Vezető európai és ázsiai politikusokkal tárgyalt Budapesten Orbán Viktor az elmúlt néhány napban a diplomáciai energiacsúcson. A török, az azeri, a türkmén, az üzbég, a szerb elnökkel, a katari emírrel folytatott megbeszéléseken minden az energiáról és a gazdaságról szólt.
Ami azért volt kiemelten fontos téma, mert a rezsivédelem egyik alappillérét a hosszú távon megbízható gázszállítások adják. A rezsivédelemnek köszönhető, hogy a lakossági fogyasztók földgáz átlagárai már hosszú idő óta a legalacsonyabbak az Európai Unióban.
A ukrajnai háború, az Oroszország ellen bevezetett szankciók az egekbe emelték a földgáz árát, a kiesett földgázmennyiséget pedig a nyugati országok az LNG-import felpörgetésével próbálják pótolni az USA-ból, a Közel-Keletről, Ausztáliából.
Magyarország gázimportjának döntő része Oroszországból származik, az egyik gázvezeték pedig Ukrajnán keresztül vezet. Ukrajna pedig már korábban közölte, hogy felmondják a 2024 végén lejáró, Oroszországgal kötött gáztranziszerződést. Ez a legsúlyosabban Szlovákiát, Ausztriát és Magyarországot érinti. Esetünkben azonban az import jelentős része már a két éve átadott Török Áramlaton keresztül érkezik.
Orbán Viktor kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásán az is körvonalazódott, hogy Törökország tranzitszerepe tovább fog erősödni a magyar-azeri földgázszállítási szerződés életbe lépésével, valamint azzal, ha megindul a türkmenisztáni export is Európa irányába. A közép-ázsiai országban található a világ egyik legnagyobb földgázkészlete, Magyarországnak politikai megállapodása van arról, hogy az Európába irányuló jövőbeli türkmén földgázexport egyik célországa hazánk legyen.
Magyarország és Azerbajdzsán között is létrejött a fizikai földgázszállítási kapcsolat azzal, hogy megegyeztek 50 millió köbméternyi azeri gáz itthoni tárolásáról. Ez az első lépés abban a folyamatban, amelynek eredményeként idén százmillió, a jövőben pedig egymilliárd köbméternyi nyersanyag érkezhet a dél-kaukázusi országból évente.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint az energetikai együttműködés azáltal is új dimenzióba lép, hogy Törökországból is elindulhat a földgázszállítás, miután sikerült véglegesíteni a megegyezést az MVM és a Botas között 275 millió köbméternyi gáz jövő évi vásárlásáról.
„Ez a 275 millió köbméternyi földgáz majd hozzájárul az ország energiaellátásának biztonságához, és megteremti a fizikai földgázszállítási kapcsolatot Törökország és Magyarország között” – fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette: „Erről is tovább fogunk lépni, hiszen most döntés született arról, hogy a török földgáz magyarországi bértárolásáról is megkezdjük a tárgyalásokat.”
Mivel az orosz, azeri, türkemisztáni, törökországi földgáz Szerbia felől léphet be Magyarországba, a szerb elnök és a magyar miniszterelnök tárgyalásain Aleksandar Vucic világossá tette, hogy amennyiben Magyarország növelni kívánja a Szerbián keresztüli földgázszállításokat, akkor Szerbia a szükséges szállítási kapacitásokat biztosítani tudja. Szeptemberben pedig megkezdheti a működését a magyar-szerb közös regionális földgázkereskedő vállalat, ami tovább erősíti a térség energiabiztonságát.
Orbán Viktor miniszterelnök az energiacsúcs keretében hétfő délután Tamím bin Hamad ál-Száni katari emírrel tárgyalt, és erről a közösségi oldalán azt írta:
A rezsicsökkentéshez energiára, új energiaforrásokra van szükség. Katarral új távlatokat nyitunk. Magyarország erősödik!
A találkozón az energetikai kérdésekkel kapcsolatban elhangzottakról Szijjártó Péter közölte: Katar a világ első számú LNG-exportőre, és bár a kapacitásai jelenleg le vannak kötve, 2027-től egy politikai megállapodás alapján hazánk ellátásába is bevonható lesz a közel-keleti országból származó cseppfolyósított földgáz.
Forrás:
https://ripost.hu/insider/2023/08/orban-rezsicsokkentes-uj-energiaforrasok
2023. augusztus 22.
