Diósberény

Tolna megye középső részén fekszik, a Tolnai-Hegyhát tájegységben, Gyönktől és Hőgyésztől azonos, kb. 6-7 km távolságra. Mindkét településsel a 6315-ös út köti össze. A táj túrázásra, kirándulásra kiválóan alkalmas. Gondozott, szép fekvésű település.

A Berény név feltehetően az ótörök "berendi" névből ered, amelynek jelentése "megadta magát". Az országban számos Berény elnevezésű helyiség található, a Diós-előtag ezek között megkülönböztető szerepű. A helyi hagyomány szerint a név etimológiája a következő: a falu közepén húzódó völgyet hajdan sűrű berek, a környező dombokat pedig majdnem tiszta diófás erdőség borította. A hely neve így eredetileg Diós Berek lehetett. A középkori források szerint a Berin változat volt használatos, magyarul Börénynek, németül Perinnek is ejtették. Diósberény először a XI. században jutott történelmi szerephez: a falu határában gyülekezett Koppány vezér a király ellen szervezett serege. Első oklevele 1193-ból származik, melyben a székesfehérvári keresztesek tolnai birtokai között találjuk. A község neve írásban 1305-ben jelenik meg először, amikor a Szakadáti-család tagjai osztoztak birtokaikon. A XIII. században egyházi birtok, egy 1298-ben kelt oklevél szerint már állt egy római katolikus temploma. A XVI. században a szigetvári vitézek kapták meg adományként. A Mohácsi vész után rácokat telepítettek le az akkori településre. A török hódoltság alatt egy ideig lakott település volt, ezt mutatja a simontornyai szandzsák 1572. évi fejadó-összeírásának jegyzéke, ahol Berény 40 családfővel szerepel. A török időkben aztán egyre inkább elnéptelenedett. 1728-ig csak magyar ajkú lakosság lakta, ekkor nagyobb számú németség telepedett ide Hessenből, a Saar vidékről, Westrichtből és Fulda környékéről. Azóta vegyes lakosságú, magyar és német nyelvű a falu. A betelepített németek alapozták meg a falu ma is rendezett voltát, tették egyre virágzóbb településsé. A betelepített németek részére szabad vallásgyakorlást biztosítottak, és hogy a viszálykodást megakadályozzák, azonos felekezetűek kerültek egy-egy helységbe, így Diósberénybe római katolikusok érkeztek.
A falu életében a legnagyobb - negatív - változást a németek II. világháború utáni kitelepítése okozta. A több mint 200 éve itt élő német családok többségét elvitték, helyükre felvidéki magyarokat, bukovinai székelyeket telepítettek be, valamint1946-ban mintegy 70 bucsai telepes család jött Karcag mellől.

Népességi adatok:
A német nemzetiségiek kitelepítéséig jellemzően németajkúak lakták a falut (1931-ben 1.248 fő a lakosság száma = 88 % német, 12 % magyar)
Az iskolák körzetesítése, a TSZ és más munkahelyek megszűnése után a lakosság száma jelentősen lecsökkent.
2021-ben a lakosság száma: 313 fő, melyből a 0-18 évesek 14 %, az aktívkorúak 59 %, az időskorú lakosság 27 %.

A települési önkormányzat közigazgatási feladatait a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal keretében látja el (Regöly, Pári, Diósberény és Keszőhidegkút)
Infrastruktúra:
Az ívó vízzel való ellátás 1988-89 óta megoldott (jelenleg folyamatban van egy ivóvízminőség javító pályázat). 10 évvel később épült ki a gázvezeték.
Napjainkban zajlik a szennyvíz kezelésének megoldása. Egy pályázat keretében a háztartások egyedi szennyvíztisztító berendezéssel való ellátása valósul meg. Ahol ez műszakilag nem megoldható, ott továbbra is a szippantással történő szennyvíz szállítást biztosítjuk.
A háztartási hulladék elszállítása és szelektív szemétszállítás biztosított.
Mobil posta működik a településen.
A település kereskedelmi ellátottsága megoldott (vegyesbolt és kocsma működik)
Diósberényben működik egy építőipari és egy épületgépészeti és technológiai szerelő vállalkozás. A mezőgazdasági vállalkozások elsősorban gabonafélék termesztésével foglalkoznak.
Oktatás:
A településen nincs iskola. A gyerekek iskolabusszal a szomszédos Gyönk általános iskolájába járnak.
Diósberényben az '50-es évektől létezik óvoda. Jelenlegi épülete 1980-ig általános iskolaként funkcionált. Óvodánk helyiségei tágasak, a bútorzat, a berendezési tárgyak és a gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges eszközök adottak. Nagy örömünkre szolgál, hogy nemcsak rendezett udvarunk, hanem jól felszerelt tornaszobánk is van. Sokat jelent a fenntartó támogatásán kívül a Német Nemzetiségi Önkormányzat segítsége. 2002 szeptemberétől Diósberényben német nemzetiségi óvodai nevelés folyik, mely az idők során kiegészült a szociális hátrányok kompenzálásával.
A fenntartó az Óvodafenntartó Társulás, melynek gesztora Diósberény. Az évek során több önkormányzat is jelezte társulási szándékát, így Szakadát, Varsád, Udvari majd Szárazd, Miszla, Regöly, Pári és Keszőhidegkút. A székhely intézmény a diósberényi óvoda. Logopédus heti rendszerességgel tart beszédfejlesztő és dyslexia prevenció foglalkozásokat. Az elmúlt évek során egyre több gyerek érkezik más – társuláson kívüli – településről is. (Szakály, Hőgyész, Kalaznó) Az óvodások utaztatását a falugondnoki szolgálat segítségével oldjuk meg, illetve néhány esetben szülő közreműködésével. Az intézmény jelenleg három tagóvodával működik, Varsádon, Regölyben és Páriban. Az óvoda dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekek nyugodt, családias légkörben töltsék óvodás éveiket és megfelelő képességekkel rendelkezzenek az iskolai tanulmányaik megkezdésekor.

Szociális ellátás:
A szociális alapellátási feladatokat a DÁM Önkormányzati Társulás-on keresztül biztosítjuk az itt élőknek.
A falu szociális helyzetét nagyban javítja a 2002 óta helyben működő Idősklub, mely az idősek nappali foglalkoztatásán túl biztosítja a szociális étkezés lehetőségét. Az intézmény teret ad a házi segítségnyújtás számára is. A gondozók szükség szerint segítséget nyújtanak az időseknek, egyedül élőknek és szociálisan rászorulóknak. Az intézmény a szociális feladatok mellett különböző összejöveteleket, kulturális programokat szervez, így nagymértékben befolyásolja az idősek közösségi életét.
Ezen szolgáltatások színvonalát növeli és nagyszerűen kiegészíti (szintén 2002 óta) a településen működő falugondnoki szolgálat, mely az alapvető feladatokon túl - mint pl.: ebéd kihordás, betegszállítás, gyógyszerkiváltás – különböző személy és teherszállítási, szervezési és az önkormányzat munkáját segítő ügyintézői feladatokat is ellát.
Az Idősklubbal egy épületben működik az orvosi rendelő, ahová heti két alkalommal Gyönkről jár ki az orvos.
Idősbarát Önkormányzat: Az Idősbarát Önkormányzat Díjra Diósberény is benyújtotta a pályázatát először 2005-ben, ekkor különdíjat kapott. Majd 2006-ban ismét megpróbálta és ebben az évben Diósberény a több száz pályázó közül elnyerte a hat díj egyikét.

Idősbarát egy önkormányzat, ha idősei otthonosan érzik magukat a településen. Otthonosan, mert tájékozottak a település életéről, terveiről, az időseket szorosabban érintő kérdésekben kikérik a véleményüket, részt vesznek a település életében, segítséget kapnak a közlekedéshez és személyes ügyeik önálló intézéséhez. Könnyen hozzáférhető az egészségügyi ellátás, a helyi szükségletekhez igazodik a szociális szolgáltatás. Hozzájutnak a kulturális lehetőségekhez, esetleg kulturális, tájékoztató és közösségi rendezvényeket szerveznek a számukra, vagy rendezhetnek maguknak.

Könyvtár:
A mai könyvtár elődei a két világháború között működött egyesületek és olvasókörök könyvtárai voltak. A 95 m2 alapterületű könyvtár az óvodával egy épületben található. Korszerű állománnyal, jól felszerelt berendezéssel és rendszeres programokkal áll a lakosság szolgálatára.
Nagyobb létszámú rendezvények lebonyolítása a művelődési házban történik.

Német Nemzetiségi Önkormányzat
A néphagyományok és az ezekhez kapcsolódó kultúra ápolása egyre nagyobb hangsúlyt kap napjainkban. 2002-ben megalakult a Diósberény Község Német Nemzetiségi Önkormányzata, mely az óvodai német nemzetiségi oktatás mellett e hagyományok ápolását is fontos feladatának tartja. Vásároltak egy régi épületet, amelynek felújítása pályázati támogatásokkal most történik. Itt szeretnék bemutatni azokat a tárgyi emlékeket, amiket az idők során összegyűjtöttek.

Műemlék:
Diósberény egyetlen műemléke a barokk stílusban épült római katolikus templom, mely védőszentjéről, Szent Imre hercegről kapta nevét. A toronysisak felirata alapján 1775-ben épült. A templom homlokzatának volutás kiképzése a megyében ritkaságnak számít, belsejében figyelemre méltó a szószék és különösen a barokk orgonája. A templomot 1993-ban újították fel adományokból, főleg a kitelepített falubeli németek által gyűjtött pénzből. Egy újabb, 2014-ben történt felújítással nyerte el mai állapotát.
Kulcsosház:
A postai szolgáltatás megszűnése után az önkormányzat megvásárolta a volt posta épületét, amely jelenleg szálláshelyként működik. Két hálószoba, konyha, WC, fürdő és egy akadálymentesített vizesblokk áll az ideérkezők rendelkezésére. A kulcsosházban jelenleg 6 fő elszállásolása lehetséges, de az udvaron sátrazásra is van lehetőség. Így biztosított a település természeti értékeit megismerni szándékozók számára, hogy akár egy átutazásnál hosszabb időt is eltöltsenek Diósberényben.

Évente megrendezzük hagyományos programjainkat: "Fergeteges gyereknap"; anyák-napja; idősek napja; búcsú; Márton-nap; Falukarácsony

Diósberény (a környező településekhez hasonlóan) elöregedő falu. A lakosság 27 %-a 62 év feletti. Ebből adódóan a jövőkép kialakításának meghatározó fontosságú eleme a fiatalok helyben tartása, ide csábítása. A letelepedés elősegítéséhez, ösztönzéséhez adottak az infrastrukturális feltételek. Felújításra váró, illetve beépíthető ingatlanok találhatók. Az óvodai ellátás biztosított. Helyben és 25-30 km távolságban elérhető munkahelyek vannak.
A szabadidő hasznos eltöltéséhez adottak a feltételek: könyvtár, művelődési ház, játszótér. Mellette most kerül kialakításra a Diósberényi Vállalkozók Egyesülete által nyert pályázat keretében egy szabadidő park kialakítása.
Fontos feladatok között szerepel a járdák, utak folyamatos karbantartása, az épületek felújítása mellett egy, a mai kor igényeinek megfelelő ravatalozó megépítése.

chevron-down