Bár késve kapott hozzáférést Magyarország a kohéziós forrásokhoz a különböző uniós jogállamisági tárgyú eljárások miatt, de a 2021-2027-es költségvetési ciklusban minden támogatási pályázatot megpróbál kiírni a kormány. Egyelőre Magyarország jól áll az EU-pénzek felhasználásával, és hamarosan többszáz milliárd forintnyi új pályázatot indít el a kabinet. A fejlesztéspolitika emellett sokkal jobban fókuszál majd a kisebb városokra, amelyek eddig a magyar faluprogramból kimaradtak, de a megyei jogú városokkal nem tudtak versenyezni – ismertette a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Az Európai Bizottság az egyeztetéseink után az oktatás terén újabb 2 milliárd eurónyi forrást szabadított fel. Így már látszik, hogy arról kell beszélnünk, hogy milyen célokra fordítjuk a pénzeket, nem pedig, hogy mikor kapjuk meg a fejlesztési forrásokat – kezdte előadását Navracsics Tibor utalva arra, hogy Magyarország esetében az Európai Bizottság a múlt héten vette teljesítettnek az oktatási fejezet tematikus feljogosító feltételeit. Így már 12,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást hívhatunk le.
Ennek a pénznek egy jelentős része a pedagógusok béremelésére megy, de egy másik része pedig a közoktatás fejlesztésére – jelentette ki a miniszter, aki azt is ismertette, hogy több területre fókuszálnak.
Kontextust adva a megnyíló uniós források fejlesztéspolitikai szerepére, a miniszter egy kitekintést adott, hogy a magyar fejlettség hogyan áll a régióban és az egész Európai Unióban. Részben a lezárult a 2014-2020-as ciklus eredményeit ismertetve, bemutatta, hogy Magyarország egyértelmű nyertese az EU-s tagságnak, mivel az egyes magyar régiók fejlettségi szintje folyamatosan zárkózik fel az átlaghoz. Kiemelte, hogy egyes területek között nagy különbségek vannak, például a „bezzeg példa” Budapest bőven az uniós átlag felett van, 158 százaléka ennek a mutatónak.
Majd jelezte, hogy a környező országok régióihoz képest a vásárlóerő-paritáson mért egyfőre jutó GDP esetében is az látszik, hogy Budapest erős versenyben van Varsóval, Bukaresttel, Prágával. Az egyes kevésbé fejlett területek viszont jellemzően előzik a hasonló adottságú vetélytársaikat.
„Nem Nyugatról Keletre lejt az EU-s fejlettségi térkép: látszik, hogy Észak-Olaszországtól a skandináv államokig húzódik a legerősebb térség. Azonban a déli területekhez szépen zárkóznak fel a térség államai és régiói” – ismertette Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Elmondta, hogy a versenyképességi mutatóknál kell javulást elérni a jelen ciklus felzárkóztatási támogatásaival, mivel ebben lemaradásunk van, valamint ez a jövőbe való befektetés. Tehát úgy látja, hogy nemcsak a felzárkóztatásra kell így koncentrálni.
Az országon belüli eltérésekről jelezte, hogy még sok járás van az átlag 75 százaléka alatt, ezen eltolódások kiegyenlítésére most a kormányzat külön figyelmet fordít. Jelezte, hogy ettől még az eddigi felzárkózás sem sikerült rosszul, de a tempón javítani kell. Kiemelte, hogy ez a fejlettségi mutató korrelációban van azzal, hogy milyen a településszerkezet egy-egy járásban vagy megyében. „Egyértelmű kapcsolat van a városiasodottság és fejlettség között, míg a kistelepülések dominanciája a városhiányos térségekben korlátozzák a lehetőségeket” – ismertette Navracsics Tibor.
Példaként említette, hogy a legfejlett régiónak számító Budapest esetében, valamint a környezetében sokkal erősebb a városiasodottság, és ugyanez látszik a megyei jogú városok, megyeszékhelyek esetében is. Azonban vannak olyan helyek – például Szeged és környezete –, amely a központi szerepét egyelőre nem tudta kiaknázni, de az új beruházásoktól ennek megváltozását várják.
5,2 millió ember van kapcsolatban a fővárossal mindennapos szinten. Így Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából: aki a fővárost bünteti, az egész országot bünteti – jelentette ki Navracsics Tibor, aki szerint pontosan a környező térség támogatására is figyelmet kell fordítani.
Arról is szót ejtett a konferencián, hogy sok megyeszékhely körül alakultak ki funkcionális térségek, mivel ezek vonzáskörzete, a közigazgatási szolgáltatások hozzáférhetősége gravitációs pontként határoz meg egy-egy térséget. Ezeket a nagyvárosi részeket az országban megpróbálják felzárkóztatni, hogy a megnövekedett terhelést enyhítsék, vagy a kisebb városokat felzárkóztassák, így mentesítve ezeket a térségeket.
Ezen a területen eltérés is van az EU-s hozzáálláshoz képest, amely kifejezetten nagyvárosi fókuszú, a kormányzat most inkább a kisvárosokat támogatja majd, hogy kihasználják erős közszolgáltatási potenciáljukat.
Pont ezek a középvárosok eddig kiestek a magyar fejlesztés politika fő fókuszából, mivel nem megyeszékhelyek, de a magyar faluprogramból is kimaradtak – tette hozzá. Jelezte, hogy jelenleg a funkcionális ellátottság koncentrálódik a nagyobb megyeszékhelyekre, ezért vannak olyan kisebb városok, amelyek ugyan közigazgatásilag urbánus területek, de közben nem tudják betölteni közigazgatási funkcióikat. Így a gazdasági potenciál sem tud ezekre építkezni, vagyis a beruházáspolitikának is kihívást jelentenek a városhiányos térségek a miniszter szerint.
Jelezte, hogy a horvát és várható román schengeni csatlakozások segíthetik majd a határmenti területek felzárkózását is. Fejleszteni akarja a kabinet az együttműködést a határon túli területekkel a környező tagállamokkal együttműködve.
A fejlesztéspolitika eddigi hiányosságait visszaigazolja Navracsics Tibor szerint, hogy a belföldi vándorlási utakból is az látszik, hogy az elmaradottabb területekről tartanak a közigazgatásilag erősebb képességekkel, jobban kiaknázott gazdasági központú helyekre költöznek az emberek, így Budapestre, Győr vagy a Balaton térségébe. Kiemelte, hogy maga a főváros is elnéptelenedőben van, mert az agglomeráció felé indult meg a költözési hullám. „Elég a két évvel ezelőtti solymári vízhiányra gondolni, amely megmutatja, hogy ez milyen új kihívásokat jelent” – tette hozzá a miniszter, aki szerint erre a közszolgáltatási deficitre a fejlesztéspolitikának válaszolnia kell.
A 2014-2020-as források felhasználását tekintve Magyarország kiemelkedően jól teljesít: 98 százalékban lehívtuk a rendelkezésre álló keretet. A miniszter szerint ez azt mutatja, hogy érdemes a magyar támogatásokat folyósítani, mert azokat „nagyon jól használjuk fel”.
A mostani támogatási ciklusról elmondta, hogy 9792 milliárd forintnyi támogatást folyósítanak a hazai társfinanszírozással. Ebben a legdominánsabb operatív program a gazdaságfejlesztési és innovációs ág a maga 24,7 százalékos részesedésével.
Azt is elmondta, hogy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz még nem elérhető, de a pályázatok kiírását már megkezdte a kabinet. Ahogy a visszanemtérítendő támogatásokon túl a hitelkeretet is elkezdték lehívni, a programokat is meghirdették, ami azért is fontos, mert az energetikai átállást segítik.
Az EU-s források lehívásában egyelőre – dacára annak, hogy nem történtek kifizetések Magyarország számára a kohéziós keretből – szintén élen állunk: már 5,2 százalékot lehívtunk a rendelkezésről álló forrásokból. A miniszter szerint kellően felkészült volt az ország arra az időszakra, amikor elérhetővé válnak a támogatások. Úgy látja, hogy a jó előfinanszírozásnak hála jó ütemben halad Magyarország az uniós források kifizetésénél, így a ciklus végéig a keret teljes lehívása megtörténhet. Hamarosan új pályázatokat írnak ki, így 699 milliárd forintnyi energiahatékonysági és víziközmű-fejlesztési, valamint 430 milliárd digitalizációs és 416 milliárdnyi kkv-hitel és támogatási pályázat várható a közeli jövőben.
Forrás:
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20240306/navracsics-tibor-hamarosan-tobb-szaz-milliard-forintnyi-unios-palyazatot-ir-ki-a-kormany-673121?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
2024. március 6.
