2023.01.24.

Paks II. mellett lenne helye egy harmadik atomerőműnek is

Paks II. mellett lenne helye egy harmadik atomerőműnek is

A felpörögött magyarországi iparfejlesztés miatt a mostaninál áramból is jóval többet kellene termelni. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője szerint Paks II.-n túl lenne helye egy harmadik atomerőműnek is.

Ha megnézzük az energiastratégiában lévő számokat és azt, hogy a hazai iparban és a villamosenergia-iparban milyen fejlődés látható, akkor az elemzéseinkből kitűnik, hogy nem elegendő a Magyarországon rendelkezésre álló áramtermelő kapacitás – válaszolt a Világgazdaságnak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője a Paks III.-ként emlegetett atomerőmű létjogosultságáról. (Csak a technológiára utaló fantázianévről van szó, de, ha lesz belőle valami, semmiképpen nem Pakson.)

A fűtőelem jobban tárolható, mint a gáz

Aszódi Attila szerint a fordulópontot az adta, hogy nem lehet megbízni a földgáz rendelkezésre állásában, mert nem tudjuk, mikor lesz vége a háborúnak, hogy hosszú távon hogyan alakulnak az orosz–európai kapcsolatok, és hogyan változik a vezetékes földgáz beszerzése. A földgáz ára nagyon nagy magasságokat járt be, ha pedig majd a cseppfolyós földgáz ára lesz a piacon a meghatározó, akkor a gáz ára jelentősen magasabb szinten stabilizálódik.

Ez viszont – mutatott rá – átalakítja minden energetikai beruházás megtérülési mutatóit, hiszen a villamosenergia-piacon a földgázbázison termelt áram ára a meghatározó. Összességében tehát a kevésbé rendelkezésre álló gáz és a magas árak azt mutatják, hogy az energiastratégiában korábban rögzített számok ma már nem feltétlenül állják meg a helyüket, ebből az következik a BME elemzéseiben, hogy volna egy további atomerőműnek is helye a magyar villamosenergia-rendszerben. És akkor még nem vettük figyelembe, hogy elment az energiastratégia mellett a hazai iparfejlesztés, amelyben mostanra számos olyan eleme jelent meg – például az akkumulátorgyárak építése –, amelyek még nem szerepeltek a tervekben az energiastratégia 2022-es publikálásakor.

Ebből az következik, hogy szükség van további, nagy rendelkezésre állású kapacitásokra.

A gázzal szemben a nukleáris fűtőelem rendelkezésre állásában nem lát problémát Aszódi Attila, mert a fűtőelem tárolható, míg gázból a nagy hazai tárolókapacitások ellenére is folyamatos behozatalra szorulunk.

De máshol és mással

A Világgazdaság azon kérdésére, hogy milyen technológiájú atomerőművel lenne érdemes építeni, Aszódi Attila azt válaszolta, nem hiszi, hogy a Roszatom tovább terhelhető lenne. Szerinte látszik, hogy már a Paks II.-nél is kapacitásproblémák vannak, egy újabb létesítménynek semmiképpen nem lenne szabad orosz bázison épülnie, inkább egy új technológiát kellene behozni. Ez egy eltérő telephelyen egyáltalán nem lenne probléma, főleg, ha maradunk a most is használt nyomottvizes technológiánál. Más lenne az üzemeltető társasága is.

Épp megfelelő a hidrogéntermelésre

Igaz, hogy nap- és szélenergiával hidrogén is előállítható, de ezek nagy beruházási költségigényű technológiák. A hidrogén előállítási költségének megtérülése nagyban függ attól, hogy milyen rendelkezésre állású technológiával állítják elő – magyarázta Aszódi Attila annak apropójából, hogy a Világgazdaságnak a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség rendezvényén nyilatkozott. Mint rámutatott, a naperőművek 16 százalékos éves hazai rendelkezésre állása, illetve az atomerőművek 90 százalék fölötti mutatója egészen más üzleti helyzetet jelent. Ha valóban a hidrogén előállításának a felfuttatása a hazai cél, mint másodlagos energiahordozóé, akkor kellenek még új erőművi kapacitások.

Forrás:
https://www.vg.hu/energia-vgplus/2023/01/paks-ii-mellett-lenne-helye-egy-harmadik-atomeromunek-is
2023. január 22.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram