2023.06.27.

Lantos Csaba: Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor beszerzése

Az új szélerőművek és kis moduláris atomreaktorok telepítéséről, a hazai gáztermelés növeléséről, az energiaközösségekben rejlő lehetőségekről, a tisztaszén-technológia esélyeiről, a feltörő, nagy nyomású gőz hasznosításáról, a fix áras áramszerződésekről és egy közelgő akkumulátorpályázatról is nyilatkozott a Világgazdaságnak Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Mint leszögezte, az adott helyzetre megvan a világos válaszunk: megújulók és atomenergia.

A közelmúltban a korábbi évekénél sokkal gyorsabb és erőteljesebb reagálásokra kényszerült a hazai energiapolitika, például a felerősödött importdiverzifikációs kényszer, a szigorodó uniós szabályozás, az elszabadult, majd kissé megszelídült energiaárak, illetve a várhatóan megnövekvő hazai villamosenergia-igények miatt. Mindazonáltal Magyarország célja változatlanul a minél tisztább és a behozataltól minél kevésbé függő, megfizethető energiaellátás. A terület aktuális kérdéseiről Lantos Csaba energiaügyi miniszter nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Mennyire esélyes, hogy Magyarország önellátó legyen energiából?

A magyarországi energiaellátás 76 százalékban függ az importtól, az uniós átlag ehhez képest 71 százalék. A teljes energiafüggetlenség megvalósíthatatlan, nem is várható el egy olyan földrajzi adottságokkal, természeti erőforrásokkal rendelkező országtól, mint a mienk, de a kitettségeket csökkentenünk, az önellátási képességeket erősítenünk kell. A diverzifikáció érdekében 2010 óta minden korábbi kormánynál többet tettünk a hálózatok nemzetközi összeköttetéseinek kiépítésével is. Nekünk nem adatott meg az az egyébként igen költséges luxus, hogy az egyik napról a másikra lemondjunk az orosz importról, de bővítenünk kell a forrásbeszerzési lehetőségeket. A Magyarországon felhasznált összes földgáznak korábban még 87 százaléka érkezett Oroszországból. Ha a horvát és román irányú beszállítások, a fogyasztáscsökkenés és a fokozott mértékű belföldi termelés trendjei tartósnak bizonyulnak, az idén kézzelfogható közelségbe kerülhet a 60 százalékos arány.

Mekkora kockázatot lát abban, hogy a nukleáris termelésünk is importüzemanyagtól függ?

Kétségtelen ez a függés, de emiatt nem kell aggódnunk. Aligha engednék meg nekünk a nagyhatalmak, hogy saját célra uránt dúsítsunk, amúgy sem biztos, hogy megérné. A nukleáris üzemanyag beszerzése is diverzifikálható, az ilyen megállapodások azonban hosszú távú elkötelezettséget jelentenek.

Az orosz típusú fűtőelemkötegek nem felcserélhetők.

Ugyanakkor az energiatermeléshez kapcsolódóan majdnem minden másban függünk az importtól. Az Európában használt napelemek több mint 95 százaléka Kínából származik, de miután telepítettük a berendezést, az már belföldön termel. A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) hatályos változata 2030-ra még 6 gigawattnyi napelemes kapacitást feltételez, de már most legalább 10-12 gigawattra számítunk. E kapacitások átlagos kihasználtsága az ország földrajzi fekvése alapján 15 százalékos, amiből kalkulálható az általuk termelhető áram mennyisége. 2030-ban még inkább igaz lesz, ami már májusban is megesett, hogy Magyarországon a megújulók több áramot termeltek, mint a gázerőművek.

A napelemek rohamos terjedése is közrejátszott abban, hogy tavaly a Benelux országok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 8,6 százalékkal az energiafelhasználás során kibocsátott szén-dioxid mennyisége, miközben kilenc tagállamban még nőtt is.

Mikor épülhet újra szélerőmű Magyarországon?

