Felsőnyék

A vidék ősidők óta lakott; erről tanúskodnak az itt fellelt kőkori, vaskori, bronzkori leletek. A ma is Várhegynek nevezett, 180 méter magas hegyen a kelták építettek először várat Kr.e. IV. században, majd a kelták uralmát a rómaiaké követte. Kr. U. 8 – tól a település fontos helyőrség az Aquincum – Sopianae hadiúton; neve ekkor Fortiana. E kor nyomait őrzi a máig „katonaút” – nak nevezett út a Garáb hegyen. A helység határában fekszik a Sió csatorna; ezt is a rómaiak alakították ki.
A népvándorlás korában sokféle nép lakja a környéket, majd a honfoglalás után Árpád fejedelem törzse, a Megyer törzs telepedik meg itt. A Nyék törzs eredetileg a Temesközt kapta és csak I. István tudatos széttelepítési politikája nyomán jelennek meg itt a Nyék törzs részei. (Emiatt van, hogy a Kárpát medencében 14 olyan település van, amelyik nevében őrzi a Nyék törzs nevét – közülük nem egy a mai Szlovákiában, Szerbiában, Ausztriában vagy éppen Ukrajnában. Felsőnyék - vagy röviden: Nyék – a megye „felső” szögletében található, míg Alsónyék Tolna megye déli, „alsó” részén helyezkedik el.) Felsőnyék a XII. században a dömösi prépostság tulajdona és önálló plébánia. I. László királyunk besenyőket telepít ide; Nyék első írásos emléke 1138-ből való.
A Várhegy tetején új vár (földvár) épül a XIII. században; róla írásos emlék 1315-ből való. A vár a Csák nemzetség tulajdonába kerül; a család -Dombai néven – 1557-ig uralja a környéket. Ezután a vár és Nyék a Werbőczi család birtokába kerül, majd tőlük a Batthyányiakhoz kerül. 1841-ben kerül a Montenuovo hercegi család birtokába, ahol egészen 1945-ig marad.
Felsőnyéken rögtön II. József türelmi rendelete után 1792-96 között református templom épül; majd 1841-ben a községnek önálló plébániája lesz. A katolikus templom XV. századi falmaradványokat őriz.
Werbőczi és Dombay Pál nyomán Nyék „jogászi” kötődésű; ezt tovább erősíti Deák Ferenc: az 1848-as szabadságharc bukása után itt rejtőzik. (A Deák-présház” ma is országosan védett műemlék. ) Az akkor Nyékhez tartozó Horhi-puszta szülötte Méliusz Juhász Péter, az első debreceni református püspök. Az akkor szintén Nyékhez tartozó Fürged-pusztán születik Vas Gereben, a XIX. század jelentős írója; művei közül több Nyék környékének játszódik. Ugyancsak kötődik a község a Vörösmartyakhoz is; a költő unokája és dédunokája Nyéken élt.
A Sió medrét már 1865-ben szabályozták; csökkentve ezzel a csatornát övező mocsarak területét. A mocsárvilág maradványa a Kollát-i rét; ez Felsőnyékhez tartozó természetvédelmi terület.
Felsőnyék tipikusan mezőgazdasági település: egy rövid időszakot kivéve, számottevő ipar a községben soha nem volt. Lakosainak száma 1009-ben mintegy 1100 fő; a lélekszám sokáig fogyott, majd az utóbbi években stagnál.
A községben a Deák présház és a Cziráki ház országos védettségű műemlék, de mintegy további húsz ház illetve objektum áll helyi védelem alatt.
Fekvése
A település a hat nagy táj közül a Dunántúli-dombsághoz tartozik. A tájat a Balaton, a Sió-völgy, a Kapos völgye és a Külső-Somogy hordalékkúpja határolja. Felsőnyék a Tolnai-Hegyhát kistáj részébe illeszkedik.[15] Esterházy Pál nádor a török idők után rendezte véglegesen Baranya, Tolna, Somogy vármegyék határait, így került 1696-ban véglegesen Nyék is Tolna megyéhez.[16]
A Tolnai-dombság földtani szerkezete mozgások következtében alakult ki. Az alaphegység tömbjei északnyugat-délkeleti és az erre merőleges szerkezeti vonalak mentén sakktáblaszerűen töredezett fel, illetve pikkelyesen süllyedt meg. Ennek megfelelően a pannóniai üledék a sakktáblaszerű vetőrendszer mentén lépcsőzetesen helyezkedik el. A pannon agyag és homok a meredek északnyugati lejtőkön előbukkanva, a hátak peremein és a lejtők aljában tör a felszínre. A hosszú délkeleti lejtőket 10–20 m körüli vastagságú, típusos lösz fedi, ami a leggyakoribb felszínközeli kőzet.
Az eróziós, deflációs völgyekkel tagolt dombságban a délkeleti kitettségű felszíneken lefutó patakok vizét, íves vonalú keresztvölgyekben a nagyobb vízfolyások (Kis- és Nagy-Koppány, Kapos) a táj keleti határán folyó Sióba vezetik. A község is egy ilyen patak, a Tita mentén szalagfaluként alakult ki (ellentétben a mesterségesen létrehozott, hálós szerkezetű, szomszédos Fürged községgel). A talajvíz a domborulatok alatt 20–40 méter, míg a völgyekben 2–4 méter mélységben tárolódik. A táj jelentősebb állóvizei közé tartozik az ozorai, a tamási és a felsőnyéki halastórendszer.[3]
A településen a Nagyszokoly-Szabadhídvég között húzódó 6409-es út halad keresztül, emellett öt számjegyű országos közútnak számít még 64 314-es számozással a belterület egy rövid útszakasza, amely a szinte teljesen megszüntetett (és ezen a szakaszon fel is számolt) Dombóvár–Lepsény-vasútvonal hajdani Felsőnyék megállóhelyére vezetett.
Történelme
Ősidők óta lakott vidék, melyen minden történelmi kor hagyott emléket maga után. Már a kőkorszakban lakott volt. 1981–1984 között, a Miklós Zsuzsa régész vezette ásatáson zsugorított csontváz is előkerült, amely jobb oldalán, kelet felé fordítva feküdt. Talán a felkelő nap az, melyben nemcsak éltetőjüket, hanem járatlan utaikon az irányító vezért ismerték. A zsugorított halottak helyzete, megfelel az anyaméh foetusa (magzata) helyzetének. Amilyen helyzetben született az ember, ugyanazon helyzetben fektették földi pályája befutása után tetemét közös anyánk, a föld ölébe (méhébe), hogy a túlvilági második születés alkalmával természetes helyzetben találtassék.
A Tolna megyei zsugorított halottakkal több régészeti munka is foglalkozik. Hasonló temetkezések kerültek elő sok más mellett például Anarcs és Kisvárda között.[17] Ezen a vízfolyásokkal körülvett, lápos, mocsaras tájon régészeti leletek tanúskodnak a kőkori, a vaskori és a bronzkori ember életéről.
Földerődítmények
Kollárt pusztai földerődítmény
Több holdra kiterjedő földerődítmény volt egy fennsíkon a Sió mellett. Wosinsky Mór szerint felépítménye hasonló volt az avar gyűrűkéhez. Theil ezredes térképén még Pusztavárdomb néven szerepel.
Várhegy
Felépítése
A vár négy részből áll; az első és középső részét már a bronzkorban használták. Az erődítés és a kúpmagasítás a – tatárjárás utáni[18][19] – 13–14. században készült (erre utalnak a hullámvonalas, fogaskerék-díszítésű fazéktöredékek).[20] Az első részben a középkorban egy faszerkezetű elővár és egy téglaépület épült. A török pusztítás után nem épült újjá.[21]
Tartozékai, hozzátartozó területek
1453 – Nyék, Horhi, Fürged helységek, Szakcs mezőváros
1557 – Nagynyék, Kisnyék, Horchy, Maryiad, Ferghed (Tolna megye) Hydwegh, Kapuse, Peel, Orozy, Eghred (Somogy megye)[22]
A vidék és a várhegy története
A várhegyen[22] lévő földvár a kelták 500 éves uralmának idején épülhetett Kr. e. a 4. században.

Róma-Aquincum útvonaljelző mérföldkövek
A kelták uralmát a rómaiaké követte. Kr. u. 8-tól Fortiana (Felsőnyék római neve – más utalások szerint Simontornya római neve), fontos helyőrség, hadi és kereskedelmi utak csomópontja volt. E kor nyomait őrzi a máig „katonaút”-nak nevezett út a Garáb hegyen. A rómaiak alakították ki a Sió csatornát is, hogy vele a Pelso (Balaton) mocsarait lecsapolják.
A rómaiakat a 4–5. századi népvándorlás űzte el. Ekkor lett Pannonia a népek országútja. Éltek itt hosszabb-rövidebb ideig keleti gótok, hunok, gepidák, longobárdok, avarok, bajorok, szlávok és magyarok. A honfoglalás után Árpád fejedelem törzsének, a Megyer törzsnek a letelepedési területéhez tartozott a vidék. A Nyék törzs eredetileg a Temesközt kapta, csak I. István tudatos, a törzseket (szét)telepítő politikája nyomán jutottak el ide is (emiatt van az országban több Nyék nevű település is).
Szent István király intézkedései szerint minden tíz falunak templomot kellett építenie. Nyék egy 1138-as irat szerint Könyves Kálmán király fivére, Álmos herceg által alapított önálló plébánia, a dömösi prépostsághoz tartozott.
I. László király besenyőket telepített a területre.
A várhegy 180 m magas tengerszint feletti földkúpján lévő földvár helyén épített vár – Miklós Zsuzsa régész ásatásai szerint – 13. századi eredetű. Első említése 1315-ből való. A vár politikailag jelentős volt, mivel a nagy hatalmú Kőszegi család birtokolta, akiknek hatalmát Károly Róbert szívós harcokban tudta csak megtörni. Csák Máté halála után a király a Csák nemzetségre birtokcserét kényszerített, és fontos dunántúli váraikért cserébe Dombó és Nyék – egyébként szerény – várát kapták. A család a Csák név helyett rövidesen áttért a Dombai név használatára.
A 15. században Mojs örökében a Dombay családot találjuk. Dombay Pál, Mátyás király lovászmestere volt.
1459-ben fordulat következett be a megyében, és az addig kevés tolnai birtokkal rendelkező országos méltóságok után a megyei főispáni rangot a helyi nemesség szerezte meg. Ettől kezdve a Györgyi, a Bodó és a Dombai család tagjai váltogatták egymást, ill. együttesen voltak a megye élén, egészen 1501-ig. Ezt követően sem szűnt meg szerepük a megyében, mivel a vármegye országgyűlési követei közt tűnt fel Dombai vagy Dombay Pál és Miklós neve. Pál 1500-ban királyi tanácsos, 1514-ben esküdt ülnök, a Hármaskönyvet vizsgáló bizottság tagja volt. A Dombai (Dombay) család volt 1557-ig Nyék birtokosa, ekkor adta a már pusztaként említett települést I. Ferdinánd a Batthyányaknak. (Dombó (Dombay) Pálnak, a kiváló jogtudósnak, II. Ulászló kedves emberének kőkoporsóját 1760-ban találták meg a templom romjai között. Rajta a felirat büszkén hirdette: „Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, amely a Sió és a Kapos között terült el.”) [23]

