Hogy a 2023. év első hónapjainak legfontosabb gazdálkodási feladata az új agrártámogatási rendszer feltételeinek megismerése, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Kalocsán - a NAK e témában a közelmúltban tartott rendezvényét követően - február 14-én dr. Nagy István agrárminiszter a városba látogatott. A tárcavezető Magyarország 2023-2027- es időszakra elfogadott Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervéről a főszervezővel, Szigeti Tamással, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács agrárbiztosával folytatott kerekasztal beszélgetést, majd két cég bemutatkozását követően hagyományőrző agrárvacsorán vett részt. A miniszter mintegy 150 főnyi, a kalocsai és a kiskőrösi járásból érkezett gazdálkodóval osztotta meg gondolatait.
Dr. Nagy István mondanivalójából kiviláglott: az EU Közös Agrárpolitikájához (KAP) kapcsolódó stratégiai terv megvalósítása, a 2027-ig hazánknak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatás hatékony felhasználása történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak, a magyar agráriumnak. A fejlesztési ciklusban több mint 5300 milliárd (!) forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére.
A téma jelentőségét az is bizonyítja, hogy a Dr. Nagy István nevével fémjelzett fórumon dr. Filvig Géza házigazda polgármester mellett köszöntő beszédet mondott Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Bányai Gábor kormánybiztos, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács Társelnöke. Az eseményen részt vett Demeter András, a FIDESZ regionális pártigazgatója, Vedelek Norbert és Dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése alelnökei, Madari Örs, a vármegyei kormányhivatal vidékfejlesztési főosztályvezetője és Mikulás Brigitta, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács társelnöke.
A Szigeti Tamás agrármérnök, agrárközgazdász által összeállított kérdéssorban a hallgatósággal előzetesen egyeztetett témák szerepeltek, így a miniszternek lehetősége volt arra, hogy válaszaiban a gazdatársadalmat leginkább foglalkoztató nehézségekre, problémákra koncentráljon.
A több mint másfél órás, rendkívül tartalmas, adatokban bővelkedő beszélgetés valamennyi részletét írásban nehéz lenne visszaadni, így összefoglalónkban a legfajsúlyosabb kérdésekre koncentrálunk.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos élelmiszerellátás alapját jelenti. Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai Terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik- közölte elöljáróban Dr. Nagy István.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérének forrása: 6,8 milliárd euró, ez teljes egészében uniós pénz. A KAP II. pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20%-át biztosítja az Európai Enió, ami meghaladja az 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy a pilléreken belüli források átcsoportosíthatók.
Nagy István kifejtette:
Az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. A vidékfejlesztési források 52%-a, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben.”
EZ AZ ÖSSZEG NÉGYSZER TÖBB, MINT AZ ELŐZŐ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN.
A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg a magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója,
AZ EGY HEKTÁRRA JUTÓ BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK 53%-KAL, VAGYIS 862 EURÓRA NÖVEKEDJEN. AZ AGRÁREXPORT ÉRTÉKE 57%-KAL 15 MILLIÁRD EURÓRA BŐVÜLHET. AZ ÉLELMISZERIPARI BERUHÁZÁSOK PEDIG 117%-KAL, 1,8 MILLIÁRD EURÓRA NÖVEKEDHETNEK.
A miniszter aláhúzta: mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64%-kal bővülhetnek. A miniszter részletesen taglalta, hogy nehéz tárgyalások után az egy hektárra jutó alap támogatás 147 euró, amit 10 hektárig plusz 80, 150 hektárig plusz 40 euró támogatással egészítenek ki, és még ott vannak a különböző jogcímeken megszerezhető kiegészítő támogatások, ide sorolva a fiatal gazda programot, a generációváltásra juttatott támogatásokat.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10%-át, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26%-os forrásnövekedést jelent.
Dr. Nagy István szerint a történelmi méretű idei aszály is rávilágított arra, hogy a hazai agrárium szereplőinek is szembesülniük kell a klímaváltozás drasztikus következményeivel. Arra kell számítaniuk, hogy a szélsőséges időjárási tényezők egyre többször és egyre nagyobb mértékben gyakorolnak hatást gazdálkodásukra. Emellett szólt arról is, hogy az időjárási és a piaci körülmények miként hatottak azokra a terménypiacokra, amelyek az egész élelmiszergazdaság helyzetét meghatározzák. Ezt csak tovább rontotta az orosz-ukrán háború következtébe kialakult infláció és drasztikus áremelkedés. A tárcavezető véleménye az, hogy az idei év végre az infláció egy számjegyű lehet, és fogyasztói árak is stabilizálódnak, egyes termékek esetében csökkennek. A szociális okok miatt bevezetett ársapka kivezetésének lehetőségét áprilisban vizsgálják meg. Az idén leszűrt tapasztalatok alapján is alapvető fontosságú, hogy - elsősorban a gabonapiacon – lássuk, milyen ártrendek várhatók a jövőben, illetve hogyan változnak a termeléssel és az értékesítéssel összefüggő feltételek és lehetőségek.
