A napokban Tiszakécskén járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hechinger Kft. üzemavatóján, majd az esemény után interjút adott hírportálunknak. A minisztert az autóipar helyzetéről, Paks II.-ről, az Ukrajnának nyújtandó hitelről, és az ezzel kapcsolatos magyar álláspontról, valamint az európai uniós pénzek folyósítására való hatásáról kérdeztük, de szóba került a béketárgyalások kérdése is.
– Magyarország gazdaságának fontos oszlopa az autóipar. Belátható időn belül mindhárom nagy német márka modelljeit gyártani fogják nálunk. Az elektromos autók gyártására való átállás hoz új lehetőségeket a magyar beszállítók számára?
– Csak egyetlen világgazdasági folyamatot nem tudott derékba törni a világjárvány és a háború, ez pedig az autóipari forradalom, melynek keretében az autógyártás áttér az elektromos meghajtásra. Ez a kérdés már eldőlt, a számokból is látszik: 2030-ra az értékesített új autók 60 százaléka elektromos autó lesz. Magyarország számára ez hatalmas lehetőséget jelent. Az elektromos autókat a nyugati autóipari vállalatok gyártják, ugyanakkor az ahhoz szükséges akkumulátort a keleti országok, Kína és Dél-Korea. Mivel mi az elmúlt 12 és fél évben sosem diszkrimináltuk a vállalatokat származásuk alapján, ezért a keleti és a nyugati cégek is szívesen hajtanak végre beruházásokat Magyarországon. Mi vagyunk az egyetlen ország Kínán és Németországon kívül, ahol a három német prémium autómárka gyártani fog, és ez magával hozta azt, hogy a világ legnagyobb, elektromos autókhoz való akkumulátort gyártó vállalata hét és fél milliárd eurós befektetést hajt végre hazánkban és létrehozza Európa legnagyobb akkumulátor gyárát. Emellett a világon az ötödik legnagyobb koreai vállalat már második gyárát építi nálunk, míg a hatodik legnagyobb társaság, a szintén koreai Samsung SDI egy óriási üzemet épített. Hamarosan a világon is elsők leszünk az elektromos autókhoz készült akkumulátorok gyártásában, de jelenleg is harmadikak vagyunk úgy, hogy több nagy beruházás a jövőben valósul meg. Az elektromos autók gyártására való sikeres átállás a magyar gazdaság gerincoszlopa lesz a jövőben is, ami a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének garanciáját jelenti.
– Paks II. megépítését az ország elemi érdekének tekinti a kormány. Az uniós energiaszankciók hogyan érintik a beruházást? Nevezetesen fenyeget-e annak veszélye, hogy a kivitelező Roszatom és az egyes részegységeket beszállító nyugati cégek együttműködése megszakad és emiatt nehézségekbe ütközik az építkezés?
– Az elmúlt néhány hónap még világosabbá tette mindenki számára, hogy az energiaellátás biztonsága az elkövetkező időszak kritikus fontosságú kérdése lesz. Azok az országok lesznek biztonságban, melyek a felhasznált energiát, vagy annak jelentős részét saját maguk tudják előállítani. Magyarországon az önellátáshoz kevés kőolaj és földgáz található, ezért más módon kell előállítanunk az energiát. Nagy mennyiségben, biztonsággal és környezetkímélő módon nukleáris úton lehet energiához jutni. Emiatt döntöttünk a nukleáris erőmű építése mellett, és igyekszünk úgy felgyorsítani az építkezést, hogy 2030-ra megépüljenek az új blokkok. Az Európai Unióval folytatott tárgyalások során mindvégig sikerrel küzdöttünk azért, hogy a nukleáris energiára ne vessenek ki szankciós intézkedéseket. Ha pusztán jogilag néznénk a kérdést, akkor azt mondhatnám, hogy a szankciók semmilyen módon nem érintik Paks II. ügyét. Ugyanakkor vannak különböző kormányok, intézmények és állami hatóságok Európában – bürokraták –, akik túl akarnak teljesíteni és ezért sok esetben nehezítik a nukleáris beruházásunkat. Ha a jogszabályokból indulunk ki, akkor nem lenne problémánk, de a túlteljesítő bürokraták miatt a jövőben is komolyan meg kell küzdenünk azért, hogy az erőmű megépüljön. De mivel nincs más lehetőségünk, ezért meg is fog épülni. A nukleáris erőmű az addig elkészülő napenergiás beruházásokkal együtt a magyar villamosenergia-ellátás terén 90 százalékos önállóságot biztosít majd Magyarországnak.
