Kéty egy 700 fő település a Völgység dombjai között. 1732-ben német telepesek költöztek a falu mostani helyére. Akkor az úgynevezett Giek nevet adták a településnek, de minden iraton szerepeltették mellett a Kéty szót is. Biztosan azért, mert a községünk ráckorból megmaradt pecsétjén is ez a név szerepel, melynek a keltezése 1704. A háború után a lakosság kicserélődött, így a három népcsoport: az itt maradt svábok, valamint a betelepített székelyek és fél magyarok alkották a község lakosságát. Már ez az összetétel jóval árnyaltabb, a vegyes házasságoknak, illetve a folyamatos lakosság cserének köszönhetően. Általában fiatal párok költöznek a faluba, de sajnos ránk is a lakosság elöregedésének tendenciája jellemző. Ettől függetlenül a fiatalok aránya még mindig számottevő. A 65-ös számú főközlekedési útnak köszönhetően a lakosság nagy része a környező városokban, a környező településeken talál magának munkát. A kétyi munkáltatók is szép számmal foglalkoztatnak kétyi munkavállalókat. A település az óvodáját az utolsó lehetőségéig fent kívánja tartani, mert 2008-ban az iskoláról le kellett mondjunk. Viszont jól működő egészségügyi szolgálatunk van, fiók gyógyszertárral. Működik a posta.
Evangélikus templom (1786), katolikus kápolna (1742) később templom (1996), székelykapu (2000), Hegedűs Gyula park (2005), I-II. világháborús emlékmű felavatva a Zsolnay gyár által készített turulmadárral a település 200. évfordulóján 1932-ben, felújítva 1995-ben illetve 2019-ben, Kéty határában található horgász tavak. A könyvtárban található Kéty híres szülötte Hegedűs Gyula munkásságát és életét bemutató emléksarok. Egyébként a művész úr nevét utca is viseli.
A Kétyet megalapító svábok rendkívül finom vörösborokat készítettek. Nemcsak fogyasztották, megélhetési lehetőségként is szolgált. Ezeken a régi szőlőbirtokokon a szőlészettel és borászattal foglalkozó fiatalok eljutottak oda, hogy olyan minőségű borokat állítanak elő, mely lehetővé teszi, hogy az úgynevezett Szekszárdi nevet használhatják. Az 1945-ös lakosság cserekor a településen zömében Hadikfalvi székelyek telepedtek le. 1947-ben a felvidéki magyarsággal egészült ki a falu lakossága. A népcsoportok színes hagyományokat hoztak magukkal, melyet évről évre felelevenítve ismertetünk meg a mostani lakóközösséggel. Csobányozás, sváb disznóvágás, felvidéki ételek és még sorolhatnánk azokat a kulturális és gasztronómiai programokat, melyek a régmúlt eseményeit idézik fel.
Kéty települ összkomfortosságához már csak a szennyvíz elvezető rendszer kiépítése hiányzik. 1996-tól várunk rá, de előbb-utóbb biztos, hogy megvalósul. A belterületi csapadékvíz hálózatunk rekonstrukciója ugyan elkezdődött, de az árokrendszer nagy részének a felújítása szintén nagyon fontos feladat, ami még hátra van. Utcáink, járdáink felújításával jól állunk, de a rendszeres igénybevétel miatt folyamatos karbantartásra és felújításra szorulnak. A település játszóterének a fejlesztése (új játszó eszközök, felnőtt fitnesz eszközök) a fiatalok által megnövekedett újfajta mozgásigények miatt szintén elkerülhetetlen. Köztereink szépítése, újabbak kialakítása szintén elkerülhetetlen, a helyi lakók és a településünkön átutazók megítélése szempontjából. A hagyományok megőrzése, értékek átadása rendkívül fontos, mert az utókor csak így kaphat átfogó képet ősei életéről. Ennek az értéktárnak a kialakítása is egy fontos cél az elkövetkezendő időszakra. Fontosnak tartjuk a folyamatos média szereplésünket. A település életét rendszeresen bemutatjuk az írott és elektronikus sajtóban. Szeretnénk a továbbiakban is olyan rendezvényeket szervezni, melyek a lakosság mozgási-, kulturális és szórakozási igényeit a legmagasabb fokon szolgálja ki. Ha egy település összkomfortos, közterületei rendezettek és szépek, a helyi vállalkozásai, a lakosság igényeit a legmeszebbmenőkig kielégítik, ha a megye, a régió média vér keringésében benne van, hagyja magát látszatni, ez nem csak a lakosság megtartó erejét hozza magával, hanem akár az itt letelepedni vágyók szimpátiáját is eredményezheti.
