Várhatóan végül a nukleáris energia is bekerül a zöld, fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe, de az Európai Bizottság még mindig nem határozott az Európát megosztó kérdésben. A döntéssel a testület valószínűleg megvárja a szeptemberi németországi választások eredményét.
Vajon az atomerőművek a zöld energia forrásának és a klímaváltozás elleni cselekvés hasznos eszközeinek tekinthetők karbonmentes termelésük miatt, vagy nagy fenyegetést jelentenek a környezetre az általuk termelt radioaktív hulladékra és a ritkán előforduló súlyos balesetekre tekintettel? Leegyszerűsítve ez a kérdés áll az uniós országokat és politikusokat megosztó vita középpontjában, akiknek egyelőre nem sikerült politikai döntést hozniuk az ügyben.
A válasz igencsak lényeges nem csak az európai energia- és klímapolitikára, de ennek mintaadó szerepe miatt a globális fejleményekre nézve is. Az uniós taxonómia-rendelet célja, hogy Unió-szerte ösztönözze a pénzügyi forrásoknak a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek felé irányuló áramlását. Azáltal, hogy a befektetéseket fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások irányába tereli, a szabályozás kulcsfontosságú szerepet tölthet be a 2050-es európai klímasemlegesség elérésében.
Az Európai Bizottság tudományos testülete (Közös Kutatóközpont, JRC) ugyan tavasszal egyértelműen a nukleáris energia fenntarthatósága mellett foglalt állást, de miután kételyek merültek fel a JRC semlegességével kapcsolatban, a Bizottság későbbre halasztotta a döntést.
A JRC UGYANIS MINT AZ EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG (EURATOM) TUDOMÁNYOS KUTATÓ EGYSÉGE ALAKULT MEG 1957-BEN, ÉS MIUTÁN MA SEM TELJESEN FÜGGETLEN TŐLE, A JRC HITELESSÉGE E TÉMÁBAN ÉRTHETŐ MÓDON MEGKÉRDŐJELEZHETŐ.
A kétségek és ellenérvek dacára az Európai Bizottság várhatóan zöld technológiaként ismeri majd el az atomerőműveket az EU fenntartható pénzügyi taxonómiájában - írta az Euractiv uniós szakértőkre, iparági lobbistákra és diplomatákra hivatkozva. Eszerint az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Bizottság valamikor novemberben vagy decemberben teheti le az Európai Tanács által is jóváhagyandó javaslatát az asztalra, az új német kormány megalakulását követően.
Politikailag érzékeny téma
Az EU legnagyobb gazdasága, Németország és négy másik uniós tagország - Auszria, Dánia, Luxemburg és Spanyolország - továbbra is határozottan ellenzi a nukleáris energia fenntarthatóként való elismerését. Svenja Schulze német környezetvédelmi miniszter júliusban kifejezetten e tárgyban levelet is írt az Európai Bizottságnak, melyben az atomenergia kihagyását kéri az EU zöld pénzügyi taxonómiájából, és amelyet az említett négy másik országbeli kollégája is aláírt.
A téma politikailag meglehetőség érzékeny Németországban, amely a terv szerint 2022-ig az összes működő atomerőművét leállítja. Az országban rendkívül erőteljes antinukleáris mozgalom sok évtizedre visszanyúló nagy hagyományokkal bír, az 1970-es, 80-as években tartott tüntetések pedig olykor az erőszaktól sem voltak mentesek. Nem véletlen, hogy a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófát követően szinte teljes politikai konszenzus mellett - igaz, éles vitát követően - döntöttek az atomerőművek leállításáról.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG BÁRMILYEN, A NUKLEÁRIS ENERGIA ZÖLD CÍMKÉZÉSÉRE UTALÓ LÉPÉSE VÉLHETŐEN JELENTŐSEN BEFOLYÁSOLNÁ A SZEPTEMBER 26-I VÁLASZTÁSOK ELŐTTI POLITIKAI VITÁT, EZÉRT A TESTÜLET EZEN IDŐPONT ELŐTT VALÓSZÍNŰLEG NEM CSELEKSZIK.
A legnagyobb aggályt azonban nem Németország jelenti a Bizottság számára. Az atomenergia-párti országok, pontosabban kormányok tábora legalább ennyire ragaszkodik álláspontjához. A Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Romániát is magába foglaló szövetségben súlyánál fogva Franciaország viszi a vezető szerepet - vagyis a közös európai eszme ügyének tekintetében meghatározó német-francia páros a témában erősen megosztott. A francia kormány eltökélt, Bruno Le Maire gazdasági miniszter több alkalommal kifejezte, hogy Franciaország "harcolni" fog az atomenergia dekarbonizált energiaforrásként való elismeréséért - amit egyébként senki sem vitat; a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok a radioaktivitással kapcsolatosak -, Emmanuel Macron elnök pedig tavasszal Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és a többi atomenergia-párti kelet-európai kormány vezetőjével közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz az ügy érdekében.
A FRANCIA POLITIKAI HELYZET SZINTÉN ÓVATOSSÁGRA INTHETI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT: A JÖVŐ ÁPRILISI ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT EGY, A NUKLEÁRIS ENERGIA SZEMPONTJÁBÓL KEDVEZŐTLEN DÖNTÉS NEGATÍV POLITIKAI VISSZAHATÁST VÁLTHAT KI, AMI KÜLÖNÖSEN ANNAK FÉNYÉBEN NEM KÍVÁNATOS A BIZOTTSÁG SZÁMÁRA, HOGY 2022 JANUÁRJÁTÓL FÉL ÉVIG FRANCIAORSZÁG LÁTJA EL AZ EU ELNÖKSÉGÉT.
Nincs jó megoldás
Az Európai Bizottság mentségére szól, hogy nem igazán létezik számára jó választás a nukleáris energia és a zöld taxonómia ügyében, hiszen így vagy úgy, de valamelyik tábor álláspontjával szembe kell mennie. Végül azonban az EU végrehajtó szervének határoznia kell, be kell nyújtania javaslatát. Ennek kidolgozása során az egyetlen tudományos hivatkozást a kritikák ellenére a Közös Kutatóközponttól általa rendelt tanulmány jelentheti számára. Ez pedig elég egyértelműen fogalmaz, amikor azt mondja, "az elemzések nem tártak fel tudományos alapú bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az atomenergia jobban károsítja az emberi egészséget vagy a környezetet, mint más villamosenergia-termelési technológiák".
A jelentés objektivitását azonban többek között a német környezetvédelmi minisztérium is vitatja, és nem csak általánosságban a JRC-Euratom kapcsolatra hivatkozva. Júliusban kiadott értékelésében a német környezetvédelmi tárca a JRC jelentésének konkrét hiányosságaira is rámutatott, például arra, hogy a Bizottság tudományos testülete nem foglalkozott érdemben az esetleges súlyos nukleáris balesetek lehetséges környezeti hatásaival, és a radioaktív hulladék ártalmatlanításának, illetve elhelyezésének problémáját sem vizsgálta részleteiben.
Az atomenergia fenntartható energiaforrásként való besorolását valószínűsíti azonban az is, hogy a Bizottságnak nincs antinukleáris nézeteket hangoztató tagja, beleértve német elnökét, Ursula von der Leyent is, viszont Thierry Breton belső piacért felelős biztos személyében biztosan van egy határozott támogatója. Végül, ebbe az irányba mutat az is, hogy a földgáz esetében a Bizottság korábban szintén elhalasztotta a döntést, és miután a földgáz átmeneti dekarbonizációs technológiaként való elismerésének egyik legnagyobb támogatója éppen Németország, elképzelhető, hogy bizonyos feltételek mellett egyfajta kompromisszumként mindkét vitatott energiaforrás megkapja a fenntartható besorolást.
Az atomerőművek az EU villamosenergia-termelésének 25 százalékát biztosították 2020-ban. Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210920/nagyon-ugy-nez-ki-hogy-zold-cimket-kap-az-atomenergia-az-eu-ban-500984# 2021. szeptember 20.
