Magyarország nemzetstratégiai célja, hogy a fogyasztókat télen-nyáron, éjjel-nappal kiszolgáljuk olcsó és klímabarát villamos energiával, mindezt az import minimalizálása mellett. E célok teljesítéséhez a hazai nukleáris kapacitás hosszú távú fenntartására, fejlesztésére, a naperőművi kapacitások növelésére, valamint más típusú erőművek építésére is szükség van.
Hazánk számára alapvető nemzeti érdek az orosz VVER-1200 típusú egységekkel megvalósuló Paks II. atomerőmű mihamarabbi kereskedelmi üzembe állítása, hiszen az új blokkok révén garantálni lehet az ellátásbiztonságot, az árstabilitást, valamint a klímabarát és olcsóbb villamos energiát. Az energiastratégiában ezért kiemelendő az orosz technológiával, nemzetközi együttműködésben megvalósuló Paks II. projekt. Ráadásul a gázfüggőség csökkentéséhez is hozzájárul, hiszen Paks II. 2400 megawatt kapacitásával 4 milliárd köbméter földgázt lehet kiváltani.
Kockázatos import
Éves szinten a villamosenergia-import szükséglete 26-28 százalék körül mozog, de ez az arány egyes időszakokban a 40-50 százalékot is eléri, ami már most is jelentős ellátási és nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. A szomszédos országok is hasonló kihívásokkal szembesülnek, ezért a jövőben az európai kapacitáshiány még inkább súlyosbodhat, az importlehetőségek pedig beszűkülhetnek, vagy meg is szűnhetnek. Éppen ezért örvendetes, hogy a felülvizsgálat alatt álló energiastratégia 2030-ig az import éves részarányának 20 százalékra csökkentését irányozza elő. Ugyanakkor Magyarország ellátás- és nemzetbiztonságát még inkább növelné, ha ezt a részarányt minimalizálni lehetne, vagy akár éves szinten exportpozícióba is kerülhetne az ország.
Ennek érdekében újabb és újabb erőműveket, például gázerőműveket kell építeni. Sőt, már középtávon érdemes lehet még újabb atomerőművi egységekbe beruházni, amelyek lehetnek akár kis moduláris reaktorok is. Ez nemzetgazdasági szempontból is előnyös lehetne, hiszen Magyarország döntően a nukleáris kapacitások, valamint a komoly naperőművi fejlesztések révén exportőr lehetne a szomszédos országok viszonylatában.
Ne Paks kárára!
A felülvizsgált energiastratégia kiemeli, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága az időjárásfüggő megújuló energiaforrások elterjedése miatt egyre nagyobb kihívást jelent. Ugyanis a naperőművi kapacitások nagymértékű növekedése a megtermelt villamos energia kötelező átvétele miatt azt is eredményezi, hogy alacsonyabb rendszerterhelési időszakban vagy az olcsó külföldi „zöldáram” miatti „kényszerexport” következtében a hazai erőműveket, köztük Paksot kell leszabályozni. Ez szakmai, klímavédelmi és gazdasági szempontból is nonszensz. Fölösleges költséget okoz, ha az olcsón termelő paksi blokkok teljesítményét csökkentik, miközben többszörös áron, kötelező módon veszik át a nap- és szélerőművek által termelt áramot.
Mindez azért érdemel figyelmet, mert a következő évtizedben a hazai naperőművi kapacitás 6-12 ezer megawatt is lehet, miközben rendelkezésre áll majd a Paks I. atomerőmű 2027 MW-os, a Paks II. 2400 MW-os kapacitása, másrészt további erőművi kapacitásokkal is számolni kell úgy, hogy eközben a csúcsterhelés legföljebb 8-10 ezer megawatt lesz. Tehát jelentős többletenergia áll majd a rendelkezésre.
Ugyanakkor arra is készülni kell – és ez a súlyosabb kihívás –, ha a naperőművek 6-12 ezer megawattos kapacitásának csak a töredékére vagy éppen semmire nem lehet számítani a rossz időjárás miatt, illetve éjszaka, miközben valamiért hatalmas csúcsigény lép fel, ám az importlehetőségek korlátozottak lesznek, hiszen a szomszédos országok is hiánnyal küzdhetnek majd…
A problémára a megoldást az hozhatja el, ha megfelelő jogi szabályozással sikerül elérni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát adó atomerőmű folyamatosan, a lehető legnagyobb teljesítményszinten üzemeljen, és a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is a legtöbb áramot adják. Vagyis ha bármilyen okból a rendszerben lévő energiatermelés visszafogására van szükség, akkor ne az atomerőművet szabályozzák le, hanem csökkentsék például valamely gáz- és szénerőmű termelését, amelyek terhelik a környezetet, és végső soron akár a nap- és szélerőművekét is. Csehországban és Lengyelországban már többször előfordult, hogy hasonló problémák miatt jelentősen korlátozták az időjárásfüggő nap- és szélerőművek termelését, tehát van megoldás a problémára.
