Alap Fejér megye déli részén, a Mezőföld Duna és a Sárvíz közötti területén, a csatorna közelében fekszik a sárbogárdi járásban. Két részre oszlik: Alsóalapra, amely a tulajdonképpeni falu, és tőle északkeletre a körülbelül 3 km-re elterülő Felsőalap pusztára. Környező községek és települések; Cece, Alsószentiván, Sárszentmiklós, Rétszilas, Nagykarácsony és ezekhez tartozó számos puszta. A járási székhelytől, Sárbogárdtól 10 km-re délkeletre fekszik.
A régi Alap történetére vonatkozóan nagyon keveset tudunk. Károly János „Fejér vármegye története” című munkájában elsősorban az itt élő jelentős szerepet betöltő Salamon család történetével foglalkozik. A tihanyi alapító oklevélben (1055) szerepel „oluphel reá”, mint a Sárvíztől keletre fekvő birtoktest legdélibb határpontja. A XIII. és XIV századbeli oklevelek tanúsága szerint Alap is a Fejér megyei besenyő telepekhez tartozott, amelyek Nádasdladánytól kezdve a megye déli részéig húzódtak.
Területe ma 4831 ha. Alap lakóinak száma az alábbiak szerint alakult: Míg 1785-ben alig haladta meg az 500-főt, 1850-re a lakosság száma az 1500-as létszámot is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000-főt is. Ez a lakosságszám azonban azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 1960-ban még körülbelül 3000-fő lakója volt, 2004-re ez a lakosságszám már a 2500 főt sem érte el, és ma, 2021-ben már csak 1910 fő lakja.
Településünk főbb intézményei: Arany László Általános Iskola,az óvoda-minibölcsőde,katolikus valamint református templom,szociális és családsegítő központ.Ezentúl működik a településünkön egy gyümölcsfeldolgozó üzem,valamint egy ásványvíz palackozó üzem is.