Az emberek megkérdezése és felhatalmazása nélküli európai szankciós politika valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő – hangsúlyozta Kövér László szombaton Orosházán, a Mondjunk nemet a szankciókra! Című országjáró sorozat Békés megyei állomásán. A házelnök szerint a legújabb nemzeti konzultáció jó eszköz arra, hogy a magyar kormány hatékonyan érvelhessen Brüsszelben a nemzeti érdekek védelme mellett, az elhibázott szankciós politika ellen.
– Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát – nyilatkozta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában emlékeztetett: az első, Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak. A háború azonban már nyolc hónapja tart, és brutálisabb, mint bármikor, az európai gazdaság pedig nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze. Az unió következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra is kiterjedne, ami újabb vörös vonal Magyarországnak.
A szankciók kivetését ráadásul elég csak lebegtetni ahhoz, hogy azok sokkolják a tőzsdei gázárakat.
Ennek az árát pedig legnagyobb mértékben Európa fizeti meg.
– A kormány célja, hogy Magyarországon a gazdaság teljesítménye a fenyegető európai recesszió esetén se essen vissza – szögezte le Kövér László a Mondjunk nemet a szankciókra! Című országjáró sorozat orosházi állomásán.
Az Országgyűlés elnöke szerint a magyar baloldal továbbra is a hibás és káros szankciók és a háború pártján áll. Azt is megjegyezte, hogy a nukleáris energiára tervezett szankciók Magyarország számára egyenlőek lennének a katasztrófával.
Sokkoló szankciók
A helyzet
Úgy hírlik, hogy körvonalazódik egy újabb szankciós csomag összeállítása.
Ezúttal a nukleáris technológiák is bekerülnének a sorba. Azt talán ecsetelni sem kell, hogy mindez mit jelentene Magyarországra nézve. A paksi atomerőmű a hazai energiatermelés harmadát biztosítja.
Kiindulási pontként a brüsszeli vezetők a háború kirobbanása után kijelentették: a szankciós politika térde kényszeríti Oroszországot és véget vet az Ukrajna ellen indított fegyveres agressziónak. Erre várunk nyolc hónapja. Egyelőre azonban még nyomokban sem fedezhető fel az ígért cél teljesülése. Az embargós intézkedések ugyanis totálisan más következményekkel jártak, mint amiről szó volt. Moszkva hadigépezete nem állt le, ám sikerült kirobbantani egy kereskedelmi konfliktust a háború mellé. Ezzel az energiafronton Ukrajna mellett egész Európa része lett a hadszíntérnek.
Senkit ne tévesszenek meg azok a nyilatkozatok, amelyekkel az Európai Bizottság és egyes nyugati tagállamok vezetői próbálják nyugtatni a kedélyeket. Hiába beszélnek többen arról, hogy lám, az elmúlt hónapokhoz képest már csökkent a földgáz ára az irányadó holland gáztőzsdén.
Szó se róla, a 120 euró egy megawattóra földgázért kevesebb, mint a 349 euró, de sokkal több, mint a két évvel ezelőtti 15 euró. Arról nem is beszélve, hogy a koronavírus-járvány előtt tíz euró alatt is elérhető volt az energiaforrás. A szankcióknak még csak a lebegtetése is elég ahhoz, hogy felszaladjon a gáz ára, ahogy erre több példa is akadt az elmúlt időszakban. A kilencedik csomag híre szintén ezzel a következményekkel járt.
Európa jelenleg bukásra áll az embargós politikájával. A kontinens országait fenyegeti a gazdasági visszaesés réme, ahogy számolni kell a növekvő munkanélküliséggel és a súlyosbodó inflációval is. Az elérhető energiaforrás pedig kevesebb és jóval drágább. Most már ott tartunk, hogy a kontinens gázellátásának teljes biztonsága külső tényezőktől függ, így például az időjárástól. A vállalkozásokra bénítóan hat ez a környezet, a bizonytalan kilátások közepette nem mernek újabb beruházásokba vágni, hiszen egyre többen még az energiaszámlákat sem tudják időben kifizetni. Erre figyelmeztetett a minap a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége is. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy cégek sora függeszti fel a termelését. Európa rohamosan veszíti el versenyképességi tartalékait. Még azt is megélhetjük, hogy kevesebb gépjárművet fog exportálni a kontinens a világ más részeibe, mint amennyi ide érkezik. Olyan irányba tartunk, amelyet korábban el sem mertünk volna képzelni.
A kereskedelmi konfliktust ráadásul nem csökkenti, hanem inkább mélyíti Amerika jelenlegi vezetése. A Biden-adminisztráció képes volt ismét összerúgni a port az olajkitermelő kartellel (OPEC) is, amely szembefordult az Egyesült Államokkal. Ezért most sokan reménykednek abban, hogy a félidős választások eredménye ezen a téren is változást hoz. Korántsem mindegy, hogy Amerika mit és merre lép az energiapolitikában, ahogy szerepe megkerülhetetlen a béke felé vezető úton is. Ha itt változik az irány, talán előbb-utóbb Brüsszelben is észbe kapnak az illetékesek.
Az Európai Bizottságnak például már most el kellene felejtenie az újabb szankciókat, amelyekről gyakorlatilag úgy születnek döntések, hogy azokat semmiféle hatástanulmány nem előzi meg. A hatásokat természetesen mára már mindenki pontosan ismeri, hiszen azokat a bőrünkön érezzük.
Mondjunk nemet a szankciókra!