A Felsőnyéki várhegy látképe a 19. században
Őt a templom kriptájába, illetve egy 1760-as irat[20] szerint a barátok temetőjébe kőkoporsóba temették el.
A Dombay családtól sógorság útján került a település a Werbőczi család fennhatósága alá. A 16. században királyi adomány eredményeként a Batthyány-Strattmann Fülöp herceg volt a község első kegyura. Régi helyén, kisebb méretben ő építtette újjá a templomot.
Felsőnyéknek 1841-ben lett önálló plébániája. Leányági öröklés útján szállt Nyék, herceg Montenuovo Vilmos Albertre, akitől unokája, Montenuovo Nándor (nagyszülei a németújvári Batthyány-Strattmann Júlia és Montenuovo Vilmos Albert herceg az olasz forradalom és a magyar 1848-49-es szabadságharc osztrák oldali résztvevője, később Csehország kormányzója) örökölte tovább.[16] A faluban az 1836 körül átalakított római katolikus templom 15. századi falmaradványokat őriz. A herceg képe a szentélyt és a hajót elválasztó homlokzaton, címere (ill. felmenői - Batthyány-Strattmann - címere) a sekrestye falán ma is látható.
Az eredeti plébániaépület a Cziráki ház volt, melyet 1898-ban cseréltek el a szomszédos, a mai öregek Napközi otthona épületére. A kommunista hatóság ezt mint egyházi birtokot államosította. Helyette készpénzt és az ún. karitászházat kapta az egyházközség. A hajdani plébániához tartozó földekre, szőlőkre (1942-ben 59 kataszteri hold 1428 négyszögöl földet jelentett) 1990–91-ben az egyházközség nem adta be visszavételi igényét.
Deák Ferenc, amikor – az orosz intervenció miatt – már nem kapcsolódott be az országgyűlés munkájába, reménytelennek ítélte és emellett elhibázott döntésnek tartotta a Habsburg-ház trónfosztását. Más megoldás nem lévén, ismét csak Kehidára tért vissza, de az őszi hónapokban ezt sem tartotta biztonságosnak, és Vas Gerebennel együtt a felsőnyéki pap, Komáromy István házában tartózkodott (rejtőzködése 1849-ben, a szabadságharc bukása után, néhány hétig tartott).[24]

A Deák-pince
Részletesebben: a rejtőzésben alkalmas helyet, a környezetet és a vendéglátókat jól ismerő Vas Gereben választotta ki. Komáromy István felsőnyéki, Felsőbüki Nagy János akkor Tótkeszi, ma Magyarkeszi, Szekfű Mihály ozorai, Köves János enyingi plébános megbízható volt magyarságáról és vendégszeretetéről. Hozzájuk vitte „a haza bölcsét” a közeli (fürgedi) születésű „Ispánjóska”, vagyis Vas Gereben.
A nyéki emlékprésház mind a Deák-legenda miatt, mind építészeti szempontból különösen becses.
Felsőnyékről legtöbbet attól a Kiss Lászlótól tudhatták meg az utódok, aki élete végéig a présház féltő gondnoka volt. A Kiss nevezetű kántortanítók nemzedékei 112 évig szolgálták a falut. Összegyűjtötték a halottbúcsúztató énekeket, s lejegyezték a múlt századi temetési szokásokat. [25]
Urai, kegyurai – a várhegy korszakai
• Mojs nádor és fia (francia származású főúri család, II. Endre király keresztes seregével megjárta a Szentföldet; ennek hatására építhették a római katolikus templomot is 1223, illetve 1280 körül)
• 1315: Sinka mestert Károly Róbert érdemeiért megerősíti birtokaiban.
• 1316: Kőszegiek (Kőszegi nemzetség) (Kőszegi Jánostól – Kőszegi Henrik fiától – 1316. június 13-án, a második ostrom során Károly Róbert visszafoglalta a várat).
• 1326: Csák nemzetség (Csák Péternek adja cserébe Károly Róbert Nyék várát, eredetileg Csák nemzetség néven, de Csák Máté halála után Dombai – esetleg Dombay – 1457-ig.
• 1523: Dombay János és Wolfgang Miklós között peregyezség született (eredmény: két várnagy tartása; tulajdonosa D. János)
• 1526: Dombay János főispán (kezdetben Ferdinánd-, majd János-párti) birtokolja a Várhegyet és tartozékait.
• 1557: Dombai János (fia Dombai Pál, Tolna megyei főispán: az ő hamvait találták meg a római katolikus templomban) özvegye, Gersei Pethő Krisztina az ekkorra már elpusztult várért küzdött.
• 1459-től 1501-ig Györgyi, Bodó és Dombai családok váltakozása (helyi nemesek)
• Werbőczi család
• Batthyány család (Herceg Batthyány-Strattmann Fülöp, 1841–1870, és Julianna, 1870–1871)
• Montenuovo család (Montenuovo Vilmos, azaz Wilhelm von Montenuovo császári altábornagy (1821–1895), Vilmos fia, Montenuovo Alfréd, azaz Alfred von Montenuovo császári és királyi főudvarmester (1854–1927), és ennek fia, Montenuovo Nándor, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (élt 1888–1951, birtokos 1927–1945).[26] (Megjegyzés: A Montenuovo név a német Neipperg/Neuberg grófi családnév olasz tükörfordításából keletkezett, és 1864. július 20-tól Ferenc József császár engedélyével használatos.)[22]

