Bikács község Pakstól nyugat-északnyugatra 15 kilométerre, Simontornyától 12 kilométerre délkeletre található. Megközelíthető a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főúton, ahol Vajta és Nagydorog között fekszik, mindkettőtől nagyjából azonos távolságra. A település jelenlegi formáját a török dúlás után időkben alakította ki, ami a betelepített németajkú lakosságnak köszönhető, mert az itt található ugarból és dudvából virágzó szőlő és gyümölcsöskerteket és zöldellő mezőket alakítottak ki, amely az itt élő lakosság megélhetését biztosította évszázadokon keresztül. Az itt élők mezőgazdasággal foglalkoztak, ami a bortermelés valamint a szarvasmarha nevelésben testesült meg. Ez a folyamat a II. világháború végéig töretlen volt. Ezen idő alatt a lakossága létszáma 1500 főre növekedett. A törést a II. világháború utáni egyezmény szerint a németajkúak kitelepítése okozta, ugyanis a kitelepített családok helyére az ország különböző részeiről telepítettek be családokat. Az 1950-es évek elején még 1200 lakosa volt Bikácsnak, az 1970-es évektől azonban folyamatos lakosságszám-csökkenés figyelhető meg. Ma 410 fő él a településen, ebből mintegy százan nyugdíjas korúak. Helyben kisvállalkozások működnek, amelyek kevés helyi munkaerőt tudnak foglalkoztatni. Jelentős munkáltató a Zichy Park Hotel 20 fő alkalmazottal. A helyi munkaerő jelentős része Pakson talált magának munkát (ingázik). A településen működik óvoda, könyvtár, szociális alapszolgáltatás, orvosi rendelő, posta. Az iskolás korú gyermekek a szomszéd településekre járnak általános iskolába.