„Mindenek felett álló cél, hogy az évtized végére a két új paksi blokk működjön” – mondta a lapunknak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki hétfőn – immár egymást követő harmadik évben – ismét Tolna megyébe látogatott.
– Rekordot állított be külügyminiszterként azzal, hogy egymást követő harmadik évben látogatott hivatalosan Tolna megyébe. Csak Jeszenszky Géza tette meg ugyanezt 1992-ben, 1993-ban és 1994-ben. Minek köszönhető ez az intenzitás?
– Legyünk igazságosak a hivatali elődeimmel szemben! Ők kizárólag külpolitikával foglalkoztak, míg ma már a minisztériumunk portfóliója jóval szélesebb, elég csak a külgazdaság területét említeni – válaszolta Szijjártó Péter. – Az elmúlt időszakban számos új beruházás jött létre Tolna megyében, jelentős részük kormányzati támogatással, ezért is jártam itt tavaly és tavalyelőtt. Másrészt a magyar energiaellátás biztonságának szíve itt van Tolnában, és ez a kérdés hatványozottan fókuszba került.
– Kiemelt szerepe van Önnek is a Paks II. beruházásban: Moszkvában, Budapesten is tárgyalt többször az orosz féllel, állami vezetőkkel, a Roszatom vezetőivel. Az új blokkok helyszínén azonban még nem járt. Mit tapasztalt ott?
– Fontos, mindenek felett álló cél, hogy az évtized végére a két új paksi blokk működjön. Azért is, mert az elmúlt néhány hónap világosan mutatta, hogy – bár korábban soha nem gondoltuk volna – Európában is kialakulhat energiaellátási válság a 21. században. Emlékezzünk a tavalyi esztendő második felében a nagy pánikra! Igaz, mi, magyarok ezt egy kicsit kényelmesebb helyzetből nézhettük, mint a nyugat-európaiak, köszönhetően a hosszú távú földgázvásárlási megállapodásnak Oroszországgal és a Paksi Atomerőműnek, amely a hazai villamosenergia-termelés 49 százalékát biztosítja. Ez olyan alap, amire nyugodtan rá lehet állni, amikor az energiaellátás biztonságáról beszélünk. Az elmúlt fél év megmutatta, hogy a következő időszakban nemcsak az lesz a kérdés, mennyiért lehet energiát vásárolni, hanem az, egyáltalán lehet-e. A Németországban bezáró nukleáris erőművek és a közép-európai szénerőművek kivezetésének kötelezettsége jogosan veti fel a kérdést: lesz-e elég energia a térségben? Ahhoz, hogy legyen, elő kell állítani, ráadásul úgy, hogy az a klíma- és környezetvédelmi céloknak is megfeleljen. Olcsón, biztonságosan és zöldmódon nagy mennyiségben energiát előállítani pedig nukleáris technológiával lehetséges. Ezért fontos, hogy a paksi ötös és hatos blokk az évtized végére működőképes legyen. Ha ezek 2400 megawatt teljesítményét hozzáadjuk a mostani, körülbelül 2000 megawattos kapacitáshoz, illetve kiegészítjük a megvalósult és tervezett napenergia-beruházásokkal, akkor Magyarország önellátó lehet villamos energiából. Minden hónap, hét, óra, amit nyerünk a megvalósítással, az Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja, ezért minden tárgyaláson noszogatom az oroszokat is, mielőbb készítsék el és adják be az engedélykérelmeket, majd minél nagyobb kapacitást helyezzenek ide az építkezésre.
– Akkor ezek szerint diplomáciai szempontból volt fontos, hogy személyes látogatást tett Pakson?
– Az ügynek sok nemzetközi politikai és jogi relevanciája van. A nemzetközi energiatárgyalások a mi minisztériumunk portfóliójába tartoznak, s úgy helyes, ha az ember szakmailag tisztában van azzal, amiről beszél. Nyilván nekem nem kell az olvadékcsapda felépítéséről komoly tanulmányokat írnom, de azt jó volt itt személyesen látni, hogy az erőmű jó kezekben van, biztonságosan és hatékonyan üzemel, a tervek, amiket összeraktunk kormányzati szinten, jók és működőképesek, az évtized végi ütemterv tartható.
