Ebben az évben a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a mindennapi életben is a klímaváltozás a pusztító árvizek és erdőtüzek képében. Nem véletlen, hogy nemzetállami és európai uniós szinten is állandó téma a politikai döntéshozatalban, milyen konkrét lépések tehetők ezen a téren – erről beszélt az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfólió fenntarthatósági konferenciáján.
Steiner Attila a Sustainable World 2021-en emlékeztetett: a karbonkibocsátás csökkentésének eredményeit az 1990-es szinthez viszonyítjuk, tehát ha a karbonsemlegességet 2050-re szeretnénk elérni, akkor most félúton vagyunk. Európa mára összesen 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, ám a 2050-es, nettó százszázalékos (vagyis az erdők felvevőképességét meg nem haladó emisszió) cél még messze van.
Ezt pedig úgy kell elérnünk, hogy az intézkedéseknek közben ne legyen olyan negatív hatásuk, ami miatt a társadalom a klímavédelem ellen fordul – hangsúlyozta az államtitkár.
Azt is felidézte, hogy az Európai Unió a globális károsanyag-kibocsátás nyolc százalékáért felel, ennek a hányadnak pedig egy százalékát teszi ki a magyarországi emisszió. Nem is állunk rosszul, hiszen már 2018-ra 32 százalékkal csökkent a nemzetgazdaság karbonkibocsátása, és elérhetőnek látszik az évtized végére a negyvenszázalékos csökkenés.
Az eddigi eredménnyel Magyarország az első harmadban van az uniós országok listáján, a balti államok állnak az élen ötven százalék körüli megtakarítással.
A magyar, illetve a balti példa is jól mutatja, hogy igenis elválasztható a gazdasági növekedés a karbonkibocsátás csökkentésétől. Steiner Attila hangsúlyozta: a szocialista nagyipar összeomlása csak részben felel az eredményekért, annak lecsengése után határozottan látható a gazdaság növekedése és a kibocsátáscsökkentés trendjének nyíló ollója.
A célok elérésének sarokpontjai között hangsúlyozta, hogy a végsőenergia-felhasználás növekedését már csak megújuló alapú termeléssel biztosítja Magyarország a klímastratégia szerint, így 2030-ra elérhető, hogy az áramtermelés kilencven százaléka karbonmentes legyen. Ehhez a napelemes kapacitások növelése mellett a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását biztosító beruházás is szükséges.
A fosszilisek szerepe jelentősen csökken, emellett hangsúlyosabb lesz a távhő és a megújulók aránya, illetve új szereplőnek is be kell lépnie, ami a hidrogén lehet – az ez utóbbiról szóló nemzeti stratégiát májusban fogadta el a kormány. A lignittüzelésű Mátrai Erőmű a hazai kibocsátás 14 százalékáért felel, az ide tervezett gázüzemű blokk rövid távú karboncsökkentést biztosít az energiaellátás fenntartása mellett.
Az államtitkár szerint a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál a lakosság felhasználásában rejlik, illetve az ipar területén is van még lehetőség.
– A zöldátmenet nálunk gazdaságilag is megtérülő stratégia – jelentette ki Steiner Attila.
Forrás: Magyar Nemzet, 2021.09.08.