Kollárti-rét
A Kollárti-rét helyi jelentőségű természetvédelmi terület.[34] Tolna megye északi részén, Felsőnyék község határában, a Sió csatorna mentén helyezkedik el. Területének nagysága 31 ha.
A rét a Sió menti mocsárvilág maradványa. A Sió medrét már 1865-ben szabályozták, ezzel csökkentve a Siót övező mocsarak területét. Az 1930-as években a területen nyílt árkokat építettek, melyek a Sió csatornába történő víz levezetésére szolgáltak. Ennek eredményeképp szárazabb lett a rét.
Jelenleg a terület mélyebben fekvő, nedvesebb része kiszáradó láprét. A magasabban fekvő helyeken üde kaszálórét van. A rétet száraz nádasok és rekettyefüzek tarkítják.
A kollárti rét 1993. július 14-től számít természetvédelmi területnek. Természetvédelmi szempontból elsősorban növényvilága miatt fontos. A védetté nyilvánítást a mocsári kosbor (Orchis laxiflora) és a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhyza incarnata) jelenléte indokolta (természetvédelmi értékük 10 000 Ft/tő).
A kosborok az orchideák hazai rokonai. A kosborfélék a terület felszínének és növényzetének viszonylagos háborítatlanságát is jelzik, úgynevezett indikátorszerepet töltenek be. Az indikátorszervezetek olyan szűk tűrésű fajok, amelyek jelenlétükkel, hiányukkal, pusztulásukkal könnyen észrevehetően jelzik a számukra fontos tényezők változását.
A védetté nyilvánítás idején még nem volt ismert, hogy a réten megtalálható a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) állománya is.
A fentebb leírt védett növények a rét mélyebben fekvő, nedvesebb részein élnek. A Kollárti-rét madártani szempontból is fontos. Tavasszal előfordul a piroslábú cankó és a sárszalonka. A szürke gém és a bakcsó is itt keresi táplálékát, akárcsak a rét közelében fészkelő egerészölyvek. A faluban fehér gólyák már nem költenek. Költési időszakban azonban megfordul még itt rozsdás csaláncsúcs, nádiposzáta, kakukk, sárga billegetők, erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, jégmadár, énekes rigó, csilpcsalpfüzike is. A községi önkormányzat védetté nyilvánítási rendeletének melléklete tartalmazza a terület kezelésére vonatkozó szabályokat.[34]
• Erdők növényzete jellemző növényzete: telepített akác, nyár, tölgy, kökény, som, bodza
• Vizek környéki növényzet (halastavak, patakok, Sió) jellemző növényzete: nád, gyékény, rekettyefüzek
• Emlősállatok: gímszarvas, őz, vaddisznó, róka, borz, aranysakál, kisemlősök
• Halak:
o a Sióban: csuka, domolykó, keszegfélék, szivárványos ökle, naphal, fenékjáró küllő, ezüst kárász
o a Tita patakban: szezonálisan ezüstkárász, ponty
• Madarak: nádiposzáta, kakukk, pacsirta, barázdabillegető, zöldike, csilpcsalpfüzike, baglyok, egerészölyv (lásd fent)
A községet körülvevő puszták világa

Felsőnyék környéki puszták a XIX. sz.-ban Gönczy P. nyomán
Magyarország művelhető területeinek csaknem felét a puszták cselédjei művelték a 19. sz. végén és a 20. század közepén. A Dunántúli puszta a nagybirtokok közepén épült; cselédlakások, istállók (ököristálló), fészerek és magtárak együttesét jelentette.
A gazdatiszt (amennyiben volt kastély a pusztán), esetleg az ispán, valamint a főgépész is itt éltek. A cselédek egy tető alatt, hosszú, földszintes házakban laktak. A szolgálatból kikopott cselédek és napszámosok a zsellérek tömegét gyarapították a közeli falvakban. Az istállók és fészerek között találomra elhelyezett cselédházak (kocsisok, ökörhajtók, béresek, dohányföldeken dolgozók házai) előtt és mögött egy pár lépésre sorakoztak a cselédek konvencióban engedélyezett disznainak és tyúkjainak ólai.
A pusztákat sohasem hagyták el, még vásárnap sem. Erkölcsében, szokásában és világfelfogásában a falvakban lakóktól lényegesen különböztek.[35]

Rebec puszta, 2007.
A község határában számos puszta állt és áll a mai napig is: Rebec puszta, Horhi puszta (a török előtti időkben tekintélyes falu volt), Sári puszta, Aladár puszta, Külfürgedi puszta, Farkasházi major, Döbrönte puszta, Gubarc puszta, Új major, Molnártelek (Mohartelek!!) puszta, Kollárt puszta, Váradi tanya.
A község és a környéki települések kapcsolata
• Ozora-Felsőnyék: A 19. század elején, 20. század elején jelentős volt a két település közötti terményszállítás. 1929-ben az alispán rendelkezett az Ozora–Felsőnyék-kövesút építéséről. Ozora a költségek harmadát azzal a feltétellel vállalta, ha a többit Felsőnyék, Fürged, Majsamiklósvár állja. 1936-ban Ozora főjegyzője azzal az indokkal kezdeményezett útépítést, hogy a terményforgalom zöme Felsőnyék felé megy, arra „kedvezőbb az értékesítés, mint Pincehely felé”, másrészt az ottani lakosok az ozorai hetivásárok tömeges látogatói. Ehelyett 1939–40-ben elkészült az Ozora és Fürged közötti bekötőút. Ezzel megoldódott a vasúti szállítás kérdése. Felsőnyék felé az út kiépítése mindmáig csak Döbrönte-Újtelepig történt meg.[36]
• Fürged-Felsőnyék: Fürged – több kisebb-nagyobb pusztaként – egészen a 19. századig a hercegi birtoktest részeként Felsőnyék községhez tartozott. Pusztai gazdaságát, szellemi életét (Vasgereben) tekintve azonban jól elkülönült.
• Magyarkeszi-Felsőnyék: A közöttük lévő kapcsolatot a településeket összekötő út jelentette, azonban a két falu nemzetiségeit tekintve elkülönült.
• Szabadhídvég-Felsőnyék: A történelem folyamán a községek hol egy megyéhez, hol külön megyéhez kerültek. Ebből adódóan alakult a kapcsolatuk. A két község közötti szálat köldökzsinórként az 1980-as évekig fennálló vasút jelentette.
• Mezőkomárom-Felsőnyék: A Felsőnyék határában lévő római katonaút Mezőkomáromon mint kereskedelmi központon keresztül vezetett Aquincumig.
• Nagyberény-Felsőnyék: A történelem folyamán közvetlen kapcsolat nem mutatható ki.

Nevezetességek, turizmus
A településen a két háborús - és egy forradalmi - emlékművön kívül a római katolikus és a református templom is a figyelmet felkeltő építmények közé tartozik.