Hamarosan hazánk is azon kevés ország közé tartozhat, amely önellátó a villamosenergia-ellátás terén, jelentette ki Szijjártó Péter, aki hétfőn tett látogatást a Paksi Atomerőműben. A külgazdasági és külügyminiszter megtekintette a leendő 5. és 6. blokk helyét is, ahol már zajlanak az építés előkészületei.
– Nekünk, Tolna megyében élőknek természetesen pozitív a képünk az atomerőműről, hiszen helyben megélhetést, biztonságot, támogatást jelent. Országosan és nemzetközi téren miként alakul a paksi bővítés megítélése?
– Amikor nemzetközi szinten a nukleáris energiáról vitázunk, akkor az sajnos nem egy szakmai, hanem egy politikai vita, amelyben még az sem érv, hogy a paksi beruházásokkal évente 16 millió tonna szén-dioxid kibocsátását tudjuk megelőzni. Emlékszem, amikor a Roszatommal megkötöttük a szerződést 2014-ben, nyugatról hatalmas támadás zúdult ránk. Aztán a minket támadó országok listája úgy lett egyre rövidebb, ahogy a Roszatom adta ki az alvállalkozói szerződéseket, s kiderült, hogy az amerikai General Electric, a német Siemens és a francia Framatome vállalat is részt vesz a Paks II. beruházásban. Ez egy árulkodó folyamat. Ezeket a politikai vitákat meg kell vívni, s egy másodpercre sem szabad elbizonytalanodnunk, mert alapjában véve energiaellátási és versenyképességi kérdésről beszélünk. A magyar gazdaság számára Paks II. hatalmas versenyelőny lesz, a vetélytársaink pedig nem abban érdekeltek, hogy mi erősödjünk.
– Süli János miniszter úr és Szabó Péter polgármester úr is utalt rá újévi köszöntőjében, a paksiaknak és a környéken élőknek érdemes az idei parlamenti választáson figyelembe venni, hogy mit tett és tesz a jelenlegi kormányzat, s mire készülhet az ellenzéki tömörülés az energiapiacon, konkrétan Paks II. ügyében. Ön szerint veszélyben lehet az új blokkok építése egy esetleges baloldali választási győzelemmel?
– Én még nem hallottam olyan ellenzéki nyilatkozatot, amely támogatta volna a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatkozó terveket. Ha komolyan vesszük, amit mondanak – márpedig vegyük komolyan, még ha nehezünkre is esik a szereplőket ismervén –, akkor egyértelmű, hogy – egy esetleges, de reméljük, soha be nem következő kormányváltással – a Paksi Atomerőmű bővítésének tervei is komoly kihívások elé kerülnének. Ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb beruházása, ami munkahelyeket, új infrastruktúrát teremt, és az egész térség robbanásszerű fejlődését hozza magával. Nem lenne jó, ha ettől elesne Paks, elesne Tolna megye. Szerintem nem érdemes ezt megkockáztatni.
– Visszatérve arra, hogy a mostani paksi látogatása előtt tavaly Tamásiban, 2020-ban pedig Tolnán és Szekszárdon járt, ahova kormányzati támogatásokat hozott: miként funkcionál ez a gazdaságélénkítő, -támogató program? Ellenőrzik, hogy a kiutalt támogatások milyen mértékben értek célt?
– Hatalmas vita volt arról, milyen irányba menjen a kormány járvánnyal kapcsolatos politikája a gazdasági kihívások kezelése terén. Mi letettük a voksunkat az akkor tízéves gazdaságpolitikai stratégiánk folytatása mellett, azaz nem szociális alapú pénzosztásban gondolkodtunk, hanem olyan beruházásokban, amelyek új munkahelyeket teremtenek, új gazdasági teljesítményt hoznak létre. Tolna megyében tizenhat vállalatnak adtunk támogatást, amelyek összesen nyolc és fél milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre, s ehhez négymilliárd forintnyi kormányzati forrást biztosítottunk, amivel 2200 munkahelyet mentettünk meg. A pályázatok Tolnában is célt értek, a vállalatok megfelelő módon használták fel a támogatást, és kivették a részüket az egész magyar gazdaság sikeres, gyors újraindításából. Köszönjük szépen a Tolna megyei vállalkozóknak is, hogy bíztak bennünk, magukban, ebben a lehetőségben!