Erről vitában állunk az Európai Unióval, mert bár a szándék megvan a részünkről, az ördög a részletekben rejlik. Ez is, mint minden építkezés, minden erőmű, engedélyköteles. Kérdés, hogy a széltorony mekkora lehet, hol telepíthető, hogyan illeszkedik a tájba. A társadalomnak megvannak a maga szempontjai. El szeretnénk kerülni az olyan szélkerékerdőket, amilyeneket néhol a világban most is lehet látni, nem szeretnénk Magyarországot ipari tájjá változtatni.

Szépnek is lehet látni a széltornyot. A mátrai erőmű milyen?

Jó a példa, mert ahol már ma is ipari táj van, ott egy szélkerék nem okoz nagy változást. Máshol ez nem így van, ezért más európai országokhoz hasonlóan mi is szeretnénk valamilyen korlátot. Például jelenleg 12 kilométer a széltornyok településektől mért védőtávolsága, de mivel ez az adottságokból kiindulva lényegében tiltást jelent, ezt a limitet le szeretnénk vinni egy kilométerre. Kisebbre nem, többek között a szélkerekek zaja miatt. Ugyanakkor van olyan uniós álláspont, hogy egyáltalán ne legyen védőtávolság, vagy legfeljebb fél kilométeres. Uniós szinten az energiamix meghatározása azonban nemzeti hatáskörbe tartozik, ennek így is kell maradnia.

Szeretném, ha a hazai energiamixben lenne a napenergiának egy komplementer része arra az időre, amikor a nap nem süt, de a szél fúj.

Persze a hegyekkel körülvett, szélcsendesebb Magyarországon a szélerőművek mindig is rosszabb hatásfokkal, fajlagosan drágábban fognak működni, mint a szelesebb, tengerparttal rendelkező országokban. Emiatt azt a versenyt nem tudjuk megnyerni, amely arról szól, hogy ki állít elő olcsóbban szélerőművel zöld hidrogént. A lehetőségeink sehol nincsenek a német tengereken telepített óriási, 15 megawattos szélturbinákhoz képest. A meglévő hazai turbinák jellemzően másfél megawattosak. Tehát nekünk másképpen kell építkeznünk, mindenkinek a saját adottságaiból kell kiindulnia.

Mikorra és milyen arányban nő a hazai lignitalapú energiatermelés a jelenlegi tervek alapján?

A mátrai blokkokat működtetjük, amíg szükség van rájuk. Ha nem lenne a szén-dioxid-kvótarendszer, akkor ez az erőmű még a jelenlegi árviszonyok között is nyereséges lenne, holott öreg, és emiatt drága üzemeltetni. A kvótarendszer azonban éppen az ilyen erőművek kiszorítását célozza, az pedig kétségtelen, hogy Magyarországon a Mátrai Erőmű messze a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó. Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerben azonban mindössze a hatvanadik legnagyobb szennyező, miközben a tízes élcsoportban szinte kivétel nélkül német és lengyel szénerőművek vannak.

A Mátrai Erőműre addig szükség lesz, amíg meg nem épül a három új gázüzemű blokkunk, az egyik éppen a visontai telephelyen.

Hosszú távon nem cél fenntartani a nem nagy fűtőértékű, ám nagy károsanyag-kibocsátással járó létesítményeket. Más módon azonban hasznosítható a lignit és a hazai barnaszén, például az úgynevezett tisztaszén-technológiával, vegyipari alapanyagként. A második világháború idején a technológia már létezett, használták is, de nem volt gazdaságos. Viszont a jövőben fejlődhet annyit az ipari vegyészet, hogy az eddigitől eltérő módon hasznosítja ezt az ásványvagyonunkat.

Az viszont kimondható, hogy hagyományos energiatermelésre nem épül már szénerőmű Magyarországon?

