Sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unió újabb orosz szankciós csomagjával szemben is, a paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól, így a beruházás felgyorsítható - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elfogadásra került a tizennegyedik szankciós csomag, ami szavai szerint nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása.
Aláhúzta: hazánknak éles vitákat kellett vívnia az előkészítés során annak érdekében, hogy "megvédjük magunkat, megvédjük a nemzeti érdekeinket és megvédjük az energiaellátásunk biztonságát".
Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte, s "öröm az ürömben", hogy sikerült kiharcolni a nemzeti érdekek és az energiabiztonság megóvását. "Sőt elértük azt is, hogy ebben a jogszabályban kimondásra került, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól" - hangsúlyozta.
"Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában - számos ilyen van: németek, franciák, osztrákok - , akkor nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem" - mutatott rá.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy mindez azt jelenti, hogy sikerült kiiktatni a túlteljesítés vagy a politikai rosszakarat lehetőségét a rendszerből.
"Egyetlen európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi bővítésben. Ez azt jelenti, hogy csomó akadályt és bonyolultságot kiiktattunk a rendszerből, és fel tudjuk gyorsítani a beruházást" - mondta.
"Gyakorlatilag ezen általános mentességgel olyan helyzet állt elő a paksi beruházás terén, mintha nem is lenne háború Ukrajnában, és annak nem lennének különböző szankciós és egyéb gazdasági korlátozó hatásai" - tette hozzá.
A miniszter arra is kitért a "háborús hisztéria" illusztrálására, hogy a vitában "már nemcsak, hogy nem beszéltek kollégák a békéről nagyon, hanem egyesek a békét egyfajta szitokszóként említik most már, és a békét gyakorlatilag oroszpárti állásponttal azonosítják".
"A békét hamis módon ukrán kapitulációként állítják be, holott a békével lehet egyedül emberéleteket menteni" - vélekedett.
"A magyarországi választási eredmény világos megerősítést és kötelezést is adott a kormány számára, hogy kiálljon a béke mellett, ezért mi a fegyverszállítások helyett fegyverszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk továbbra is" - szögezte le.
Illetve közölte, hogy a közelgő magyar EU-elnökség egyik fő fókusza a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz, ugyanis a térségbeli tagjelölt országok átlagosan már több mint tizenöt éve várnak a tagságra.
"És azért kell ilyen hosszú ideje várakozniuk, mert a nyugat-európai országok egy része az úgynevezett érdemekre való hivatkozással folyamatosan akadályokat gördít a bővítési folyamat útjába. Ugyanezek az országok viszont Ukrajna vonatkozásában ezen bizonyos érdemeket már kevésbé tartják fontosnak" - fogalmazott.
Majd mindezt a bővítési politika megcsúfolásának nevezte, és aláhúzta, hogy a nyugat-balkáni országok teljesítményét reálisan, pragmatikusan és nem ideológiai-politikai alapon kell megítélni.
Forrás:
MTI
2024. június 24.
