Dunaföldvár

Dunaföldvár város a Duna jobb partján, Tolna-megye legészakibb csücskében terül el. A város fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont az ország közepén. A település földrajzi helyzetének, domborzati viszonyainak köszönhetően az őskortól kezdve lakott vidék.

A vaskorszak idején nagy számban éltek ezen a területen kelták A rómaiak a Duna jobb partján építették ki határvédelmi rendszerüket, a limest, melynek a Földvár területén található akkori kelta település, Annamatia is tagja volt. Ezenkívül a mai városon vezetett át az Óbuda (Aqinqum) - Eszék (Mursa) közötti hadi - és kereskedelmi út. Később a frankok foglalták el a területet, s mivel a korábbi időkből maradtak itt földsáncok, várak - elnevezték Zemognynak, mely Földtűzhelynek, Földvárnak felel meg - innen a város neve. A honfoglalás utáni fejlődését nagyban segítette, hogy 1131-ben II. Béla bencés monostort, apátságot alapított, melyet Szent Péter tiszteletére szenteltek fel. A XIV-XV. századtól már, mint mezőváros fordul elő egyes oklevelekben. Jelentős volt a vízi út, és a révátkelő is jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A török uralom idején Jur Hisszari volt a település neve.

A város híres Csonka-tornyának keletkezéséről szintén hiányoznak a megbízható adatok. Korábban a IV. Béla király idején emelt lakótornyok egyikének vélték, de a régészeti kutatás azt mutatta, hogy az 1530-as évekből vagy csak kissé korábbról való. Miután a törökök elfoglalták a vidéket, erődítményt, sáncokat építettek itt, amihez a monostor és díszes templomának faragott köveit is felhasználták, és a vár körül település alakult ki. Így látta ezt Evlija Cselebi török utazó is, akinek 1663-ban készült leírását ismerjük. A várost és a Várat 1529-től birtokolták a törökök, uralmuk alól 1686 szeptemberében szabadult föl a város. A kipusztult települést a török kiűzése után magyarokkal, németekkel, tótokkal, és szászokkal telepítette be báró Mednyánszky László. Földvár a Rákóczi szabadságharcban nagy szerepet játszott, 1705 - 1710-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal Vak Bottyán és kurucai állomásoztak a Várban. 1703-ban Földvárt I. Lipót császár újra városi rangra emelte. Mária Terézia 1775-ben adott engedélyt egy országos, és minden héten heti vásár tartására. Az 1832-es oklevelek alapján, adatok tanúsága szerint a város sóhivatallal, postahivatallal, patikával, sörfőzdével, két révvel, közkórházzal, negyven dunai malommal, téglát és cserépzsindelyt égető kemencével rendelkezik. Dunaföldvár lakóinak nagyobb része gabonát, kendert, szőlőt termelt. A városnak ekkor 349 iparosa volt, orvosai száma négy, a közigazgatás magas szintű.

A szabadságharc utáni önkényuralomban 1858-ban tűzvész pusztította el a város egynegyedét. Az ipar céhes keretek között tovább virágzott. A dunaföldvári Duna-hidat 1928-30 között építették. 1944-ben az itt tartózkodó német katonák földobbantották, az újjáépített híd 1951-ben került átadásra. 1910-től a település járási székhely szerepét töltötte be, de a II. világháború után a jelentősebb intézményeket elvitték Földvárról, városi rangját is elveszítette, melyet 1989-ben kapott vissza újra.

A város lélekszáma jelenleg kb. 8500 fő. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát,15,7% nem nyilatkozott. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,1%, református 5,4%, evangélikus 1,4%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 21,6%, 27,7% nem nyilatkozott.

Intézmények:

  • Polgármesteri Hivatal,
  • Dunaföldvár Dunaföldvári Művelődési Központ és Könyvtár
  • Dunaföldvári Eszterlánc Óvoda, Bölcsőde és Konyha
  • Dunaföldvár Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Alapszolgáltatási Központ
  • Beszédes József Általános Iskola
  • Magyar László Gimnázium
  • Napsugár Idősek Otthona

Turisztikai vonzerőt jelent a Duna-vízi sportokkal, motorcsónakázással-, a Duna-parton árnyas, vadregényes park játszótérrel, szabadtéri sporteszközökkel, sport parkkal, teniszpályával, és gyönyörű parti sétánnyal. A hangulatos Duna-parton a Stefánia állóhajó és két kiváló vendéglátóhely is várja a kirándulókat. Egyedi látványosság Dunaföldváron a Dunát övező löszpart. A Solti-Kisduna romantikus, vadregényes terület, rendkívül jó horgászhely, a Felső-tó közel 200 hektáros, természetvédelmi terület, rendkívül gazdag madárvilággal. A térség természeti adottságai kedveznek a vadászturizmusnak is. Egész évben nyitva tartó felújított fedett gyógyfürdő várja a gyógyulni vágyókat, melynek vize 38 fokos, ásványi sókban és szénsavban gazdag. Nyáron a szabadtéri strand nyújthat felüdülést feszített víztükrű uszodával, gyerekmedencével. A város elsőszámú turisztikai célpontja a Dunaföldvári Vár. Az igényesen felújított várudvaron található a Csonka-vagy Török torony tartalmas kiállításokkal és lélegzetelállító panorámával. A Fafaragó galéria népművészeti, népi iparművészeti kiállításokkal és Magyar László Afrika-kutató emlékkiállítással. Az Ispánház galéria képzőművészeti kiállításokkal. A Várudvaron látható Magyar László egész alakos szobra is, valamint étterem is várja a kirándulókat. Egy kellemes városi séta során megtekinthető a Tájház, a Nepomuki Szt. János-kápolna Udvardi Erzsébet gyönyörű ikonjával, a kívülről már felújított Szerb templom, a Barátok temploma és a volt Ferences kolostor, ma gimnázium épülete, a barokk Szentháromság-szobor, az 1920-ban épült szépen felújított városháza, a neoromán stílusban épült református templom. Egyedi látványosság a Rókus pincesor a Szt. Rókus-kápolnával. Érdemes még felkaptatni a Kálváriára, ahonnét pazar kilátás nyílik a városra és a környékre.

Jelentősebb rendezvények: Május 1. Majális - Duna-part Június: Múzeumok éjszakája - Dunaföldvári Vár Július: Földvári Nyári Eték szabadtéri színházi, tánc és koncert sorozat - Dunaföldvári Vár Augusztus 20. Szent István Napi Halászlé Fesztivál – Duna-part Szeptember utolsó hétvégéje: Szüreti Fesztivál - Piac és Rendezvény tér November: Márton nap – Rókus pincék December: Földvári Advent.

Országos hírű a Dunaföldvári állat- és kirakodóvásár minden hónap harmadik vasárnapján

Van a városnak egy török korból származó legendája, a Fekete kötény legendája, mely arról szól, hogy miért fekete a földvári népviseletben a kötény. Ezt a legendát a földvári tanítónő és írónő, Berze-Nagy Ilona (az ő nevét viseli könyvtárunk) írta le, „Lábuk nyomát elmossa a víz” című ifjúsági regényében. A legendából nagy sikerű, emlékezetes előadást készített Mátkatánc címmel a helyi Ördögszekér néptáncegyüttes a Földvári Nyári Esték keretében.

A legenda felhasználásával egy kalandjáték is készült Hőspróba címmel, melyet a Dunaföldvári Várban lehet kipróbálni.

A helyi iparral kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  • A helyi ipar számára a településen az Ipari Parkban és annak második ütemében kialakított zöldmezős beruházásra alkalmas területein van lehetőség. Az elkészült rendezési tervben az Ipari Park további bővítésére is lehetőség nyílik.
  • Javítani kell az ipari és lakópark területén az infrastruktúrát, a parkolási lehetőségeket, a zöldterületek gondozottságát.
  • Népszerűsíteni kell, illetve vonzóvá kell tenni az Ipari Park lehetőségeit. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani.
  • Napelem park létesítésével ki kell váltani az önkormányzati intézmények energiafogyasztását, ezzel megvalósíthatóvá válik helyi elektromos busz üzemeltetése.

A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  • Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani az azt igénylő helyi vállalkozásoknak.
  • Lehetőség szerint „Inkubátorházat” létesít kezdő vállalkozások támogatására.

A mezőgazdaság jelentős szereppel bír a település lakóinak életében. A gazdálkodás feltételeinek javítása érdekében az alábbi elképzelések megvalósítására kell törekedni:

  • Folyamatosan karban kell tartani a mezőgazdasági földutakat, pályázatok segítségével növelni szükséges a burkolt útfelületeket.
  • A bevezetett mezei őrszolgálatot mindaddig fenn kell tartani, amíg a külterületek közbiztonsága azt megköveteli.

Dunaföldvár jelentős átmenő forgalma miatt erős kereskedelemmel rendelkezik. A környező településekről is sokan járnak Dunaföldvárra vásárolni. A gazdasági program időszakában szorgalmazni kell:

  • Parkolási lehetőségek növelését
  • A Vásár területén megkezdett infrastruktúra fejlesztését, korszerűsítését
  • Az üzletek környezetében lévő közterületek szépítését

Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  • Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. Különösen fontos a Vár idegenforgalmi hasznosításának, önfenntartó működtetésének megvalósítása.
  • A szakiskolai oktatás fejlesztése érdekében a zeneiskola áthelyezéséhez át kell alakítani a Templom utca 32. szám alatti ingatlant.
  • Kemping és gyerektábor felújítása
  • A helyi idegenforgalmi, illetve kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.)
  • Az idegenforgalmi megítélés szempontjából kiemelt közterületeken megfelelő útbaigazító és ismertető táblák mellett kerékpáros pihenőhelyeket kell kialakítani. (Kossuth tér, autóbusz pályaudvar, Duna-part)

Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  • Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei kiadványokban, programfüzetekben megjelenjen, a honlapra felkerüljön, országos turisztikai kiadványokban szerepeljen.
  • Fel kell tüntetni az Önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára.

Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy

  • az Önkormányzat korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az Önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható,
  • ingyenes, közterületi internet hozzáférés biztosítva van a lakosság széles köre számára a Duna-parton, bővítését tervezzük a Kossuth téren és az autóbusz pályaudvaron
  • Biztosított a lakosság tájékoztatása az élő adásban történő testületi ülések közvetítésével ,,közösségi oldalon” is

A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliségi ráta 2019. novemberi adatok alapján 3,76 % volt Dunaföldváron.

A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.

A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat:

  • a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat,
  • segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen,
  • beszerzéseinél kiemelten figyel a helyi vállalkozók ajánlataira,
  • a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával,
  • aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít,
  • rendszeresen együttműködik a járási hivatal munkaügyi feladatokat ellátó szervével.
  • kiemelten támogatja a csökkent munkaképességű polgárainak munkába állását

A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkaviszonynak minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat.

A város adóerőképességének növekedésével csökken a közfoglalkoztatottak igénybevehető létszáma.

A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat

  • folytatja korábban bevált gyakorlatát
  • amíg lehet kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit,
  • a segélyezési politikájának átgondolásával is ösztönzi a munkanélküliek visszatérését a munka világába.
chevron-down