Kimondható, de hozzátenném, hogy idővel megoldódhat a szabadba kerülő szén-dioxid befogása és tárolása (carbon capture), esetleg hasznosítása is. Bízunk benne, ahogyan a fúziós energiában is, mint hosszabb távon majd az emberiség rendelkezésére álló energiatermelési lehetőségben. Arra mindenesetre jó volt az energiaválság, hogy Európa-szerte nagy pénzek áramlottak az új, tiszta energia előállításába. Magyarország mint kis ország nem tud minden ilyen főáramba bekerülni, de az adott helyzetre megvan a világos válaszunk: megújulók és atomenergia.

Magyarországon például az MVM-en keresztül a gáztermelésbe áramlik a friss pénzügyi forrás. Remélhető ettől érdemi termelésnövekedés?

Ha nem tennénk bele a pénzt, csökkenne. A fossziliseknél ez alapigazság. Remélünk tőle valamekkora növekedést, például a sarkadi mezőn. Korábban az egyik amerikai hátterű vállalat sok pénzt tett a Makói-árok feltárásába. Az a gáz biztosan ott van, és bár a cég nem termel, a mezőt fenntartja, mert tudja, amit mi tudunk: fejlődik a gáz felhozatalához szükséges technológia. Ha nekik megéri, akkor nekünk is. Hasonló a helyzet a geotermikus energia kinyerésével. Ma a távhőrendszer 10 százaléka látható el geotermikus energiával, ennek a növelésébe is sok pénzt kell tenni. De ettől még sok kockázat van benne.

Egyébként van egy harmadik ilyen hazai terület is, a feltörő, nagy nyomású gőz hasznosítása. Reméljük, hogy erre alapozva egy második Izland tudunk lenni, ahol a nagy nyomású gőzt engedik rá a turbinalapátra, így termelnek áramot.

Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen a nagyon mélyen lévő gőzünk összetétele, pedig ez is fontos, mert a gőz esetleg korrodálhatja a termelőberendezést. Ám már erre is vannak zárt rendszerű megoldások. Akár így is tehetünk majd az ország energiaszuverenitásáért.

Nem jelent hátrányt az energiamix szélsőséges eltolódása azokban az években, amikor egyszerre működik hat atomblokk?

Jó néhány évről lesz szó. Szeretném, ha mind a négy meglévő paksi blokk – amelyeket 2032 és 2037 között kellene leállítani – üzemideje újabb 20 évvel tovább tarthatna. Persze ez nem politikai döntésen múlik, hanem műszaki kérdés. A következő évtizedben belép Paks II., a hat blokk együtt már 4400 megawatt teljesítményt jelent. A ma működő atomerőmű (amikor teljes kapacitással megy) az ország teljes áramigényének az egyharmadát termeli meg. Az elmúlt 16 évben a hazai GDP 69 százalékkal nőtt, az össz-energiafogyasztás viszont 2005 óta szerényen csökken, vagyis a gazdaság energiahatékonysága javul. Azt gondoljuk, hogy e csökkenés folytatódik, de ezen belül az áramigény emelkedik, akár 50 százalékkal is. Ez úgy megy majd végbe, hogy esik a fosszilis energiahordozók felhasználása, részben a belső égésű motoros közlekedés mérséklődésével és az elektromos autózás terjedésével, a gázkazánok hőszivattyúra, az ipari gázfelhasználás áramra vagy hidrogénre cserélésével. Magában az áramtermelésben is zsugorodik a földgáz szerepe, az olaj pedig szinte teljesen ki is esik. Tart a NEKT felülvizsgálata. Ennek a kötelező uniós dokumentumnak a korábbi változatában még az áll, hogy az ország 2030-as áramigénye 66 terawattóra lesz, most azonban úgy számolunk, hogy a tizedével kevesebb, 60 terawattóra. A tavalyi tényadat 43 terawattóra volt. Paks II. éppen a növekvő áramigény kielégítése miatt fontos, előreláthatóan a két új blokkja termeli majd meg 20 éven át az ország akkori villamosenergia-igényének a felét.

