Értény község egy kis település Tolna megye északnyugati részén, Tamásitól 18 km-re.
Neve besenyő törzsnévből keletkezett.
Első lakosai valószínű szent István királyhoz csatlakozó besenyő lovas katonai segédnépek voltak.
Értényről csak a XVI. századból maradtak fenn írásos emlékek. Az első ilyen adat 1513-ból való. Ekkor Héderváry Ferenc, tamási és ozorai várúr kapja értény falut.
Török Bálint 1537-ben fegyveres erővel elfoglalta Ozorát, ekkor kerülhetett Értény is Török Bálint kezére.
1543-1544-ben vidékünket egészen elfoglalta a török és nyögte az igát 1686-ig. 1575-ben itt 15 ház volt.
1622-ben már az Eszterházy javak között is szerepel.
A török alatt volt már itt plébánia is. A hódoltság után e területet magyarok lakják.
1701-ben Eszterházy Pál herceg megbízza Kóros Mihályt, hogy Értényt még magyarokkal telepítse be, Méhespusztával együtt.
Ő aztán más falvak jövevényeivel be is telepítette.
1753-ban a falu lakosainak száma: 625 fő.
1721-ben Kónyi plébánost kapott és Értényt fiókegyházként hozzácsatolták.
1722-i jelentés szerint Érténynek temploma nincs, az istentiszteleteket az igazgató egyik szobájában végzik.
Az 1729 évi egyházi jelentés szerint sárral bekent, náddal fedett fatemplom lett a falu közepén, megáldva nem volt.
A templomban védőszentnek Szent Márton festett képe volt elhelyezve.
Az új templom 1749-ben kezdett épülni.
1753-ban lett kész a szentélye. 1741-ben lett plébánia Értényben.
Nagy nevezetessége volt Érténynek a gimnáziuma. A török után a legelső Tolna megyében.
A nagynevű Erdősi János értényi plébános 15oo forintos adományából létesült a deák-iskola. Virágzása 10 esztendőre tehető. 1768 táján olyan hírre kapott a gimnázium, hogy nemcsak helybeliek, hanem vidéki nemes ifjak is látogatták. Azonban nagy baj történt. Az 1500 ezüstforintos alaptőkét kiadták kamatra az iszákos szolgabírónak, így a kamat is, a tőke is elveszett.
Alig 10 évi működés után megszűnt a deák-iskola.
Későbbi feljegyzések alapján Értény területe 3903 kateszteri hold, házainak száma 357, lakóinak száma 1515 fő.
Római katolikus anyaegyház.
Iskolái: 1 római katolikus népiskola, 1 községi gazdasági továbbképző.
Gyári üzeme: 1 gőzmalom.
Az itt élő emberek számára mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, valamint a szőlő és bor előállítása képezte megélhetésük alapját. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. A település jó adottságainak és az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően gyorsan fejlődött. Jó parasztgazdaságok alakultak ki.
Az 1900-as évek elején híres, jómódú nagyközség, 1700 lakossal.
A XX század közepén bekövetkező társadalmi, gazdasági változások által Értény elsorvasztásra ítéltetett.
A földjüket, megélhetési forrásukat elvesztő családok gyermekei elvándoroltak. Közös tanácsú közigazgatást hoztak létre, mely az intézményeket szüntette meg (tanács, iskola).
A lakosság lélekszáma 700-ra csökkent.
1990-től Értény újra önálló, és élni akar.
A legfontosabb már saját beruházások: a vízközmű megépítése, utak, járdák folyamatos építése, karbantartása.
Az önkormányzat gondoskodik az óvoda, a kultúrház, az önkormányzati hivatal, orvosi rendelő, ifjúsági ház felújításáról, karbantartásáról.
Az általános iskolai oktatás Nagykónyiban, Törökkoppányban, Iregszemcsén és Tamásiban valósul meg. Óvodába helyben járnak a gyermekek.
1992 óta újra kis és közepes gazdaságok kezdenek kialakulni. Ezek, ha kis mértékben is, de munkahelyteremtő tényezők.
A település lakóinak száma stagnál, évente alig változik, jelenleg 748 fő.
Több üres lakást vásároltak meg Budapestről és környékéről jövő emberek, de külföldi (holland, német) lakóink is vannak.
A lakosság teljes egészében római katolikus.
Korösszetételének mutatói fiatalodást jeleznek.
Templomunkról
A Szent Márton püspök tiszteletére szentelt műemlék védelem alatt álló barokk római katolikus templom 1749-ben épült. Eredeti, XVIII. századi berendezésének nagy részét - így a mellékoltárokat és a szószéket - megőrizte.
Szép rendezett környezetben áll a templom.
Lépcsősoron át megközelíthető, magaslaton szabadon álló, egyhajós templom, Déli homlokzata elé épült toronnyal, a hajónál keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély Ny-i oldalán félnyeregtetős sekrestyével, a toronyaljon át nyíló bejárattal. A hajóban csehsüveg boltozat, szentélyben félkupola. A hajó D-i végében pilléres orgonakarzat. Az oltár előtti kriptában a Nunkovits és Juránits család temetkezőhelye. Falképek: 1954 (Heintz Henrik, Soós József ). Berendezés: jellemzően 18. század második fele. Főoltárkép: 1885. Orgona: 1890-es évek (Biebert József). Külső felújítás: 1991. A templomtól K-re kovácsoltvas kerítéssel kerített Szentháromság-oszlop (1896) és újabb keresztúti stációk .
Szüreti mulatság, arató felvonulás - az új kenyér megáldása- , a település búcsújának megünneplése, karácsonyi ünnepség.
Településünkön működik egy roma tánccsoport, melynek a vezetője a település Kisebbségi Önkormányzatának elnöke: Orsós László. A "Vadrózsa" cigánytánccsoport sok fellépést tudhat maga mögött, és mindenütt nagy sikert arattak.
TURISZTIKAI VONZERŐ: Az Értényből elszármazottak minden évben megtartják találkozójukat a településen, így minden évben alkotnak valami maradandót, ami megőrzi szülőfalujuk kultúráját, szokásait, hagyományait. Ilyen az értényi falukő, a népviseletet viselő pillés párnak a szobra, a Szent Márton emlékfal, a temetőbe felállított emlékhely, a régi papokra, nővérekre, tanítókra emlékeztető emléktáblák,kopjafák, valamint a helyi értékeket egybegyűjtő falumúzeum.
LAKOSSÁGI ÖSSZETÉTEL: A lakosság összetétele fiatalodást mutat, mivel a törzskögyeres értényiek idős korukra való tekintettel elhunynak, viszonyt szültni évente 23 gyermek születik. A lakosság 85 %-a jelenleg is roma származású, és ha a születéseket nézzük, ez a százalék évente növekszik.
HELYI MUNKAERŐ PIAC: Jelenleg helyben az egyéni vállalkozóknál tudnak páran dolgozni, valamint a közmunkaprogram keretében az Önkormányzatnál. Sokan járnak vidékre a környező városokba: Tamásiba, Tabra dolgozni, de vállalják a hosszabb utazást is, mint például Székesfehérvár, vagy Veszprém.
