Németkér mintegy 1700 lelkes község Tolna megye észak-keleti részén, Pakstól mintegy 15 kilométerre, a Paksot Cecével összekötő 6231-es út mentén. A mezőgazdasági területekre nem jellemző módon Németkér körül több ezer hektár erdő található. Többnyire akácosok, fenyvesek, de még vannak nyomokban ősi tölgyesek is, melyek kiváló kirándulási lehetőséget biztosítanak.
Községünk ősi nevének eredetét a honfoglaláshoz kapcsoljuk. Feltevések szerint a Kér-törzs egyik birtoka lehetett községünk helyén. Az 1193. esztendőben Ker, 1333-ban Kyky, 1410-ben Kiskeer, 1572-ben Kér, 1763-1784 Kérpuszta, 1789-től Német-Keér, 1892-től Németkér névvel szerepel.
1785-től német telepesek érkeztek főként Hessen tartományból. A német paraszti családok munkaerejük mellett évszázados kultúrájukat is magukkal hozták. A svábok szorgalmas munkájának köszönhetően hamar felvirágzott a település. A lakosság zárt egységként a II. világháború végéig megőrizte német jellegét. Azt követően, az erőszakos kitelepítéseknek volt köszönhető, hogy a lakosságszám a felére csökkent.
Az erőszakkal elhurcolt német nemzetiségiek helyére Felvidékről és Békés megyéből érkeztek betelepülő magyar családok.
Németkér közössége békességben, szorgalmas munkával éli mindennapjait.
A település sváb hagyományait ma is élénken őrzi. Jellegzetes népi ételei ma kuriózumnak számítanak. Helyi sváb ételféleség például a kéri stangli, németül Kierer Stangl vagy a Kerva Knedl, ami nem más, mint a kelt gombóc. Kivételesnek számít az ősi pincefalu mai maradványa, a híres „Neuriss”- mely szintén a sváb kultúra „hagyatéka” - gazdag szőlő- és borkultúrára, pezsgő népi életstílusra tekint vissza. „Aki Neuriss borát issza, mindig ide vágyik vissza” – tartják a helyi gazdák.
A környék pompás kirándulóhelye, egyben természetvédelmi területe a Látóhegy 1987 óta védett, 1999-óta pedig a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet része. Ritka és értékes növény és állatfajok menedéke. Üde színfoltja a május végén tengerként hullámzó homoki árvalányhaj, apró és homoki nőszirom, fekete kökörcsin és még sok más védett növény.
A településre érkezők között népszerű látogatóhely a Staub Ferenc Emlékház. A németkéri festőművész halála után a községre hagyta házát, melyet 2006-ban emlékházzá alakítottak. Állandó kiállításon tekinthetők meg a festő képei, az utcafronti részen pedig egy sváb szoba is kialakításra került. Az udvari nyitott tárolóban kaptak helyet a Helytörténeti Gyűjtemény darabjai, melyek a régmúlt idők emlékeit őrző használati tárgyak. Szívesen látogatott hely még a Római katolikus Szent Kereszt felmagasztalása templom (1816) és a Kálvária domb a fából faragott stációkkal.