Nincs elég alaperőművünk, 40 éve nem épült ilyen. Paks II.-vel és a három új gázblokkal azonban már lefedjük az alapigények jelentős részét. Ehhez jön még a hazai geotermia, biomassza, biogáz, valamint az időjárásfüggő megújulók, csak majd az ezen felüli mennyiséget kell importálni.

Közben már nagyon termelnek a 4800 megawattnyi beépített kapacitás felett tartó napelemek. A legutóbbi ipari naperőművi termelési csúcs napján, május elsején az áram import-export szaldójának minimális és maximális értékei között korábban sosem tapasztalt mértékű, közel 4000 megawatt volt a különbség. Egyes pillanatokban már a teljes hazai áramfogyasztást képesek vagyunk tisztán karbonmentes forrásokból fedezni.

Az újabb paksi üzemidő-hosszabbítás esetén is szükség lesz egy harmadik, Paks III. néven emlegetett atomerőműre? Ha igen, milyenre?

Igen, legalább egyre. De nem gondolnám, hogy Pakson lenne a helye, inkább az ország olyan részén, ahol nő az energiaigény. Elindult ugyanis egy új hullám, a kis moduláris reaktorok (SMR) telepítése. Ezek legfeljebb 300 megawattosak lesznek. Összehasonlításképpen a paksi atomerőmű négy, egyenként 500 megawattos blokkból áll, Paks II. kétszer 1200 megawattos lesz. Már sok terv készült az SMR-ekre, de csak egy működik, a kínai Hainanban. A románok egy amerikai vállalattal szerződtek le hasonlóra, a britek a Rolls-Royce-szal. Már legalább tizenöt ilyen technológia tervét láttam, ezek különböznek egymástól, ahogyan a ma működő atomerőművek is. Lényeges eltérés viszont, hogy míg a ma működő atomerőművek mindegyike egyedi termék, a náluk jóval kisebb SMR-ek gyártástechnológiája szabványosított lesz. Ennek köszönhetően e sorozattermékek várhatóan jóval olcsóbban gyárthatók, remélhetőleg gyorsabban engedélyezhetők, építhetők és bővíthetők is. Mivel kisebbek, kisebb hozamú folyó mellé is telepíthetők lesznek, vagy épülhet hozzájuk hűtőtorony. Viszont Európában ma még nincs meg az engedélyezési kultúrájuk. Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre a beszerzésük.

Az újabb hazai atomerőmű lehet akár orosz technológiájú is?

Minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk.

Pontosabban hol lenne a hazai SMR?

Talán valahol Kelet-Magyarországon, de más helyszínek vizsgálata is terítéken van. Azon még nem lépett túl a nukleáris ipar, hogy valahogy hőt állít elő, abból gőzt, majd egy generátorral áramot, de vannak ezen túlmutató kísérletek is.

Mikor válik el kötelezően az elektromos járművek áramtarifája a kedvezményes lakosságitól? Megmarad az erre is megoldást jelentő, továbbá más okból is igazságosabb háztartási átlagfogyasztás intézménye?

Az biztos, hogy fenntartjuk a rezsicsökkenést az idén és 2024-ben is. Van a baloldali szemlélet, amely támogatásokban gondolkodik, és van a mienk, amelyben a rezsicsökkentésen keresztül alanyi jog a megfizethető energiához való hozzáférés. Az átlagfogyasztás rendszerében mindenkinek ugyanannyi kedvezményes árú energia jár. A rezsivédelem működik, a fogyasztási helyek több mint háromnegyede az átlagfogyasztási szint alatt maradt áramban és gázban is.

Amiben azonban sokkal inkább hiszünk, az az energiaközösség, és talán ez válasz a kérdésére.