– Alig két hete ért véget a 2021-es esztendő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium milyen mérleget vont az elmúlt év alapján?
– Két fontos célunk volt. Egyrészt, hogy a világgazdasági nehézségek ellenére megdöntsük a magyar gazdaság exportrekordját, és megdöntsük a beruházási rekordot. Mindkettő sikerült. Hatalmas új beruházási rekordot értünk el. A magyar gazdaságtörténet legnagyobb zöldmezős fejlesztését jelenthettük be az esztendő elején, a másodikat pedig az év végén. Mindkettő koreai céghez kapcsolódik. Folytatódott a keleti vállalatok Magyarország iránti érdeklődése, alapvetően az elektromosautó-iparban. Ötmilliárd eurónyi beruházást sikerült Magyarországra hozni 2021-ben, ami hatalmas eredmény, főleg azt figyelembe véve, hogy a világgazdaságnak ez is fekete éve volt. Megdőlt az export rekordja is. Már november végén közelített a 110 milliárd euróhoz, ami magasabb az addigi rekord 2019-es egész évinél. A világon a kilencvenötödikek vagyunk lakosságszám tekintetében, de a 34. legnagyobb exportteljesítményt nyújtottuk. Ez mutatja a magyar gazdaság versenyképességének dinamikus javulását.
– Két és fél hónap van az országgyűlési választásig. Addig milyen kiemelt feladatok várnak még Önre és minisztériumára?
– A verseny nem csökken a világban, ez világosan látszik a gazdaságok gyors újraindításáért és a beruházásokért folytatott küzdelmekben. Több olyan nagy beruházásról tárgyalunk, amelyeket reményeink szerint még az első negyedévben le tudunk zárni. Ezek alapvetően az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó fejlesztések, amelyek a magyar gazdaságot egy magasabb polcra helyezhetik globálisan.
– Ön indul egyéni körzetben a referendumon?
– Nem indulok.
– Ha megnyeri a Fidesz–KDNP a választást, marad külgazdasági és külügyminiszter? Esetleg más feladatot kaphat?
– Nem szaladnék ennyire előre az időben. Bízzuk a választókra, hogy eldöntsék, milyen irányba menjen tovább az ország. Remélem, egyértelmű támogatást kap a referendumon az, hogy a 2010-ben megkezdett úton haladjon hazánk, s ne a 2010-ben lezárt útra térjen vissza! Vagyis Magyarország előre menjen, ne hátra!
Miniszterként 319 külföldi útja volt
Szijjártó Pétertől azt is megkérdeztük, vezet-e nyilvántartást arról, hány országban fordult meg a lassan véget érő kormányzati ciklusban.
– A kollégáim összeadták, és egészen brutális adatok jöttek ki – válaszolta lapunknak. – Összesen 319 külföldi látogatást tettem, amióta miniszter vagyok. Ez is jól mutatja, hogy a külpolitika jelentős mértékben átalakult. Gyorsabb, promtabb reakciókat megkívánó ágazattá vált. Korábban előkelőbben, lassabban történtek a dolgok, manapság pillanatok alatt kell dönteni, reagálni, nem érünk rá küldöncöket, táviratokat küldözgetni. Sms-ek, közösségimédia-bejegyzések is képesek diktálni az országok kapcsolatának dinamikáját – mondta Szijjártó Péter.
Forrás: https://www.teol.hu/helyi-kozelet/2022/01/szijjarto-peter-az-uj-paksi-blokkok-beinditasa-mindenek-felett-all
2022. január 20.
