 megawattórányi tárolói kapacitás létesül, a szolnokiénak több mint kétharmada. Világos menetrenddel rendelkezünk tehát: idén kétszeresére, 2026-ra hússzorosára növeljük a meglévő teljesítményt, 2030-ra pedig legalább 1 gigawattig szeretnénk eljutni.
És arról még nem is ejtettünk szót, hogy a mi értelmezésünkben az elektromos autók szerepe sem merül ki a közúti közlekedés zöldítésében. Ha úgy tetszik, mozgó energiatárolókként besegíthetnek az árampiaci feszültségek enyhítésébe is. Számuk 2020 eleje óta a kilencszeresére nőtt, már több mint 70 ezer fut belőlük a hazai utakon. Az Energiaügyi Minisztérium két pályázattal is ösztönzi e trend folytatását, az elektromobilitás terjedésének felgyorsítását. A vállalati flották klímabarát korszerűsítését támogató 30 milliárd forint bő kétharmadára jött be már igény. A részvételi feltételek október végi könnyítésével érezhetően megélénkült az érdeklődés a tavaszig elérhető források iránt.
Egy újabb felhívás az e-töltőhálózat fehér foltjainak felszámolását célozza 28 milliárdos kerettel.
A már működő berendezések közel fele Budapesten vagy Pest vármegyében van. Vidéken is vonzóbbá szeretnénk tenni a zöldautózást, ehhez közelítenünk kell az országos lefedettség felé.
Milyen eredményei voltak tavaly a földhő nagyobb arányú hasznosításának, mi várható az idén?
2010 után négyszeresére növeltük a geotermikus hőenergia kitermelését. A földhő közvetlen hasznosításában huzamos ideje az első ötbe tartozunk az európai országok közül. A kiváló hazai adottságok azonban megkövetelik, hogy még többet tegyünk a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyeréséért. Ezért alkottuk meg tavaly a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Az alapvető szándék, hogy egy-két éven belül az ötödével, 2030-ra pedig a duplájára emeljük az energetikai felhasználást. A tervezett előrehaladás révén a következő tíz évben összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnánk ki e tiszta energiaforrással.
Minden esély megvan rá, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon. Ezért már most is sokat tettünk: két kiírásban összesen 10 milliárd forintot fordítunk a fúrási tevékenység pénzügyi kockázatainak mérséklésére és a meglévő termálkutak korszerűsítésére.
A Modernizációs Alap forrásaiból két távhőpályázatot tervezünk, ezek egyike a szektor zöld technológiára átállását bátoríthatja 50 milliárd forinttal.
Ahogy a szegedi példa mutatja, ebben a biomassza mellett elsősorban a földhővel érdemes tervezni.
A magyar uniós elnökség egyik legfontosabb szakpolitikai eredménye volt, hogy európai szinten első alkalommal tudtunk elfogadtatni tanácsi következtetéseket a geotermikus energia hasznosításának fokozása érdekében.
Hol tart az SMR-piac felmérése? Most mely gyártók tűnnek vonzóbbnak, és melyek estek már ki a rostán?
Munkatársaimmal az Egyesült Királyságtól Dél-Koreáig a világ minden szegletében igyekszünk felkeresni a kis moduláris atomerőművek gyártásában gondolkodó országokat, cégeket. E létesítmények legfeljebb 300 megawatt teljesítményűek, de ha elkészül a sorozatban előállítható változat, telepítésük egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet a hagyományos atomerőművekénél. A kétoldalú államközi nukleáris együttműködési megállapodásokban mások mellett Japánnal, Kínával és Szlovákiával is szoros kapcsolattartásra törekszünk e területen.
Az SMR-ek magyarországi megjelenésének legkorábbi valószínűsíthető időpontja a 2030-as évek közepe, de addig is igyekszünk a lehető legtöbb szereplőnél tájékozódni a technológia fejlődéséről.
Még nem látszik, hogy bármelyik versenyző célba ért volna, amíg folyik a verseny, addig senkit nem érdemes kizárni a szóba jöhető partnerek sorából.
Az ukrán energiarendszer állapota hogyan érinti a magyar-ukrán áramkapcsolatokat?
Kevesebb visszhangot kap, de a széles körű humanitárius összefogás mellett Magyarország az elmúlt időszakban rengeteget tett az ukrajnai energiaellátás fenntartása érdekében is. A konfliktus talán legveszélyesebb heteit-hónapjait éljük, a tél előtt felerősödtek az ukrán energiarendszert célzó támadások is. A Kárpátalján elő honfitársaink miatt sem tehetjük meg, hogy nem segítünk. Még akkor sem, ha az ukrán gáztranzit januári leállítása legalábbis nem könnyíti meg a helyzetünket.
Geopolitikai szempontból mennyire látja stabilnak Magyarország olaj- és gázellátását 2025-ben?
Az ilyen és ehhez hasonló felvetésünkre egyfajta válaszunk van: mielőbbi tűzszünet és béke kell, aminek a novemberi amerikai elnökválasztással javultak az esélyei. Egy felelős kormánynak persze a rossz forgatókönyvekre is készülnie kell. A fosszilis szállítmányok zöme már déli irányból jut el Magyarországra, magas töltöttségi szintű gáztárolókkal futottunk neki a fűtési szezonnak.
Fokozzuk a belföldi kitermelést is, januárban öt év szünet után indítunk újra szénhidrogén koncessziós pályázatokat nyolc területre.
Azonnali ellátásbiztonsági kockázattal a keletről érkező import teljes kiesése sem jár, de a valódi megoldást ebben is a háború rég várt befejezése hozhatná el.
Megmarad a lakossági átlagfogyasztás intézménye az idén is?
A rezsicsökkentés bevált, egy nemzetközi kutatás szerint a magyar emberek tartanak messze a legkevésbé attól, hogy fűtési nehézségeik lehetnek. Az uniós átlagos aránynak a hazai 7 százalék mindössze a harmada. Minden támadással szemben az a legfontosabb érvünk, hogy a magyar családok Európában a legolcsóbban jutnak áramhoz és földgázhoz is. A most működő rendszeren januártól sem változtattunk. A költségvetési újdonságokra nyitott olvasókat talán érdekelheti, hogy a lakossági rezsivédelmi alap 2025-ben az Energiaügyi Minisztérium fejezetében szerepel a tavalyival közel megegyező, 880 milliárd forintos kerettel.
Az MVM csoport tíz ügyfeléből kilenc sávhatár alatt fogyaszt, az áramnál tízből nyolcnak számláznak kizárólag rezsicsökkentett áron. A nemzeti energiavállalat folyamatosan keresi a szolgáltatási színvonalának emelését eredményező beavatkozási lehetőségeket. A hőmérséklet alapú jelleggörbénél például a felhasználók érdekében és a klímaváltozás hatásait elismerve januártól az eddigi húsz helyett csak a megelőző öt év átlagos hőmérsékletét veszik figyelembe.
Ami a kormányt illeti, meglévő piaci szerződéseik kifutása után újabb mikrovállalkozásokat engedünk be az egyetemes szolgáltatásba, így még többen juthatnak kedvezményes áron áramhoz.
Az Energiaügyi Minisztérium azon dolgozik, hogy a magyar és az európai embereknek és cégeknek ne kelljen feláldozniuk életminőségüket, versenyképességüket a zöld átállás oltárán. Meggyőződésünk, hogy a klíma védelme összehangolható az ipar fejlesztésével és a munkahelyek megőrzésével. A sikeres energiaátmenet a kulcsa a közös boldogulásunknak a jelenben és a következő nemzedékek jólétének. Talán a beszélgetésünkből kiderült, számtalan eszközzel és egyre több eredményben megmutatkozó módon cselekszünk azért, hogy a feltétlenül indokolt zöldítés fürdővizével ne öntsük ki a gyereket, Európa és Magyarország helyzetének megerősítését az egyre élesebb világgazdasági versenyben.
Forrás:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/01/lantos-csaba-a-napelemek-felfutas-elkepeszto-jonnek-az-uj-palyazatok
2025. január 13.