Miért nincs még arra mód, hogy megállapodjak egy olyan szomszédommal, akivel ugyanarra a trafóra vagyunk rákötve, hogy ő akkor tölti az autóját árammal, amikor én az áramot a napelememmel megtermelem? Vagy miért nem töltjük az éppen fölöslegben előállított árammal a hidroglóbuszokat? Szeretnénk ebbe az irányba elvinni a szabályozást. A rendszer hasonló lenne ahhoz, amilyen korábban élt is, amikor éjjel, a B tarifás olcsó, paksi árammal fűtöttük fel a bojlert. Az országosan elterjedt energiaközösség-rendszer mellett szól, hogy az a legjobb, ha az áramot az előállítás helyéhez minél közelebb használjuk fel, ne kelljen nagy távolságokra elszállítani. Ez vezérléssel oldható meg. A szabályozás ilyen irányú fejlesztésével helyben oldhatunk meg egy csomó problémát. Ez azért is fontos, mert hiába vannak Magyarországnak minden szomszédos országgal megfelelő, kétirányú határkeresztező kapacitásai, ha az áramra nincs mindig külföldi kereslet. A többletáram kezelésére a másik megoldás az áramtárolás fejlesztése. Az országban jelenleg 20-25 megawattnyi ipari akkumulátor működik, ami elenyésző az ország ellátásához szükséges 5-6 ezer megawattnyi teljesítményhez képest.

Egy pályázat már nyitva van az átviteli rendszerirányítók, elosztók számára, egy másikat további piaci szereplőkre célozva nyáron hirdetünk meg akkumulátorok létesítésére, ezekre nagy szükségünk van a megújuló alapú energiatermelésünk mellé. Az Európai Bizottság a napokban igazolta vissza e fejlesztési szándék támogathatóságát.

A fix áras áramszerződések július 1-jétől hatályos felbontatása nem túl agresszív beavatkozás a piaci folyamatokba?

Nem bontatjuk fel a szerződéseket, csak azt írtuk elő, hogy a meghatározott áramárplafonnál többet nem számlázhatnak a kereskedők az év második felében. A tavaly augusztusi piaci turbulencia drasztikusan megváltoztatta a piac helyzetet, volt, hogy egy megawattórányi áram ára 1000 euróra is felugrott. Megnőtt a bizalmatlanság, bizonytalanok voltak a kilátások, emiatt a vállalatok nem kaptak értelmezhető ajánlatokat kereskedőiktől. Ősszel ezért sokan fix áras szerződést kötöttek, magas áron ugyan, de így legalább hozzájutottak a villamos energiához. Ám ezután esett az áram ára, és azok jártak jól, akiknek változó (floating) áras megállapodásaik voltak. A fix áras szerződésekbe az érintettek többsége 2023 végéig ragadt be, de némelyiküknek 400-500 eurós szerződése van. A cégeknél ez rendkívül jelentős versenyképességi hátrányt okoz, gátolja a növekedést és a beruházásokat, veszélyezteti a munkahelyeket, ráadásul akadályozza az infláció letörését is. Ezért avatkozunk be, ezért döntöttünk úgy, hogy néhány kulcságazat több mint ötezer vállalkozását kiszabadítjuk a magasan rögzített fix áras szerződéseikből. A kereskedőiket kötelezzük arra, hogy az év végéig legfeljebb 200 eurós megawattóránkénti áron lássák el a cégeket villamos energiával. Az állam a mintegy 40 milliárd forintos teljes bevételkiesést megtéríti számukra. A rendkívüli idők rendkívüli lépéseket követelnek meg, a mi legfontosabb szempontunk mindig is a magyar családok és a hazai vállalkozások védelme volt és lesz.

Forrás:
https://www.vg.hu/energia-vgplus/2023/06/lantos-csaba-magyarorszagon-leghamarabb-2029-2030-ban-kerulhet-teritekre-egy-vagy-tobb-kis-modularis-atomreaktor-beszerzese
2023. június 26.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram