Medina

Medina a szekszárdi kistérséghez tartozó község Tolna megyében. A falu a Sió-csatorna jobb partján helyezkedik el, Szekszárdtól mintegy 20 km-re északra fekszik, megközelítése a 63-as és a 65-ös utakról lehetséges.

Medinát először a szekszárdi apátsághoz tartozó egyházi birtokként 1394-ből említik írásos források. 1446- ban Mede néven dokumentálták, amely a régi magyar med (száraz) melléknévből eredeztethető. Van olyan nézet is, miszerint a med szláv szóból eredhet a község neve, ami mézet jelent. A mai nevét viszont az egykor betelepülő szerbektől kapta. A településen a 2019-es adatok szerint 810 fő él. A munkaképes lakosság elsősorban a szekszárdi üzemekben, szolgáltatóiparban jut keresethez. Többen foglalkoznak mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel és állattenyésztéssel, de jelentős a faluban a vállalkozói réteg is.

A községben fejlett intézményrendszer gondoskodik az emberek komfortérzetéről, óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési központ, posta, önkormányzat, családsegítő központ, falugazdász, tanyagondnoki szolgálat, rendőrségi körzeti megbízott és egészségügyi alapellátást biztosító intézmény is működik.

A település egyedi báját elsősorban szép fekvése, természeti értékei, a jó levegő, a háborítatlan csend és nyugalom jelentik, amelyek egyre népszerűbben a városi lakosok körében.
Számos látnivalót fedezhetünk fel, többek között a három jelentős vallásfelekezet templomait (református, görögkeleti, római katolikus), az Apponyi-kastélyt, P-14 Oborona távolfelderítő lokátort (légvédelemi eszköz), és a Malom vízitúra állomáshelyet. Továbbá lehet túrákat tenni (csónakkal, kerékpárral, lóval), horgászni, valamint a bor- és gasztrokalandoknak hódolni.

A településen hagyománnyá vált több olyan kulturális esemény megrendezése is, amely már nemcsak a helyi és környékbelieknek, hanem az idelátogatók turistáknak is színes programokat biztosít, ezáltal is növelve Medina turisztikai vonzerejét. Minden évben megrendezésre kerülő események:
• Borverseny
• Zenésztalálkozó – a medinai búcsú keretében pünkösd 2. napján;
• Szerb búcsú – a szerb pünkösd alkalmával;
• Szőlőhegyi búcsú – október 15-én;

A település vezetése tovább szeretné folytatni az eddig megkezdett irányt, fontosnak tartják a megfelelő beruházások kiválasztását. A fejlesztésekkel igyekeznek a lakosság érdekeit szem előtt tartani, minden esetben az ő kényelműket figyelembe véve. A fejlesztések a pályázati lehetőségek függvénye is, hiszen kis település révén, saját erőből beruházást megvalósítani nem tudnak. A rövid távú tervek között szerepel a teljes járdahálózat felújítása, az úthálózat javítása. A meglévő rossz állapotú és kihasználatlan épületek felújítása, hasznosítása, az épületek energiakorszerűsítése. A szálláshelyek karbantartása, és a közművelődésre fenntartott épületek állagmegóvása.
A Medina szőlőhegyi lakosság részére ivóvízhálózat kiépítése, a jelenleg állami tulajdonban lévő művelődési házuk visszaszerzése és felújítása majd a lakosság kulturális életének fellendítésére hasznosítani. A szőlőhegyi kápolna és panzió teljes felújítása.
A beruházások fő célja a kistelepülési lakosság megtartása, a népességszám növelése, a fiatalok településen tartása. Hiszen a jövőt velük lehet építeni.
A település táji, természeti adottságai, növényi- és állatvilága jelentős potenciát képvisel, sőt a turisztikai piacon akár erősségként is szerepeltethető, bár a természeti értékek megóvása prioritást élvez. A természeti kincsek, az élővilág eredeti környezetben való bemutatása a turisztikai palettát színesítheti. A borvidék híres főleg vörösboráról, de Medinán a fehérborok is népszerűek, így a borturizmus komplex kiépítése lehet az egyik fő cél. A szőlő, bor iránti szeretetet ötvözni kell a gasztronómiával és a medinai tamburazenével. A turizmus fejlesztésének legnagyobb lehetősége az anyagi források megnyitása, a helyi adottságokat kihasználva- kisüzemi méretben - gazdagítani tudják a turisztikai termékek kínálatát. Mindeközben megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet biztosítanak a lakosság egy rétege számára.

chevron-down