Dunaföldvár város a Duna jobb partján, Tolna-megye legészakibb csücskében terül el. A város fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont az ország közepén. A település földrajzi helyzetének, domborzati viszonyainak köszönhetően az őskortól kezdve lakott vidék.
A vaskorszak idején nagy számban éltek ezen a területen kelták A rómaiak a Duna jobb partján építették ki határvédelmi rendszerüket, a limest, melynek a Földvár területén található akkori kelta település, Annamatia is tagja volt. Ezenkívül a mai városon vezetett át az Óbuda (Aqinqum) - Eszék (Mursa) közötti hadi - és kereskedelmi út. Később a frankok foglalták el a területet, s mivel a korábbi időkből maradtak itt földsáncok, várak - elnevezték Zemognynak, mely Földtűzhelynek, Földvárnak felel meg - innen a város neve. A honfoglalás utáni fejlődését nagyban segítette, hogy 1131-ben II. Béla bencés monostort, apátságot alapított, melyet Szent Péter tiszteletére szenteltek fel. A XIV-XV. századtól már, mint mezőváros fordul elő egyes oklevelekben. Jelentős volt a vízi út, és a révátkelő is jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A török uralom idején Jur Hisszari volt a település neve.
A város híres Csonka-tornyának keletkezéséről szintén hiányoznak a megbízható adatok. Korábban a IV. Béla király idején emelt lakótornyok egyikének vélték, de a régészeti kutatás azt mutatta, hogy az 1530-as évekből vagy csak kissé korábbról való. Miután a törökök elfoglalták a vidéket, erődítményt, sáncokat építettek itt, amihez a monostor és díszes templomának faragott köveit is felhasználták, és a vár körül település alakult ki. Így látta ezt Evlija Cselebi török utazó is, akinek 1663-ban készült leírását ismerjük. A várost és a Várat 1529-től birtokolták a törökök, uralmuk alól 1686 szeptemberében szabadult föl a város. A kipusztult települést a török kiűzése után magyarokkal, németekkel, tótokkal, és szászokkal telepítette be báró Mednyánszky László. Földvár a Rákóczi szabadságharcban nagy szerepet játszott, 1705 - 1710-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal Vak Bottyán és kurucai állomásoztak a Várban. 1703-ban Földvárt I. Lipót császár újra városi rangra emelte. Mária Terézia 1775-ben adott engedélyt egy országos, és minden héten heti vásár tartására. Az 1832-es oklevelek alapján, adatok tanúsága szerint a város sóhivatallal, postahivatallal, patikával, sörfőzdével, két révvel, közkórházzal, negyven dunai malommal, téglát és cserépzsindelyt égető kemencével rendelkezik. Dunaföldvár lakóinak nagyobb része gabonát, kendert, szőlőt termelt. A városnak ekkor 349 iparosa volt, orvosai száma négy, a közigazgatás magas szintű.
A szabadságharc utáni önkényuralomban 1858-ban tűzvész pusztította el a város egynegyedét. Az ipar céhes keretek között tovább virágzott. A dunaföldvári Duna-hidat 1928-30 között építették. 1944-ben az itt tartózkodó német katonák földobbantották, az újjáépített híd 1951-ben került átadásra. 1910-től a település járási székhely szerepét töltötte be, de a II. világháború után a jelentősebb intézményeket elvitték Földvárról, városi rangját is elveszítette, melyet 1989-ben kapott vissza újra.
A város lélekszáma jelenleg kb. 8500 fő. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát,15,7% nem nyilatkozott. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,1%, református 5,4%, evangélikus 1,4%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 21,6%, 27,7% nem nyilatkozott.
