Iregszemcse 2600 főt számláló település Tolna megye északi részén Somogy megye határán a 65-ös főút mellett. Ha Siófokról érkezünk, már a dombtetőről látszik a falu két templomának tornya és a festői táj. Tamási felől pedig a kastély kertje és kapuzata fogadja az ideérkezőt.
A helység mai nevét 1939-ben kapta, miután Felsőireg és Szemcséd egyesült.
Már az őskorban is lakott hely volt, határában kőkorszaki és bronzkori leleteket is találtak. Itt haladt el a Sopianae-Aquincum római út. A honfoglaláskor Árpád törzse vette birtokba, Ireg királyi falu maradt 1387-ig. Ekkor adományozta Zsigmond király a Thamásy családnak, majd 1443-tól a Héderváriak birtokába került. A Rákóczi-szabadságharc idején a falu elpusztult, ezt követően ismét betelepítették. Az itt élő családok valamennyien magyarok voltak, majd a XVIII. század végén már más nemzetiségűek is előfordultak. Vallásukat tekintve elsősorban római katolikusok és reformátusok, de zsidók és evangélikusok is lakták a falut. A XVII. századtól az 1860-as évek elejéig a gróf Viczay család birtoka volt, mely időben a település fejlődése felgyorsult. Mezőgazdaság és állattenyésztés egyaránt folyt itt, mint ipari tevékenység. Kiemelkedő volt a lótenyésztés és a gabonatermesztés.Ez jelenik meg a falu címerén is. 1944. előtt az utolsó birtokos báró Kornfeld Mór volt. Az ő idejében fejlődött az iregi uradalom mintagazdasággá. Gazdasága, valamint az itt növénynemesítéssel foglalkozó Mautner Rt. adott alapot az iregszemcsei mezőgazdasági kutatóintézet létrehozására.
Nagyrészt mezőgazdaságból, iparból és kereskedelemből élnek az emberek, illetve a két közeli kisváros Tamási és Tab nyújt nagyüzemi alkalmazási lehetőséget. A Balaton közelsége is többeknek jelent megélhetési lehetőséget. Az önkormányzat fő foglalkoztató a közszolgáltatásokban és minden évben részt vesz a közfoglalkoztatási programban is.
Iregszemcsén önkormányzati fenntartásban önálló intézményként működik az óvoda és a hozzá tartozó két közétkeztetési konyha, a polgármesteri hivatal, közösségi színtérként a művelődési ház és külön a könyvtár. Az egészségügyi ellátást háziorvosok két körzetben biztosítják és fogorvos is van helyben. A védőnői szolgálat és a szociális ellátás 2020-tól Tamásihoz integrálódott. Az önkormányzat néhány éve 20 férőhelyes Iregi Vendégházat üzemeltet.
Két iskolánk van: most épült újjá a Tamási tankerülethez tartozó Deák Ferenc Általános Iskola, illetve a Göllesz Intézmény, ahol sajátos nevelési igényű gyerekek speciális oktatása folyik óvodás kortól szakiskolás korig az egykori uradalmi kastély területén Tolna megyei fenntartással.
Két felekezet külön alkot katolikus és református egyházközséget. Jelentős a civilszervezetek tevékenysége.
• Viczay-Kornfeld-kastély: 1820-ban épült klasszicista stílusban. Hatalmas parkja természetvédelmi terület, arborétum jellegű. Jelenleg speciális diákotthon.
• Takarmánytermesztési Kutató Intézet: a mai intézmény elődjét 1936-ban alapították meg. 1950-ben államosították, 2000 óta pedig a Kaposvári Egyetemhez tartozik, amely összeolvadások sorozatával 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része lett.
• Kálvária-kápolna: A főút mellet dombon álló szakrális épület egy 15. századi gótikus templom támpilléres szentélyének megmaradt része. Az oltárépítményben 18. századvégi Nepomuki Szent János szobra áll. A műemlék kápolna kertjében hármas kereszt található. A kápolna szomszédságába épült a plébánia hivatal. A főútról Szent Benedek szobra (1901) jelzi a helyet.
• Az iregszemcsei a legmagasabb református templom a Dél-Dunántúlon, tornya 48 méteres. Az 1863-ban épült templom 1350 fős befogadóképességű, így akár a fél falu lakossága elférne benne.
• Kisboldogasszony templom: A településen áthaladó főút mellett kisebb emelkedőn szabadon álló, egyhajós templom. Viczay Jób özvegye, Ebergényi Eszter építette 1766-ban. A katolikus templom műemlék.
• A falu központi részén a főút mellett a szoborparkban található Kossuth Lajos mellszobra, az 56-os emlékmű (Domokos Árpád 2008) , a Trianon emlékmű (2020, A Trianon emlékmű lakossági támogatásból épült, Baranyai Péter a márványtáblát, id. Németh László, Ifj. Németh László, Pilisi Lajos, Szűcs Tibor, Krutek Balázs és Tóth Szabolcs az alapzatot készítette el. A Trianon100 Bizottság Kiss Anikó vezetésével valósította meg a projektet.), az I. világháborús emlékmű (Sidló Ferenc 1923), II. világháborús emlékmű (Heritesz Gábor 1991).
• Bartók Béla tiszteletére a zeneszerző születésének 100. évfordulóján avatott a falu szobrot ( Lesenyei Márta 1981)
• A Szentháromság szobor három oszlopon álló változat, kovácsolt vas kerítéssel elkerített kertecskével a Kossuth téren. (1831-es kolerajárvány miatt állítatta Kárászi Ferenc plébános).
• Kastélypark- Sportpálya ( Hrsz: 199.) Sportesemények, települési nagyrendezvények helyszíne.
Iregszemcsén a fiatalok megtartása a fő cél, hogy boldogan élhessenek a családok és boldogulhassanak. Új óvoda és minibölcsőde épül, az általános iskola új, korszerű épülete most nyitotta kapuit. A közétkeztetés feltételeinek javítása is csak egy új, az oktatási intézményhez közeli konyha építésével lehetséges. Iregszemcse élhetőségét az ivóvízhálózat mielőbbi korszerűsítésével kívánjuk javítani. A közösségi élet színtereinek további fejlesztése is fontos: a művelődési ház belső felújítása, az Ireg-patak közösségi tér fiatalok igénye szerinti alakítása, játszóterek létrehozása, a kastélypark sportolási lehetőségeinek javítása, központi területen piac kialakítása.
A közösségi események helyszínei közé bekapcsoltuk a középkori Nepomuki Szent János Kálváriakápolna környezetét is, ezért az idegenforgalom számára is láthatóvá, turisztikai látványossággá kívánjuk tenni kertépítéssel és a műemlék rekonstrukciójával.
Reményeink szerint a következő évtizedben településünket a Balaton-Pécs közötti kerékpárút szeli majd át és érdemes lesz idetekerni!
A falu nevét igazán ismertté Bartók Béla tette az itt gyűjtött, majd feldolgozott és kiadott népdalokkal. Iregszemcse lakói ma is büszkék arra, hogy Bartók Béla népdalgyűjtő körútjain 1906 és 1918 között 331 népdalt jegyzett le itt. A falu 2014-ben „Tiszta forrás település” címet kapott a Magyar Művészeti Akadémiától. A községben utcanév, a művelődési ház, az ötven éve működő nyugdíjas klub neve és köztéri szobor őrzi a világhírű zeneszerző emlékét. Az Iregszemcse Kultúrájáért Alapítvány egyik küldetése a népdalkincs megőrzése, ezért hagyományosan Iregi Népdaléneklési Versenyt szervez évente májusban, 2011-ben adta ki "Az ürögi faluvégen" című Daloskönyvet. A nyugdíjas klub népdalköri fellépésein iregi népdalokat énekel.
A naptári évhez, ünnepkörökhöz igazodva alakul a helyi közösségi élet, amihez minden Iregszemcsére látogató bátran és örömmel csatlakozhat. A telet gyerekek jelmezes mulatságaival,versenyével, asszonyfarsanggal, majd az óvodában kiszebáb-égetéssel űzzük el. Húsvétkor a nemzetközileg is elismert Laguna Mazsorett Csoportunk tart önálló estet és locsolóbált. A Családi Majális színes sport és kulturális eseményeinek a gyönyörű kastélypark sportpálya része ad otthont, ahol 2019-ben kültéri fitnespark is létesült. Itt zajlanak a megyei futball bajnokság mérkőzései, emléktornák, súlyemelő versenyek is. Szent Iván éji mulatságot és tűzugrást az Ireg-patak közösségi téren tartunk. Júliusban kézműves táborokba várjuk a gyerekeket a művelődési házba, ahol kétévente meghívásos szaxofontábort is szervezünk középiskolás és egyetemista fiatalok részvételével, táborközi és táborzáró koncertekkel. Hagyományosan Nagyboldoasszony napjához kötődik az Iregszemcsei Falunapok rendezvénysorozat augusztus közepén. Szeptemberben Szent Mihály napi vásár és mulatság várja a látogatókat, de 2020 óta a (H)Őseink napja elnevezésű történelmi hagyományőrző rendezvényen is részt vehetnek. Az iskolai őszi szünetben Tök menő napok, novemberben Mártonnapi lámpás felvonulás színesíti a programot. A főútról is látható kivilágított adventi kalendáriummá változik a művelődési ház ablaksora. Az adventet közösségi gyertyagyújtásokkal, koncertekkel, kültéri betlehem és karácsonyfa állításával tesszük meghitté. Az óévet bállal és tűzijátékkal búcsúztatjuk.