Kövér László: Európa gazdaságának szándékolt tönkretétele zajlik
– A Sorosék finanszírozta magyar dollárbaloldal a szankciók és a háború pártján áll, mindenben ugyanazt szajkózzák, mint a Nyugat rossz úton járó képviselői és bürokrácia vezetői – fogalmazott Kövér László a Mondjunk nemet a szankciókra! Című országjáró sorozat orosházi állomásán.
Az Országgyűlés elnöke szerint mindaz, ami ma Európában történik, az emberek felhatalmazása és megkérdezése nélkül zajlik. – Sem a migrációról, sem arról nem kérdezték meg az embereket, hogy akarják-e fizetni a szankciók árát – jelentette ki, majd leszögezte: ezért van szükség a nemzeti konzultációra, hogy a magyar kormány az emberek véleményét kikérve érvelhessen Brüsszelben a nemzeti érdekek védelme mellett.
Kövér László elmondta: a jelenlegi helyzetben a kormány célja, hogy Magyarországon a gazdaság teljesítménye a fenyegető európai recesszió esetén se essen vissza. Az Országgyűlés elnöke szerint a kormány ahogy a járvány alatt, úgy most is igyekszik a kis- és közepes vállalkozások mellett a nagyüzemeknek is támogatást adni a munkahelyek megőrzése érdekében, arra ösztönözve a cégeket, hogy korszerűsítéssel javítsák versenyképességüket.
– Magyarország gázellátása ebben a pillanatban biztonságban van. Gáztározóink töltöttsége jelenleg 1,3 évre fedezi a lakossági igényeket, az ipari fogyasztókat is beleértve az éves szükséglet hatvan-hetven százalékára elegendő – emelte ki a házelnök, aki szerint bár vagy egy évtizede arról győzködik Magyarországot, hogy az oroszok megbízhatatlan partnerek, tények bizonyítják, hogy nem ők használták fegyverként a gázt, hanem fordítva: az Európai Bizottság próbálta meg a szankciókon keresztül azt ellenük fordítani.
Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország az első pillanattól kezdve elítélte Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. Úgy fogalmazott: Magyarország alapvető nemzeti érdeke a független, demokratikus, prosperáló, saját polgárainak a szülőföldjükön nemzeti megkülönböztetés nélkül boldogulást biztosító Ukrajna létezése. – Ami most zajlik, az Európa gazdaságának szándékolt tönkretétele. Noha a szankciós politika kezdetén azt ígérték, azok nem érintik az energiahordozókat, az önmagát önállósító Európai Bizottság újabb és újabb csomagokat készít, és a korlátozásokat előbb az olajra, majd a gázra is kiterjesztette – jelentette ki Kövér László. Beszélt arról is, hogy a hírek szerint már készül a kilencedik uniós szankciós csomag, amely a nukleáris energiára is ki kívánja terjeszteni a korlátozásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar villamos energia jelentős részét előállító paksi erőmű nem nagyon működhet mással, mint orosz fűtőelemmel.
A nukleáris energiára tervezett szankciók ezért Magyarország számára egyenlőek lennének a katasztrófával nemcsak a lakosság, hanem az ipar szempontjából is – mutatott rá, hangsúlyozva, az ilyen korlátozások ezért csak akkor támogathatók, ha azok alól Magyarország mentességet kap.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság azzal indokolta a szankciók bevezetését, hogy azok az oroszoknak fognak ártani. Ezzel szemben az oroszok fél év alatt annyi pénzt szedtek be az energiahordozókból, mint az azt megelőző év egészében. Hozzátette: már a 2014-ben bevezetett szankciók egyik eredménye is az volt, hogy rákényszerítette az oroszokat az önellátásra, és így a korábban behozatalra szoruló ország lett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre.
Nem enged Magyarország az energiabiztonságból
A következő embargós csomag a nukleáris technológiákra is kiterjedne
Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát – nyilatkozta Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint jobb lenne végre szembenézni a szankciós politika hatásaival.
– Az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban az első, Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak.
A háború azonban már nyolc hónapja tart, és brutálisabb, mint bármikor, az európai gazdaság pedig nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Már az újabb, immár kilencedik szankciós csomag emlegetésére is emelkedett a gáz ára a világpiacon. – Jobb lenne végre szembenézni a szankciós politika hatásaival. Az EU következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra is kiterjedne.
Már több tagállam külügyminisztere is jelezte, hogy támogatni fogja, ez azonban egy újabb vörös vonal Magyarországnak – nyilatkozta a tárcavezető, aki hangsúlyozta: „nem támogatunk semmit, ahogy eddig sem tettük, ami Magyarország érdekeivel ellentétes, például veszélyezteti az energiabiztonságot”.
Szijjártó Péter jelezte: Paks a magyar energiatermelés harmadát biztosítja, a Paks II beruházás pedig a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését jelentheti, tehát az újabb szankciók ellentétesek az ország érdekeivel. – A jelenlegi négy magyarországi atomerőműblokkba orosz gyártótól kell a fűtőelemeket beszerezni; a térségben nagyrészt ilyenek erőművek működnek. Magyarország elégedett az orosz beszállítókkal.
A nukleáris fűtőelemek hosszú távú garanciát jelentenek a magyar energiabiztonságnak – magyarázta.
A külügyminiszter az orosz–ukrán háború lezárása kapcsán a nagyhatalmak közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a hidegháborúban is úgy lehetett megelőzni a harmadik világháborút, hogy volt kommunikáció az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. – Most is orosz–amerikai kommunikációs csatornákat kellene létrehozni, mert tárgyalások nélkül ez a háború nem zárható le – hangoztatta.
Szijjártó Péter hozzáfűzte: a 27 uniós külügyminiszter legutóbbi megbeszélésén 26 kollégája közül egy se mondta ki azt a szót, hogy béke.
Forrás:
Magyar Nemzet2022. november 7.
