Az Európai Unió tavaly nyáron mutatta be radikális terveit a szénalapú energiáról való leválásra. Ebben drasztikusan csökkenteni akarták az üvegházhatású gázokat, 2050-re pedig Európa-szerte nettó nullára a szén-dioxid-kibocsátást. Az orosz–ukrán háború azonban több országot is arra kényszerített, hogy elkezdjen visszalépni a szén-dioxid-csökkentésben, hiszen egyszerűen nem tudják máshogy megoldani az Oroszországból érkező energiahordozók arányának csökkenését.
Amióta az orosz csapatok február 24-én átlépték az ukrán határt, az európai országok egyre több szenet kezdtek el égetni. Továbbá számos új cseppfolyósítottföldgáz-terminált terveznek építeni, vagy a meglévőket szeretnék bővíteni. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója – aki tavaly szólított fel az új olaj- és gázprojektek leállítására – most úgy kommentálta a kialakult helyzetet, hogy „megértem, hogy egyes kormányoknak nehéz döntéseket kell hozniuk, hogy biztosítsák az energiaellátást a polgáraik számára”. Szerinte az energiapiacok jelenlegi helyzete mindannyiunk számára fájdalommal jár.
Az Európai Bizottság által 2021. július 14-én bejelentett, Fit for 55 elnevezésű éghajlatvédelmi terv része, hogy szigorítják a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó kvótakereskedelmi rendszer működését, fokozzák a megújuló energiaforrások felhasználását, és a belső égésű motorral rendelkező autókat fokozatosan kivonják. Így az elképzelések szerint 2030-ig 55 százalékkal csökkentenék a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
Azonban az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy ezek a törekvések milyen mértékben támaszkodnak az Oroszországból szállított földgázra. Európa a gáz 40 százalékát, a kőolaj egyharmadát Oroszországtól szerzi be.
Az Európai Unió most elkezdett támogatni olyan infrastrukturális beruházásokat, amelyek nem az orosz energiahordozókra támaszkodnak, és próbálják növelni Európa energiadiverzifikálását. De a támogatások megítélésekor most már kevésbé veszik figyelembe, hogy zöldenergiába történik-e a beruházás, vagy sem. Továbbá egyre világosabbá válik, hogy mióta Putyin fegyverként használja az energiát, csak nagyobb mennyiségű szénfelhasználással biztosítható az energiaellátás biztonsága, de ezt egészen a közelmúltig különösen veszélyesnek tartották a globális felmelegedést gyorsító hatása miatt.
Február óta a szénből származó szén-dioxid-kibocsátás több mint 6 százalékkal ugrott meg a 2019-es szinthez képest
– a Kayrros SAS kutatóintézet szerint. Oroszország az idén minden nagyobb vezetéken keresztül csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, az export időnként a márciusi csúcsérték kevesebb mint egyharmadára esett vissza – az IEA számításai szerint.
Ez a radikális csökkenés egy olyan időszakban történik, amikor a kereslet a járvány után jelentősen beindult – a BP brit olajipari nagyvállalat becslése szerint a gázfelhasználás Európában 2021-ben az elmúlt évtized legmagasabb szintjét érte el.
Lehet, hogy nem lesznek meg a klímacélok
„Egyre inkább felismerjük, hogy milyen függőséget engedtünk kialakulni” – mondta Martin Bradley, a Macquarie Asset Management európai infrastrukturális befektetésekért felelős vezetője, aki szerint „öt-tíz éves küzdelem lesz a függőségi probléma megoldása”.
Az orosz–ukrán háború arra késztette Németországot, hogy elhalassza számos szén- és olajtüzelésű erőmű leállítását, ezek együttesen nagyjából 10 gigawatt beépített termelési kapacitást tesznek ki. Ez a folyamat az ICIS kutatóintézet szerint jövőre 20 százalékkal, 2024-ben pedig 17 százalékkal növeli a szén-dioxid-kibocsátást az áramszektorban.
A Bloomberg szerint egyre jobban úgy tűnik, hogy Európa legnagyobb gazdasága elmarad a 2030-as vállalt éghajlatvédelmi céloktól. De ez még csak a jéghegy csúcsa: a holland kormány feloldja a szénből előállított áram termelésére vonatkozó felső határt, az osztrákok elrendelték, hogy az állami irányítású közműszolgáltató újraindítson egy bezárt szénerőművet, Franciaország pedig szintén egy szénerőművet fog előkészíteni tartalékként a télre.
A széntüzelésű erőművek újraindítása a rövid távú energiaszükségletek kielégítésére gyors megoldás. Később azonban még meredekebb kibocsátáscsökkentésre lesz így szükség
– összegezte Peter Vis, az Európai Bizottság korábbi vezető éghajlat-politikai tisztviselője.
Ezeken túl pedig számos ország elkezdett beruházni ING-terminálokba, hogy az Európát átszelő csővezetékeken keresztül szállított orosz gáz alternatívájaként cseppfolyósított földgázt tudjanak importálni – ezek megtérülési ideje a szakértők szerint akár több mint egy évtized is lehet. Ezért történhet az, hogy bár a gázt általában éghajlatvédelmi szempontból elfogadhatóbbnak tartják, mint a szenet, egyes környezetvédők ellenzik az új létesítmények és a meglévő hálózatokhoz csatlakozó új csővezetékek építését.
Egyébként maga az infrastruktúra évtizedekig tart ki, és ezek a létesítmények – de maguk a vezetékek is – hírhedtek arról, hogy metánt szivárogtatnak. Ez pedig károsabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Az FTI Consulting kutatócég szerint a 20, készülőben lévő terminál évi 120 milliárd köbméter üzemanyagot tudna kezelni, ami az Oroszország által 2021-ben szállított mennyiség mintegy 80 százalékát teszi ki.
A bankok hozzáállása is megváltozott
Az állami hátterű befektetési bankok, amelyek korábban a szél- és napenergia-fejlesztést helyezték előtérbe, újból hajlandóságot mutatnak arra, hogy a szénhidrogén-üzemanyag-projekteket támogassák. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank azt nyilatkozta, fontolóra veszi a gáztározók vagy az lNG-infrastruktúra finanszírozását a szén és az olaj alternatívájaként. Hasonlóan nyilatkozott korábban a fosszilistüzelőanyag-projektek elutasítását ígérő Európai Beruházási Bank is.
De az orosz–ukrán konfliktus felpörgette a szélturbinákba, naperőművekbe és szén-dioxid-leválasztó és -tároló létesítményekbe történő beruházásokat is. Az Európai Unió azért feltehetően a kialakult nemzetközi helyzet ellenére is teljesítheti a kitűzött célokat. Többek között ezért is arra törekszik, hogy 2025-re megduplázza a napenergia-kapacitást 320 GW-ra, az évtized végére pedig elérje a 600 GW-ot – ezzel a napenergia Európa legnagyobb villamosenergia-forrásává válna. Ma még az első ötben sem szerepel.
Németország, Dánia, Belgium és Hollandia pedig májusban jelentett be egy 150 milliárd dolláros tervet északi-tengeri szélerőműparkok építésére, amelyek 230 millió háztartás számára biztosítanának elegendő energiát, az EU pedig iránymutatást adott ki a futóban lévő megújulóenergia-projektek felgyorsítására.
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/07/10/haboru-orosz-ukran-konfliktus-klimavaltozas-globalis-felmelegedes/
2022. július 10.