A miniszter úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió környezetvédelmi erőfeszítései (a Farm to Fork és a biodiverzitás programjai) jó célok, igaz, a végrehajtásuknál körültekintően kell eljárni. Fontos, hogy a Green Deal (a Zöld Megállapodás) ne blokkolja a „magyaros kurázsinkat”, hanem éppen ellenkezőleg: használjuk ki minden elemét, amit csak tudunk. Miután 2023-2027 között nőnek a hazai zöldkiadások, illetve az ország felkészült az új KAP keretrendszerhez, e területen is nyertesek lehetünk. Ám a sikeresség fő feltétele a korszerűsítés, a szakmailag megalapozott precíziós technológiák alkalmazása, a vetőmagok jó genetikája, illetve a vagyon- és terménybiztosítás mellett az árkockázatok kezelése, az öngondoskodás erősítése. Azt az uniós előírást azonban tudomásul kell vennünk, hogy felszín alatti vizet öntözésre nem használhatunk, a felszín felettiekkel való gazdálkodást pedig új alapokra kell helyezni. Ugyan az öntözési közösségek száma egyre gyarapodik, ám hiába a lehetőség, ha a gazda drágának találja a vizet, és nem öntöz, holott a termésátlagát akár meg is kétszerezhetné – tehát szemléletváltásra is szükség van.
A miniszter az ágazat nehézségiről szólva nem rejtett véka alá, hogy a rendszerváltozás utáni birtokszerkezet átalakítás, a feldolgozóipar külföldi kézbe, külföldi érdekeltségi körbe kerülése, például a cukorgyárak eladása, az öntözőrendszerek, öntözőcsatornák elhanyagoltsága, az állattartás nehézségei olyan örökség, amin egykettőre nem lehet változtatni, de jó úton haladunk. A KAP Stratégiai Tervnek köszönhetően folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása.
Dr. Nagy István rámutatott: a világban zajló folyamatokból az látszik, hogy ez az év sem lesz könnyű a mezőgazdaságban. A 2022-ben a történelmi aszály pusztítása mellett megjelentek az orosz-ukrán háborúra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók következményei: a magas energia- és műtrágya árak, a nehezedő finanszírozási környezet.
A miniszter szerint mindezen kihívás ellenére különösen kiemelkedő eredmény, hogy a magyar mezőgazdaság tavaly is biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben nőni tudott az agrárexport is.
A mostani nehezebb időszak utáni fejlődés és a jövő szempontjából fontosak a rendelkezésre álló forrásokból megvalósult, vagy még folyamatban lévő fejlesztések, amelyek hatékonyabbá és ellenállóbbá teszik a gazdaságokat a termelési nehézségek kezelésében. Nagy István ara kérte a gazdákat, aki finanszírozási, vagy hitel problémák miatt nem tudja megvalósítani pályázati vállalásai, az inkább adja vissza, és majd kedvezőbb helyzetben újabbra pályázzon, hogy a forrás nem vesszen el, minden egyes euró hasznosulhasson.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar Stratégiai Tervnek központi és átfogó célját képezik a kis- és közepes gazdaságok és azok további erősítése.
Az erre irányuló kérdésre válaszolva a miniszter szólt arról is, hogy az ukrán- eredetileg hazánkon csak átszállított - gabona egy része a szomszédos országokban és Magyarországon marad, ami gondot okoz, sokan nem tudják eladni a saját gabonájukat. A Magyarországra irányuló behozatal 5 ezer tonnáról több mint 900 ezer tonnára ugrott, de Bulgáriába még nagyobb a baj. Az ukrán, nem uniós követelmények mellett megtermelt gabona, egyéb termények, termékek behozatala minden érintett tagállamban piaci zavarokat okozott. A „kapzsiság” matt az importált olcsó gabona egy része a hazai takarmány-feldolgozókhoz került, ami a magyar gabona iránti kereslet csökkenését eredményezi.
Erre figyelemmel a hazánkon átvitt gabonát nem, de az ide exportált gabona minőségét a nemzeti gabonapiac és a fogyasztók védelme érdekében szigorúan ellenőrzik. Már csak azért is, mert az ukrajnai gabonasokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, és egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek. Mindeközben mi az uniós csatlakozásunkkor vállaltuk, hogy a növényvédő-szerek alkalmazását 50 százalékkal csökkentjük, tehát más uniós kelet-európai államokkal együtt, mint például Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, többszörös hátrányba kerültünk.
Dr. Nagy István a kerekasztal beszélgetés végén minden egyes gazdának köszönetet mondott, amiért az embert próbáló időkben helyt állt.
Mint elhangzott:
Ezekben az embert próbáló időkben egyáltalán nem azt érzékelem, hogy a gazdák csüggednének, vagy feladnák, hanem hogy sokkal inkább ezekből a nehézségekből erőt merítnek és küzdenek. Azt mindenkinek a szívére szeretném kötni, hogy ezekben a nehézségekben lássák meg a lehetőséget is, lássák meg, hogy fejlesztéssel, beruházással hogyan lehet ezeket a nehézségeket kivédeni. Amíg ez a ciklus zajlik, az nem más, mint a 21.-ik századi magyar mezőgazdaság születése. Tudjuk, hogy a születés fájdalmakkal teli, de aki nem képes változtatni, az lehet, hogy vesztes lesz. Azt remélem, hogy mindazok, akik a magyar mezőgazdaságban maradnak, azok nem foglalkozásként, hanem életformaként tekintenek erre, ami egészen más. Ez az időszak azt is jelenti, hogy a magyar mezőgazdaságból élőknek a jövedelmi viszonyai gyökeresen fognak megváltozni. Én abban vagyok érdekelt, hogy ebben minél sikeresebbek legyünk!”
- zárta mondanivalóját Dr. Nagy István agrárminiszter.
A fórum folytatásában Grónay Andrea, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója az ügynökség mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységét mutatta be, majd az est a császártöltési Mendler Borház borkóstolójával, hagyományőrző agrárvacsorával zárult.
Forrás:
https://www.kalohirek.hu/agrar/nagysikeru-videkfejlesztesi-forum-nagy-istvan-agrarminiszterrel-kalocsan-fokuszban-az-uj-agrartamogatasi-rendszer
2023. február 15.