Idegen érdekek
Az energiastratégia kapcsán különösen fontos, hogy továbbra is az ország alapvető nemzeti érdekeit szolgálja. A már említett megújulólobbin túl azért is írom ezt most le, mert a Paksi Atomerőmű nemrég jelentette be, hogy részese lett egy olyan konzorciumnak, amelynek célja, hogy az orosz VVER-technológiával működő atomerőművekben az amerikai Westinghouse által fejlesztett üzemanyagot használják a jövőben.
A Paksi Atomerőmű mindig is elismerte, hogy az orosz üzemanyag biztonságos, megbízható és gazdaságos. A Roszatom az ukrajnai háború első évében is időben célba juttatta a Paks által megrendelt üzemanyag-szállítmányt. Az orosz TVEL az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztette a paksi üzemanyagot, aminek köszönhetően ma a Paksi Atomerőmű 15 hónapos üzemeltetési ciklussal működik, tovább növelve a gazdaságosságot. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az orosz partner megbízhatóságát az is mutatta, hogy a Paksi Atomerőmű eddigi legsúlyosabb, 2003-as balesete után az üzemanyagkazetták tisztítására szolgáló és nyugati technológiát használó tisztítótartály-baleset után a súlyos következményeket a TVEL számolta fel nem kis leleményességgel, időt és fáradságot nem kímélve, miközben a technológiát szállító két nyugati cég előzékenyen maga elé engedte a TVEL-t…
Az az elv, amely szerint a nukleáris biztonságnak minden más politikai és gazdasági szempontot meg kell előznie, azóta is érvényben van. Elvileg. A Westinghouse cég azonban többször is próbálkozott már. A VVER-1000-es reaktorokat üzemeltetők Csehországban, illetve Ukrajnában köszönték, de nem kértek az üzemanyagából, mert súlyos műszaki problémák léptek fel. A Westinghouse kazettái deformálódtak, ami biztonsági kockázatot hordoz. Állítólag azóta kiküszöbölték ezeket, és Ukrajna amerikai üzemanyagra áll át, ám megbízható információ az ottani üzemeltetési tapasztalatokról nincs.
A Westinghouse most a VVER-440-es, Pakson is üzemelő blokkokhoz fejleszt üzemanyagot, aminek költségét nyilván az uniós hátszéllel létrejött konzorcium tagjainak, Paksnak és finn, cseh, illetve szlovák testvérerőműveinek kell majd állniuk. Ráadásul a fejlesztés és engedélyeztetés hosszú évekbe, akár 5-7-be is beletelhet, és nincs garancia rá, hogy nem úgy végzik az amerikai kazetták, mint a VVER-1000-esek amerikai üzemanyaga. Paks az országban megtermelt áram felét adja, tehát nem babra megy a játék.
Kis reaktorok
A kis moduláris reaktorokat használó atomerőműveknek kiemelt szerepe lehet a jövő energiamixében. Ugyanis a kis teljesítményű atomreaktorok, az SMR-technológia alkalmas lehet a hektikusan termelő megújulók kiegyensúlyozására, és ebben az értelemben a gázerőművek versenytársa lehet majd. Az orosz úszó atomerőművön kipróbált reaktortípus szárazföldi változatának teljesítménye széles határok között lesz szabályozható, akár ki-be kapcsolhatóan, ami hálózatra kötve menetrendtartást is lehetővé tesz.
Hová tegyük?
Az egyik legfontosabb kérdés a keletkezett radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag hosszú távú biztonságos tárolása. Oroszország – messze megelőzve a nyugati vetélytársait – ebben élen jár, hiszen már évtizedek óta a nukleáris üzemanyagciklus zárásán dolgozik. Ennek keretében innovatív technológiák alkalmazásával a kiégett üzemanyag-kazettákból kinyerik a még felhasználható izotópokat, és azok segítségével új üzemanyagot gyártanak, aminek révén jelentősen csökkenthető a nagy aktivitású hulladék mennyisége.
Ráadásul Oroszország birtokába van már olyan transzmutációs technológia, amellyel akár két nagyságrenddel csökkenthető a végleges helyére került hulladék lecsengése, azaz száz években mérhetővé válik az az idő, ami alatt a radioaktivitás a veszélyes mérték alá csökken. Mindezekre tekintettel Magyarországnak az energiastratégia kapcsán figyelemmel kell kísérnie az üzemanyagciklus zárásával kapcsolatos innovatív fejlesztéseket is, hogy a jövőben mindezekből hazánk is profitálni tudjon.
A szerző atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője.
Forrás:
2023. augusztus 31.