A katolikus templom.
Az első írásos dokumentumok[16] a katolikus templomból 1218-ból valók.
A római katolikus templom
A dombon egy régi, nagyméretű, Szűz Máriának szentelt, négy mellékkápolnás, kéttornyú sekrestyés templom emelkedett. Ezt Mojs nádor, egy vallásos, francia származású főúr építette, aki II. Endre király keresztes hadaival megjárta a szentföldet is. Dárói Mojs nádor – egy 1280. évi oklevél szerint – a székesfehérvári apáca nővérére hagyományozta a Nyéki és Szokolyi birtokait.
A szájhagyomány szerint a templom mellett barátkolostor is állt, amit a várral föld alatti alagút kötött össze. (Az alagút még ma is megvan, bár gyakorlatilag szakaszonként beomlott és le van zárva.) Valószínűsíthető, hogy az egykori templom kolostorában ún. ispotályosok katonáskodó és betegápoló rendje élt. Ennek a rendnek III. Béla korában Szokolyon volt a fiókegyháza. A (katolikus) templom a török hódoltság alatt rommá lett. Csak a romos falak és a tető nélküli sekrestye maradt meg. A náddal fedett romsekrestyében állították fel az oltárt, alakították ki a kántor helyét. Miséket ritkán tartottak: a hívek Hídvégre, majd Tótkeszire jártak át. Engedélyezett búcsúja a községnek ez idő tájt nem volt.
Érdemes említést tenni a római katolikus templom keleti falán kialakított „Istenszem” ablakról is, mely a templom legrégebbi román stílusú részét képezi. 1760-ban Dombó Pál sírkövét és hamvait találták meg a templom alapzatában, rajta a beazonosításra szolgáló feliratokkal. A templom falai mentén a gótikus támpillérek utalnak azok középkori eredetére.
A templom melletti temető népvándorlás korabeli. Az Ozorából Hídvégre tartó régi út a templom mögött vezetett el (a néhai Palánki György háza mellett). Ez és a temető az ősi nyughely, ami kezdetben félig katolikus, félig református volt. Később, 1881-ben Montenuovo Albert herceg adományozott a mai hídvégi út mellett temető részére területet a reformátusoknak. Ekkor cserélt a két egyházközség, és lett a régi temető tisztán katolikus, az új pedig tisztán református nyughely. (A község életéről Magyar István és fia naplójában [19. század], valamint Kiss István néhai kántortanító jegyzeteiben találhatók további érdekességek.)
Műemléki kutatások szempontjából az egyik legígéretesebb ez a templom lenne. A lemeszelt, lefestett falakon a freskók feltárásra, az oltárkép (St Lajos,: 1214. április 25-én született IX. Lajos, az egyetlen szentté avatott francia uralkodó, a keresztény lovagkirály eszményképe. Alattvalói már életében szentként tisztelték, s VIII. Bonifác pápa 1297-ben hivatalosan is a szentek sorába emelte az Egyiptomba két keresztes hadjáratot is vezető uralkodót.) a restaurátorára vár, az Istenszem ablak pedig funkciójának betöltését várja. A templom alatt az ősi magyar történelem vár kibontásra.
A római katolikus templom plébánosai, papjai
• 1841: Németh Mihály
• 1843: Bertalan Alajos
• 1846: Komáromy István
• 1856: Csaplár Ignác
• 1900: Liebelt Ferenc
• 1904: Schunk Ferenc
• 1943: Bátor Károly
• 1956: Tóth Kálmán
• 1958: Tasnádi József
• 1969: Kiss József
• 1986: Horváth Imre
• 1997: Matis Géza
• 2005: Serbán Valentin[48]
A református templom

A református templom
A felsőnyéki református templomot a 19. század végén eklektikus stílusban átépítették.[16] Ma is látható, késő barokk református templomát a saját költségén építette föl az egyházközség. 1792-től öt éven át a hívek részes aratást vállaltak gróf Batthyány József földjein. Az immár negyedik új templomba istentiszteletre a hívek 1796 áldozócsütörtökén mehettek először. A felsőnyéki református templom 33 méter magas tornyában – Szlezák László harangöntő mesternek köszönhetően – két harang lakik. Egy 420 és egy 100 kg tömeggel rendelkező. A középső (230 kg-os) harang a II. világháborúban elpusztult.

Egyéb látnivalók
A kelták korabeli várhegyet megmászva érdemes elidőzni azokon a felsőnyéki lankákon, ahol híresen jó bor terem immáron 250 éve. Fölhegyen, Középhegyen és Alhegyen csaknem 180 hektáron borítja a dombot szőlőültetvény. A kemény, száraz fehérborok, az Irsai Olivér, az Olaszrizling, a Rajnai-rizling, a Királyleányka és a Chardonnay derítheti jókedvre a vendéget; a vörösborok (Pinot noir, Cabernet) pedig kifejezetten „fickósítják” azt a vándort, akinek netán horgászni van kedve. A község – és egyben a szekszárdi borvidék – neves borászai a Debella pincészet és a Móricz Pincészet.

Löszbe vájt pincesor
Az Ozora felé vezető 6411-es úton 2-300 éves, löszbe vájt pincesor mosolyog a látogatókra.
A Felsőnyék-Fürged Vadásztársaság ugyancsak híres az elejtett érmes nagyvadak (őz, gímszarvas, vaddisznó) trófeáiról.
Magyarkeszi és Felsőnyék között figyelni kell, hogy észrevegyük az erdő karéjozta, kis Tükrösi-tavat. Mindössze egy hektárjával ez a megye legkisebb horgásztava. A hely honfoglalás kori emlékeket őriz (régen „Pogány Gödörnek” hívták a honfoglaló magyarok áldozati helyére történő utalás miatt). Az út túloldalán több halastó található.[49]
Keresztek