– Az Európai Unió tagállamainak többsége amellett van, hogy közösen felvett hitelből kapjon segítséget Ukrajna. A magyar kormány ezzel szemben államközi szerződés keretében látja helyesnek a segélynyújtást. Mi az oka ennek, és milyen feltételekhez kötné a kormány a folyósítást?
– Ukrajnát támogatni kell. Ez ellen semmi ellenvetésünk nincs. Az ország háborúban áll és infrastruktúrájának jelentős részét lerombolták, melynek újjáépítése hatalmas pénzeket kíván meg. Az ország is csak komoly európai forrásokkal marad működőképes. Nem vitatjuk, hogy Ukrajnának szüksége van a támogatásra, és azt hajlandóak vagyunk megadni. A 18 milliárd euróból nagyjából 180 millió euró a mi részünk. Az ehhez szükséges költségvetési intézkedést megtette a pénzügyminiszter. Jeleztem az ukrán külügyminisztériumnak, hogy készek vagyunk elkezdeni az erről szóló tárgyalásokat és megkötni a szerződést. Azonban azt semmiképpen nem támogatjuk, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel hitelt a támogatási program fedezeteként. Ugyanis az EU jövője semmiképpen sem az adósságközösségben, Európa eladósításában van.
– Érintheti-e a hitelnyújtással kapcsolatos uniós vita a kohéziós és a helyreállítási uniós pénzek sorsát?
– Ha rajtunk múlik, akkor nem, hiszen a két dolognak semmi köze egymáshoz. Mi nem keverünk össze egymással kapcsolatban nem lévő, össze nem illő ügyeket. Ezzel ellentétben Brüsszel igen, és a politikai zsarolás minden elemét bevetik velünk szemben. Mi következetesen ragaszkodunk ahhoz, hogy minden ügyet egyenként kell kezelni, és aminek nincs köze egymáshoz, azt nem szabad összekeverni.
– Az Orbán-kormány a mielőbbi béketárgyalásokat és az ahhoz szükséges tűzszünetet sürgeti. Ön is ezt hangsúlyozta az elmúlt hónapokban számos fórumon. Lát esélyt arra, hogy a háborúzó felek belátható időn belül leüljenek egymással? Mi mozdíthatja ebbe az irányba Putyin és Zelenszkij elnököt?
– Ha nem sikerül rövid úton békét teremteni, akkor óriási humanitárius katasztrófa következik be. Az ukrán energiaellátó rendszer komoly károkat szenvedett, és ahogy beköszönt a hideg, egyre több energiára van szükség. Azonban minél több energia szükséges, annál kevésbé lesz teljesítőképes az ukrán energiaellátó rendszer az azt ért támadások miatt. Az erős európai államok és az Egyesült Államok nélkül nem lesz békekötés, de még érdemleges béketárgyalás sem. Egy új orosz–amerikai tárgyalássorozatnak kell elkezdődnie azért, hogy a háború véget érjen. A szomszédságunkban dúl a háború, ezért hatásai azonnal és súlyosan érzékelhetőek számunkra. Több száz vagy ezer kilométerrel odébb, vagy egy óceánnyi távolságban más fénytörésben látják azt, amit mi közelről tapasztalunk. De mi, magyarok nem adhatjuk fel a béke iránti elkötelezettségünket és erőfeszítéseinket. Aki feladja ezt, a történelem rossz oldalán találja magát, és ezt mi semmiképpen sem akarjuk.
Forrás:
https://www.baon.hu/helyi-gazdasag/2022/12/szijjarto-peter-a-nuklearis-energia-magyarorszag-onallosagat-garantalja
2022. december 11.
