Pári Község a Tolnai dombság festői lankái között meghúzódó Tolna megyei település, a Balatontól mindössze 45 km-re délre, Tamási várostól 7 km-re, a 61-es útról lekanyarodva érhető el.
Szorgalmas, vendégszerető, soknemzetiségű lakossága átvészelte a történelem viharait, nem engedte elsorvadni faluját. Aktívan őrzi hagyományait és a múltból merítve építi jövőjét.
Településtörténet
A településről már a 14. században említést tesznek pápai adókönyvek, de nevét feltehetően a 16. század közepén itt élt nemesek , Johann és Simon Paari után kapta.
Az 1600-as évektől a török elől északra húzódó rácok (szerbek) éltek a mai falu közepén, melynek bizonyítékai a később meglelt épületmaradványok és az ún. rác temető.
A település melletti Koppány folyó évszázadokon át a helyi vízimalom működtetését szolgálta. Egykor igen gazdag volt halban, de a feljegyzések megemlítik az itt élő nagyszámú vadkacsa-, sőt vidra állományt is.
Egy 1865-ös jegyzői leírás említést tesz arról, hogy a falut délnyugatról körülölelő dombokon egykori földvár nyomait fedezték fel.
A török uralom után elnéptelenedett Páriba is németek települtek 1726-ban a Fekete-erdő és Baden-Würtenberg területéről, akik kitartó szorgalommal és kemény munkával tették megélhetővé az elhanyagolt területeket. A mezőgazdaság és kézművesség egészen a kitelepítésig virágzott. Pári és a környező erdő az Eszterházyak tulajdonában volt a 17. század végétől.
Már ekkor is nevezetes vadaskertjéről, amely számos szarvas, dám, őz és vaddisznó élőhelye.
Az I. és II. világháború során komoly veszteségek érték a Páriban élő családokat is. Az 1945-ben kényszermunkára hurcolt, illetve a három évvel később kitelepített németajkúak többsége soha nem térhetett vissza szeretett szülőfalujába. Házaikba felvidéki magyar családokat telepítettek.
1984-től Párit a szomszédos Tamási városhoz csatolták, önállóságát a helyi lakosság kezdeményezésére 2006-ban nyerte vissza.
Népesség:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 27,6% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,1%, református 1,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (12,5% nem nyilatkozott).
Környezetében az alábbi kikapcsolódási lehetőségek közül választhat:
Tamási Város nevezetességei, Termálfürdője.
Gyulaji erdő csodálatos vadállománya, kirándulási lehetőségekkel.
Kerékpárút Páritól Regölyig, érintve a Pacsmagi tájvédelmi körzetet /madárrezervátum/.
Templom, Temető, Kálvária-domb
Pári lakossága kezdetektől katolikus vallású. Az egykori fatemplom helyétől nem messze 1767-ben emelték a mai háromhajós, félköríves szentélyű barokk stílusú templomot. Ettől az évtől védőszentje Szent Mihály arkangyal, akit a főoltár festménye is megörökített, miközben a legyőzött Gonoszra tapos.
A templom feletti dombon elterülő temetőben százéves, jellegzetes alakú síremlékeket is felfedezhetünk.
A település déli részén emelkedik a Kálvária-domb, ahonnan csodálatos látvány tárul elénk. A padokon megpihenve élvezhetjük a természet nyújtotta szépséget és nyugalmat.
Tájszoba
A pári német kisebbség múltját, hétköznapjait, ünnepeit bemutató jelenlegi kiállítást 2007. Pünkösd vasárnapján nyitották meg az érdeklődők előtt. A tájszoba anyagát a helyi lakosok segítségével állította össze a Német Kisebbségi Önkormányzat.
Gyulaji erdő, Óbiród
A Pári határában elterülő Gyulaji erdő közel 10.000 ha-os területen fekszik. Itt él a több világrekorder dámtrófeát adó és vadászberkekben világhírnévre szert tevő gyulaji dámvad.
A Gyulaji erdő nemzetközileg elismert vadgazdagságával, Európa legjelentősebb dámpopulációjával és páratlan szépségével tartalmas kikapcsolódást nyújt az idelátogatók számára akár csak egy séta erejéig is a háborítatlan természetben.
Az erdőterületen lehetőség nyílik vadászatra, horgászatra, kerékpározásra, erdei kocsikázásra, valamint a téli hónapokban lovasszán áll rendelkezésre a vendégek számára.
Többnapos program esetén a vendégek az Óbiródi vadászházban, illetve a hozzá tartozó apartmanokban szállhatnak meg.
Szent Mihály Római Katolikus Templom, Pári
Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült 1767-ben. A szentmisék minden hónap első és harmadik vasárnapján 11:30 órakor kezdődnek
Jellemzően a Pünkösd ünnepén kerül megrendezésre Német nemzetiségi nap, mely a helyi sváb kultúra hagyományát őrzi és idézi a múltat. Mihály neve napjához kötődik a Pári búcsú, szüreti ünnepség. E kettő alkalomból megrendezésre kerülő falunap a település legnagyobb volumenű rendezvénye.
Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a legnagyobb betervezett fejlesztés a településen, melyet a csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítésének 2. fázisa követ. A projektekkel azonos időben megvalósul a kerékpárút továbbépítése, mely Páritól Dombóvár irányába halad majd tovább egészen Siklósig. Az iparterületen lévő kihasználatlan telkekre várjuk még olyan befektetők jelentkezését, akik a levegőt és a környezetet érő legkisebb terhelés mellett végezhetik tevékenységüket. Élhető település kialakításán dolgozunk, erős és stabil gazdasági hátterű önkormányzattal, fejlődő turizmussal, az itt élők számára munkalehetőséggel helyben.