1. A római katolikus templom előtt

2. Hősi halottak emlékműveinek árnyékában

3. Faluvégen

4. Szőlőhegyen
A keresztek fontos részét képezték a falu életének. A régi időkben a mezőre induló ember itt megállt egy kalaplevétel és keresztvetés (esetleg ima) erejéig. Az út menti, faluvégi keresztek némelyike határjelző volt egykor.
A község területén négy kereszt hirdeti a megváltást. Az első a templom előtti téren. Ezt a keresztet 1870. november 2-án Csaplár Ignác plébános (volt 1848-49-es százados) újíttatta fel. A további felújítást 1992-ben Kóczán István végezte el.
A falu végén lévő kőkeresztet B. Horváth János és családja állíttatta 1930. december 6-án.[16]
1856. június 22-én Kupi (a Historia parochiae szerint Bankó György) állíttatta a plébánia és a templom közötti területre (ma polgármesteri hivatali előkert) a harmadik Kupi keresztet.
A negyedik kereszt (1881) a szőlőhegyen található. Ide minden áldozócsütörtökön, szentmise után keresztjáró körmenet indult a szőlőhegy megáldására.
A négy kereszten kívül volt egy további, fából készült, pléhkrisztust tartó kereszt is (Szili Kereszt) a vasút felé vezető út mentén, közel a pataknál.[16]
Halottak tisztelete
A katolikus temető népvándorlás korabeli temetőt is rejt magában. Közvetlen a templom mellett van árokkal körülvéve. A régi keresztény felfogás szerint a temető „alvóhely”, és ezért a templom körül vetettek maguknak alvóhelyet, hogy az utolsó ítélet Isten udvarában találja őket. A legtöbb helyen nincs engedélyezve ez a régi temetkezési mód. A nyéki temető ezzel szemben ma is a templom mellett és körül van.[39]

A gazdasági program fő célja, hogy Felsőnyék Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklusának időszaka alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, községünk pedig az elmúlt években megvalósított fejlesztések által kijelölt úton haladjon tovább. Kiemelt szerepet szánunk a fejlesztések egymásra épülő, koherens megvalósítására, amelyhez elengedhetetlen a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére.
Fontos feladatunk volt az előkészítés során feltárni a problémákat, felismerni a szükségleteket, meghatározni azokat a fejlesztési irányokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy előrébb mozdítsuk községünket. Jelen kidolgozott gazdasági program egy váznak tekinthető, amely józan megfontolással és a pályázati lehetőségek megfelelő felhasználásával a későbbekben bővíthető, alakítható, de mindig figyelemmel kell lenni a lakossági igények minél szélesebb körű kielégítésére, beruházásra továbbiakban is csak akkor nyílik lehetőség, ha arra központi vagy pályázati forrás nyílik akár központi támogatás, akár Európai Uniós forrás elnyerése mellett. Az önkormányzat saját bevételei csak kisebb munkák, karbantartási feladatok finanszírozására, valamint a pályázati önerők biztosítására elegendők.

4.1. Stratégiai célok

Cél a község gazdasági erejének növelése és a helyi gazdasági élet élénkítése.

Gazdaság élénkítése, Munkahely-teremtés
Az Önkormányzatnak kiemelt célja - melyet a jövőképében is megfogalmaz - hogy vonzó befektetési környezetet hozzon létre, javítsa a települési környezetet, ösztönözze új munkahelyek létesítését.

A helyi gazdasági élet szereplői versenyképességének és a vállalkozói szektor eredményeinek növelése érdekében az Önkormányzat a rendelkezésre álló erőforrásainak hatékonyabb kihasználása érdekében az alábbi célokat tűzi ki:

• Az iskola épületének energetikai korszerűsítésére nyert az önkormányzat pályázatot, mely keretében a még ki ne cserélt ablakok cseréje, az épület szigetelés és napelemekkel való ellátása a cél. Ehhez az önkormányzatnak a tető felújításához további forrásokat kell találnia.
• A helyi termelői piac pályázati forrásból elkészült. A cél ennek beindítása.
• Szeretnénk továbbra is a közmunkaprogramot folytatni. Az önkormányzati föld és a kertek megművelése továbbra is fontos. Ezzel kapcsolatban a savanyító üzem hivatalos indítása a cél. Ennek teljes felújítása lassan befejeződik. Az önkormányzati konyha használja fel nagy részben a megtermelt zöldségeket. A közmunka program része a helyi fafeldolgozó üzem, melyben számos a falu szépítéséhez használatos dolog készülhet el.

Azonban nagyon fontos, hogy az Önkormányzat gazdasági téren csak olyan fejlesztéseket valósítson meg, amelyek rentábilis működtetése piaci alapon is reális. A verseny előnyt az önkormányzat esetében az biztosítja, hogy gyakorlatilag 100%-os támogatással tud gazdasági fejlesztéseket is megvalósítani. Emellett minden fejlesztésnél kulcsfontosságú, hogy az az energia szükséglet szempontjából önellátó legyen, vagyis az épületek és eszközök energia ellátását kizárólag megújuló energiára alapozzák, mivel egy termelő egységnél/tevékenységnél ez is piaci előnyt jelent az ingyen munkaerő mellett.

TURIZMUS

A turizmus önmagában nem lehet kitörési pont Felsőnyék életében, azonban lényegesen több lehetőség van ezen a téren is, mint amit eddig kiaknáztak. Az önkormányzat pályázati forrásból felújította a Panzió fürdőszobáit. Több szolgáltatást is tudunk nyújtani a szálláshely adása (pl. szauna, sószoba, vadásztatás stb.). Lehetőség volt arra is, hogy a vidéki településeken különböző rendezvények kerüljenek megvalósításra 100%-os támogatással. Ezen lehetőségek minden bizonnyal továbbra is rendelkezésre állnak majd, így évente több alkalommal meg lehetne tölteni a falut különböző rendezvények alkalmával. (Falunap, Szüreti felvonulás)

A faluban 5 olyan nevezetesség található, melyeket a Tolna Megyei Értéktár Bizottság megyei rangra emelt. 1. A 19. század első harmadában épült templom falai még gótikus emlékeket is őriznek. 2. A barokk stílusú 18. századi római katolikus plébánia épülete. 3. A református templomot 1792-ben adták át. 4. Műemlék védettség alatt áll a Deák pince, ahol a szabadságharc bukását követően Deák Ferenc bújdosott. 5. Helyi védelem alatt áll a Kolláti-rét a Sió melléki mocsaras környezet maradványa. A mocsári kosbor és a hússzínű ujjaskosbor jelenléte alapozta meg a döntés. A flórán túl a fauna is értékes, több védett madárfajta fészkelőhelye a láprét.

Idegenforgalom

Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont. Éppen ezért várjuk és fontosnak tartjuk a valamikori vasút helyére tervezett kerékpárút megépítését, mely jelentős szerepet játszana a falusi turizmus fejlesztésében.

Erősségek

Természeti szépség
Védett, különleges növény és állatvilág
Szennyezetlen környezet
Távolság a zajos, szennyezett területektől
Rekreációs pihenési lehetőségek
Vendégfogadó készség
A helyben lakók erős kötődése a faluhoz
Balaton közelsége
Tamási Termálfürdő közelsége

Lehetőségek

Idegenforgalmi fogadóképesség bővítése
Községi szolgáltatás színvonalának emelése
Infrastruktúra fejlesztése,
Utak rendbetétele
A lakosság csökkenésének megállítása
A szabadtéri programok bővítése

A GAZDASÁGI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Az önkormányzat a gazdasági program megvalósítása érdekében kiemelt feladatának tekinti:

• település és környezete természeti adottságainak fokozott védelmét,
• az infrastruktúra további fejlesztését
• a környezetkultúra javítását, a településesztétika fejlesztését
• a program megvalósítása érdekében folyamatosan kell készíteni pályázatokat.
Oktatás, művelődés
• A gyerekek támogatása (közlekedési támogatás)
• Tehetséges, szociálisan rászorult tanulók támogatása (Bursa)
• Felsőnyék községben falunap rendezése, hagyományának ápolása
• Ünnepeink megtartása, színvonalának, az azon való résztvevők számának növelése

Szociális és egészségügyi ellátás
• Jelenlegi szociális és egészségügyi rendszer fenntartása (társulás, ill. vállalkozási szerződés alapján, orvosi ügyelet támogatása, saját háziorvos keresése)
• Szociálisan rászorult személyek támogatása (idős, magányos, beteg emberek támogatása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejlesztése társulásban)
• Kötelező és ajánlott szűrővizsgálatok népszerűsítése

Közbiztonság
• Jó együttműködés fenntartása rendőrséggel (térfigyelő kamera rendszer fejlesztése)
• Közterületek, rendezvények rendjének megőrzése

Civil szervezetek
• Felsőnyéki Polgárőr Egyesülettel a jó kapcsolat megőrzése, az egyesület támogatása
• Közös rendezvények szervezése, könyvtári szolgáltatások Tolna Megyei Könyvtár segítségével népszerűsítése
• Lakosok aktív közreműködésének kérése rendezvények lebonyolításánál

Munkahelyteremtés
• Új vállalkozások elindításának, letelepedésének elősegítése

Településfejlesztési politika
• Értékeink állapotának megőrzése, javítása
• településszerkezeti és szabályozási terv felülvizsgálat (2021-2022 évek között)

Pénzügyi és adópolitika
• Adónemek felülvizsgálata
• Pályázatokhoz szükséges önerőalap biztosítása
• Folyamatos pályázati lehetőségek kihasználása

Közszolgáltatás
• Ügyfélbarát önkormányzati szolgáltatói tevékenység fenntartása községünkben
• Átlátható és ellenőrizhető közös hivatal
• Elektronikus ügyintézés folyamatos megvalósítása,

Vallások, hitközösségek
Honfoglalás korabeli vallási emlékek
A község címerében nem véletlenül egy fehér ló grafikája található. A ló a felülről kapott, kegyelemből hozott asztrális képességek szimbóluma. Jelképezi az emberen belül azokat a veleszületett képességeket, amelyekkel a magasabb világokba beleláthat. A magyaroknál évente egyszer volt egy úgynevezett fehérló-áldozat. Ilyenkor az ember (táltos közvetítésével) a fehér ló által hordozott és közvetített Nap-erőket fel tudta venni. Később, mikor a magyarság felvette a manicheizmust és a kereszténységet, „áttért a vértelen áldozatokra” (gabona, szőlőlé, bor felvétele). Az állatáldozatok helyett megjelent az Úrvacsora mint vértelen áldozat. A Pogány Gödörnek nevezett részen (mai Potyka-tó területe) történtek az áldozatok bemutatása, ezáltal az asztrális világgal történő kapcsolattartás. Ugyanaz volt a célja, mint a fehérló-áldozatnak.
A magyarság által használt és tenyésztett lótípusnak neve szaki. A fajta Belső-Ázsiában is megtalálható. Hasonlatos a ma élő székely pónikhoz (közepes termet, zömök test, vastag láb és nyak, pici hegyes fülek, s az egészen nagy hőmérséklet-ingadozást is kitűnően viseli).
Az ősi magyar hitből kiderül, hogy a lovat a magyarok eredetileg a folyóistenekkel társították. A Pogány Gödörnek nevezett részen 7 forrás ontja a mai napig is vizét, tehát a hely szakrális jellege adott volt. A folyó, a víz alapvetően Hold-jellegű princípium és – a táltos lovakat kivéve – a lovakat a Hold-erőkhöz, a Hold-princípiumhoz társították (például Mátyás király mesebeli lova Holdas névre hallgatott). [38]
Mai vallások
A településen három vallási közösség van: a nazarénus közösség, a református gyülekezet és a római katolikus hitközség illetve evangélikusok egy páran.
A nyéki harangok szava
A harang használata szorosan összekapcsolódik a vallásosság helyi gyakorlatával. A harang legfontosabb funkciói közé tartozik a temetésre hívás, az imára szólítás, a viharűzés, a veszélyre felhívás (tűz, víz, háború).
A római katolikus templomban két harang van. A nagyobbikat a Szent Kereszt tiszteletére 1798-ban (163 kg, míg a kisebbiket Szűz Mária tiszteletére 1777-ben öntötték (80 kg). Felsőnyéken a keresztényeknél májustól októberig a harangszó esténként a rózsafüzér elimádkozásához hívta a híveket. Másként szól(t) a harang temetésekre készülve (fiatal, asszony vagy férfi halottat megkülönböztetve), és másként veszély, csapás bekövetkeztekor (tűz, víz). Az 1900-as évek kezdetén született öregek még meg tudták különböztetni a harang szavának cifrázásából akár a halott nemét is.[39]
A református templom tornyában lévő (420 kg-os) harangot 1928-ban készítette Szlezák László harangöntő mester.
A gyógyítás
Az „ijedés” gyógyítása Jézus szenvedéstörténetére utal vissza. A kisgyerek fejére keresztrajzolás közben a következőket mondták: Rajtad ez az ijedelem ne maradjon meg, mint az Úr Jézus Krisztuson a Getsemáne-kerti ijedelem.[40]
A sírás, siratás mind pszichológiai, mind társadalmi szempontból nélkülözhetetlen. A visszaemlékezések szerint az a szép temetés, ahol hosszasan megsiratták a halottat. A pap is akkor beszélt szépen, ha könnyeket csalt a jelenlévők szemébe.
A szerző gyakran természeti képet választ, hogy retorikai fordulattal a temetés, a haláleset tragikumát ellentételezze vagy analógiába állítsa. Ez az eljárás a szerző számára lehetővé teszi az emberi sorsnak egy természeti, természetes folyamatra való ráhangolását, illetve fiatal halott esetében a halál természetellenes, tragikus, abszurd voltának hangsúlyozását.
A műfajról készített elemzésében Kríza Ildikó,[41] s a nyomán Bartha Elek a halottbúcsúztatók három szerkezeti egységét különíti el, bár számos halottbúcsúztató csonkán maradt fenn az utókor számára. A modell az aranyosszéki halottbúcsúztató versekben is ismétlődik.
Felsőnyék három kántortanító nemzedéke jegyezte le és Kriza Ildikó néprajzkutató adta ki könyv formájában a halottbúcsúztató-gyűjteményt. A hármas szerkezetet jól tükrözi az 1866. március 16-án elhunyt, 16 éves halott búcsúja a hozzátartozóitól:
Az első rész a bevezető, melyben különböző természeti képekben (egyes szám első személyben) megszólal a halott
Sebes tündérszárnyon eltűnt ekképpen
Hová lettél, hová, viruló épségem?
Halál megirigylé csendes békességem
Földulá szavára én jó egészségem. Éltem tavaszának derült hajnalában
A halálnak estem én most birtokába
Csak 16 évet éltem e világban
S ily virág koromban kell a sírba szállnom?
A második, egy érzelmi telítettséggel dagályos bevezető helyzetkép hátborzongató kifejezéssel:
A hervadó virág bimbóit lehajtja
Ha a zordon idő tövét megszaggatja:
S gyenge erejével a porig hajolva
Gondviselőjének lábait csókolja.
A harmadik, záró rész a temetés soron lévő eseményére mozgósít, a halottért való imára és a halott utolsó útjára kísérésére szólítja fel a jelenlévőket.
Én is így cselekszem jó atyám- s anyámmal
Kegyes dajkáimnak megfásult ajkammal
Ezer köszönetet mondok végszavaimmal
Kezöket halmozom hideg csókjaimmal.