Intézmények:
Turisztikai vonzerőt jelent a Duna-vízi sportokkal, motorcsónakázással-, a Duna-parton árnyas, vadregényes park játszótérrel, szabadtéri sporteszközökkel, sport parkkal, teniszpályával, és gyönyörű parti sétánnyal. A hangulatos Duna-parton a Stefánia állóhajó és két kiváló vendéglátóhely is várja a kirándulókat. Egyedi látványosság Dunaföldváron a Dunát övező löszpart. A Solti-Kisduna romantikus, vadregényes terület, rendkívül jó horgászhely, a Felső-tó közel 200 hektáros, természetvédelmi terület, rendkívül gazdag madárvilággal. A térség természeti adottságai kedveznek a vadászturizmusnak is. Egész évben nyitva tartó felújított fedett gyógyfürdő várja a gyógyulni vágyókat, melynek vize 38 fokos, ásványi sókban és szénsavban gazdag. Nyáron a szabadtéri strand nyújthat felüdülést feszített víztükrű uszodával, gyerekmedencével. A város elsőszámú turisztikai célpontja a Dunaföldvári Vár. Az igényesen felújított várudvaron található a Csonka-vagy Török torony tartalmas kiállításokkal és lélegzetelállító panorámával. A Fafaragó galéria népművészeti, népi iparművészeti kiállításokkal és Magyar László Afrika-kutató emlékkiállítással. Az Ispánház galéria képzőművészeti kiállításokkal. A Várudvaron látható Magyar László egész alakos szobra is, valamint étterem is várja a kirándulókat. Egy kellemes városi séta során megtekinthető a Tájház, a Nepomuki Szt. János-kápolna Udvardi Erzsébet gyönyörű ikonjával, a kívülről már felújított Szerb templom, a Barátok temploma és a volt Ferences kolostor, ma gimnázium épülete, a barokk Szentháromság-szobor, az 1920-ban épült szépen felújított városháza, a neoromán stílusban épült református templom. Egyedi látványosság a Rókus pincesor a Szt. Rókus-kápolnával. Érdemes még felkaptatni a Kálváriára, ahonnét pazar kilátás nyílik a városra és a környékre.
Jelentősebb rendezvények: Május 1. Majális - Duna-part Június: Múzeumok éjszakája - Dunaföldvári Vár Július: Földvári Nyári Eték szabadtéri színházi, tánc és koncert sorozat - Dunaföldvári Vár Augusztus 20. Szent István Napi Halászlé Fesztivál – Duna-part Szeptember utolsó hétvégéje: Szüreti Fesztivál - Piac és Rendezvény tér November: Márton nap – Rókus pincék December: Földvári Advent.
Országos hírű a Dunaföldvári állat- és kirakodóvásár minden hónap harmadik vasárnapján
Van a városnak egy török korból származó legendája, a Fekete kötény legendája, mely arról szól, hogy miért fekete a földvári népviseletben a kötény. Ezt a legendát a földvári tanítónő és írónő, Berze-Nagy Ilona (az ő nevét viseli könyvtárunk) írta le, „Lábuk nyomát elmossa a víz” című ifjúsági regényében. A legendából nagy sikerű, emlékezetes előadást készített Mátkatánc címmel a helyi Ördögszekér néptáncegyüttes a Földvári Nyári Esték keretében.
A legenda felhasználásával egy kalandjáték is készült Hőspróba címmel, melyet a Dunaföldvári Várban lehet kipróbálni.
A helyi iparral kapcsolatos fejlesztési elképzelések:
A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések:
A mezőgazdaság jelentős szereppel bír a település lakóinak életében. A gazdálkodás feltételeinek javítása érdekében az alábbi elképzelések megvalósítására kell törekedni:
Dunaföldvár jelentős átmenő forgalma miatt erős kereskedelemmel rendelkezik. A környező településekről is sokan járnak Dunaföldvárra vásárolni. A gazdasági program időszakában szorgalmazni kell:
Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:
Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:
Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy
A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliségi ráta 2019. novemberi adatok alapján 3,76 % volt Dunaföldváron.
A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.
A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat:
A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkaviszonynak minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat.
A város adóerőképességének növekedésével csökken a közfoglalkoztatottak igénybevehető létszáma.
A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat
