Szekszárdtól 16, Tolnától 5 kilométerre északra található, a 6-os főút közelében. Három, korábban különálló településrész, Fácánkert-puszta, Simonmajor és Öregfalu egyesítésével jött létre. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el, a 6-os főútból Tolna északi peremvidékén északnyugatnak kiágazó 51 164-es számú mellékúton.
A Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala érinti a települést, melynek egy megállási pontja van itt, Fácánkert megállóhely néven.
Fácánkert a 19. század végén alakult községgé Simonmajor néven Tolna határából. Mai nevét 1936-ban kapta.
Fácánkert-puszta
Az írásos emlékek szerint már a római időkben is lakott terület volt. A török időkben, mint sok más település, elnéptelenedett. A 17. században a gróf Tolnai Festetics család birtokába került. A hajdani Fácánkert-puszta az 1907-ben épített kastély körül terült el. Tőlük vásárolta meg a hőgyészi zsidó kereskedő család, a Kunffy família. A kastélyban jelenleg Ökotoxicológiai laboratórium működik.
Simonmajor
Nevét egykori birtokosáról Sina Simonról kapta. Az 1920-as években a terület fele a Kunffy, fele a Balogh család birtokában volt. Hajdan meglehetősen gazdag állat- és növényvilág jellemezte e tájat. A vadászok a jelentős fácánállomány miatt látogatták a környéket. 1920-ig még gőzmalom is őrölt a majorban, de a pontos helyét nem sikerült földeríteni.
A mai néven jegyzett Fácánkert 1936. október 1-jén Simonmajor és Fácánkert-puszta egyesítésével jött létre. 1968-ig mint önálló település létezett, 1969-től kezdve a rendszerváltásig közigazgatásilag Tolnához tartozott.
A rendszerváltást követően a helyi képviselő-testület első intézkedései közé tartozott, hogy az addig Tolnára járó felső tagozatos általános iskolásokat hazahozta, s 1992 szeptember 1-jétől újraindult a 8 osztályos általános iskola, valamint az óvodások részére egy új óvoda épület került felépítésre. 2000. március 30-án körjegyzőség jött létre Sióagárd községgel, a hivatali munka hatékonysága érdekében.