Szenvedő testemmel nagy jót tett a halál
Mert ártatlan lelkem már az égbe felszál
Ne sírj hát felettem, kedves öreganyám
Áldjon Isten téged ’s bérma-keresztanyám Titeket is, minden kedves rokonságom
Nem ölelhet immár megfásult karjaim.
József, Ferenc, Rozi! 3 jó testvérim!
Isten oltalmába ajánllak, kedvesim!

A végső nagy napig szendergő tagjaim
Halál nehéz álma lezárta szemeim
Fogjátok koporsóm, kedves lyány barátim
Legyetek boldogok! ez végső szavaim.
A felsőnyéki búcsúztatók bizonyíthatóan egyetlen alkalomra készültek. Felsőnyéken nem volt szokás, hogy a megszólított közelebb lépjen a koporsóhoz, mint ahogyan ezt más vidéken feljegyezték. Itt a halott hosszas jajszóval való elsiratását tartották fontosnak. („Még meg sem siratta” – jegyezték meg rosszallóan a könny nélkül búcsúzótól.) A falubeliek számára ez volt a temetés legfontosabb része.[41] Nem kéziratban terjedt folklóralkotásokról, hanem félnépi versekről van szó, amelyek szabadon éltek a kor divatos kifejezéseivel, különböző énekeskönyvekből és szerkesztett fordulatokkal. A halott nevében (egyes szám első személyben) szóló temetési búcsúverseket papok vagy kántorok készítették és mondták el – sőt kinyomtatva is terjesztették – a temetés alkalmával, ezzel is növelve az eltávozott végtisztességét.
A búcsúztató énekek előadását a kántortanítók vallási tevékenységének tiltása rekesztette be, mivel a búcsúztatókban a rokonok sorrendjére a jelenlevők nagyon figyeltek, s egy véletlen hiba a hierarchiában családi háborúsághoz vezetett. A hierarchia okozta viharok elkerülése miatt lett a 20. század elején egyre általánosabb, személytelenebb a búcsúztató.
A falu nyugalmának felügyelete
Egészen az 1980-as évekig fontos köztisztség volt a községben az éjjeliőré. Ő volt a falu szeme, amikor a lakosok nyugodtak. A falu egyik végétől a másikig járva, minden óra fordulását a következő (adott órára aktualizált) szöveg fennhangon történő eléneklésével[42] jelezte:
Kilencet ütött az óra,
minden ember térjen nyugovóra
Tűzre, vízre vigyázzatok,
hogy semmi kárt ne valljatok…
A községben és a környező falvakban (Ozora) az esti órák éjjeliőr vagy bakter általi kiéneklése leegyszerűsödött formában történt – a Zala vármegyei Currensek-ben foglalt bővebb kikiáltói strófákkal ellentétben.[43]
Szüreti bálok
Az utóbbi 10 évben – többek között a Móricz, Debella családoknak köszönhetően – a szüreti báloknak hagyománya alakult ki a községben. Ezeket nemrégiben élesztették újra, pedig már az 1893-as bortörvény különleges jogokat biztosított a régió gazdáinak: Szent György napjától Szent Mihály napjáig boraikat szabadon árusíthatták.[44]
Falu búcsúja
A templom búcsúját IX. Pius pápa engedélyezte 1875-ben. Ennek napja az adott év augusztus 25-ét (Szent Lajos királyra, a templom védőszentjére utalva) követő vasárnap.[39]