Öregcsertő Bács-Kiskun megyében, a kalocsai Sárköz vízerekkel szabdalt magas árterén fekszik. A település Kalocsa (10 km) és Kiskőrös (20 km) városok között helyezkedik el, az 5304. j. út mentén, ami jelentős hatást gyakorol a település életére, hiszen könnyen elérhetőek a városok, kedvező az autóbusz közlekedés. Az állandó lakosságszám 2021.01.01. napján 763 fő, melyből 0-18 év között 119 fő, 19-60 év között 444 fő, 61-100 év között 200 fő. Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a 13. század elején tűnnek fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered. A 14. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban. A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta. Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágain által körülhatárolt sziget jellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek. A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a 13. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést a településről. Eszerint az uralkodó a szekszárdi apátságnak a Solt vármegyei Iván és Halom nevű birtokán tizenhat családot szabad jobbágyainak sorába emelt fel. A dokumentum azzal folytatódik, hogy háború esetén kötelesek az apátot hadba kísérni, s ezért minden más szolgálat alól mentesülnek. Említést tesz az oklevél egy bizonyos „Chertu” nevűről, aki már gyermekkorában hűségesen szolgálta az uralkodót. A király nem feledkezvén meg róla, őt és összes rokonát szabad jobbággyá nyilvánította, s mentesítette a közadók fizetése alól. Hogy érdemeit a király kellően megjutalmazza, azokat a földeket, melyeknek már korábban haszonélvezője volt átadta neki örökös birtokul, így Chertu nevű szabad jobbágy a település névadója. Öregcsertő 1914-ig tartozott Homokmégyhez, mígnem elszakadva önálló községgé lépett elő Csertőszállás néven. Neve 1915. októbere óta Öregcsertő. A falu lélekszáma fogyatkozó tendenciát mutat, mégis minden olyan dolog rendelkezésre áll, amit a komfortos modern élethez szükségesnek tarthatunk. A településen óvoda, iskola (alsó tagozat), orvosi rendelő, védőnői szolgálat, családsegítő, tanyagondoki szolgálat, házi segítségnyújtás, Művelődési Ház könyvtárral és DJP ponttal egyben működik. Településünkön megtalálható még 2 db élelmiszerbolt, posta, 2 db italbolt. Lakosságnak a többsége mezőgazdaságból él, több család mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. Településen növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységgel foglalkozó Kft. biztosít munkalehetőséget a lakosság egy részének.
Öregcsertő település az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark része, további 4 településsel, Érsekhalmával, Császártöltéssel, Hajóssal és Homokméggyel együtt. A natúrpark olyan helyi közösségek által elindított tájszintű együttműködés, melynek célja az érintett táj természeti és kulturális örökségének a megőrzése, valamint a térségben élők érdekeit szolgáló, hosszú távon is fenntartható módon történő hasznosítása. Községünkben lehetőség van lovasoktatásra a Csatangoló Lovardában, ahol kezdők, hobbilovasok számára itt kiváló lehetőség nyílik elsajátítani a lovas sportok alapjait, és eljutni a haladó szintig. A lovarda vezetője egy született lovasember, akinek kedvességére és szakértelmére kisgyerekek és felnőttek egyaránt rábízhatják magukat. A település központjában lévő parkban kettő emlékmű található, az egyik az I-II világháborús emlékmű, mely a hősi halált halt Öregcsertői lakosoknak állít emléket, a másik 2017. évben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával épült meg, ahol méltó körülmények között tudunk tisztelegni és fejet hajtani az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, valamint emlékére.
A falu lakossága ápolja a népművészeti hagyományokat, ez elsősorban a kalocsai kézi és gépi hímzésen keresztül valósul meg. A népzenei hagyományokat a helyi asszonykórus tartja, műsorukkal a helyi rendezvényeken és a környékbeli népdalversenyeken sikeresen szerepelnek.
Településünkön lévő intézményeink az elmúlt években a mai kor elvárásainak megfelelően lettek korszerűsítve /Óvoda, Egészségház, Művelődési Ház, Községháza, Iskola/ ezzel is ösztönöznénk a településen élő fiatal korosztályt, hogy az elkövetkezendő években a helyben maradásuk, családalapításuk legyen a cél, ezáltal növelhetnénk a településünk lakosságszámát.
