Pári

Pári Község a Tolnai dombság festői lankái között meghúzódó Tolna megyei település, a Balatontól mindössze 45 km-re délre, Tamási várostól 7 km-re, a 61-es útról lekanyarodva érhető el.
Szorgalmas, vendégszerető, soknemzetiségű lakossága átvészelte a történelem viharait, nem engedte elsorvadni faluját. Aktívan őrzi hagyományait és a múltból merítve építi jövőjét.
Településtörténet
A településről már a 14. században említést tesznek pápai adókönyvek, de nevét feltehetően a 16. század közepén itt élt nemesek , Johann és Simon Paari után kapta.
Az 1600-as évektől a török elől északra húzódó rácok (szerbek) éltek a mai falu közepén, melynek bizonyítékai a később meglelt épületmaradványok és az ún. rác temető.
A település melletti Koppány folyó évszázadokon át a helyi vízimalom működtetését szolgálta. Egykor igen gazdag volt halban, de a feljegyzések megemlítik az itt élő nagyszámú vadkacsa-, sőt vidra állományt is.
Egy 1865-ös jegyzői leírás említést tesz arról, hogy a falut délnyugatról körülölelő dombokon egykori földvár nyomait fedezték fel.
A török uralom után elnéptelenedett Páriba is németek települtek 1726-ban a Fekete-erdő és Baden-Würtenberg területéről, akik kitartó szorgalommal és kemény munkával tették megélhetővé az elhanyagolt területeket. A mezőgazdaság és kézművesség egészen a kitelepítésig virágzott. Pári és a környező erdő az Eszterházyak tulajdonában volt a 17. század végétől.
Már ekkor is nevezetes vadaskertjéről, amely számos szarvas, dám, őz és vaddisznó élőhelye.
Az I. és II. világháború során komoly veszteségek érték a Páriban élő családokat is. Az 1945-ben kényszermunkára hurcolt, illetve a három évvel később kitelepített németajkúak többsége soha nem térhetett vissza szeretett szülőfalujába. Házaikba felvidéki magyar családokat telepítettek.
1984-től Párit a szomszédos Tamási városhoz csatolták, önállóságát a helyi lakosság kezdeményezésére 2006-ban nyerte vissza.
Népesség:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 27,6% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,1%, református 1,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (12,5% nem nyilatkozott).

Környezetében az alábbi kikapcsolódási lehetőségek közül választhat:
Tamási Város nevezetességei, Termálfürdője.
Gyulaji erdő csodálatos vadállománya, kirándulási lehetőségekkel.
Kerékpárút Páritól Regölyig, érintve a Pacsmagi tájvédelmi körzetet /madárrezervátum/.
Templom, Temető, Kálvária-domb
Pári lakossága kezdetektől katolikus vallású. Az egykori fatemplom helyétől nem messze 1767-ben emelték a mai háromhajós, félköríves szentélyű barokk stílusú templomot. Ettől az évtől védőszentje Szent Mihály arkangyal, akit a főoltár festménye is megörökített, miközben a legyőzött Gonoszra tapos.

A templom feletti dombon elterülő temetőben százéves, jellegzetes alakú síremlékeket is felfedezhetünk.
A település déli részén emelkedik a Kálvária-domb, ahonnan csodálatos látvány tárul elénk. A padokon megpihenve élvezhetjük a természet nyújtotta szépséget és nyugalmat.
Tájszoba
A pári német kisebbség múltját, hétköznapjait, ünnepeit bemutató jelenlegi kiállítást 2007. Pünkösd vasárnapján nyitották meg az érdeklődők előtt. A tájszoba anyagát a helyi lakosok segítségével állította össze a Német Kisebbségi Önkormányzat.
Gyulaji erdő, Óbiród
A Pári határában elterülő Gyulaji erdő közel 10.000 ha-os területen fekszik. Itt él a több világrekorder dámtrófeát adó és vadászberkekben világhírnévre szert tevő gyulaji dámvad.
A Gyulaji erdő nemzetközileg elismert vadgazdagságával, Európa legjelentősebb dámpopulációjával és páratlan szépségével tartalmas kikapcsolódást nyújt az idelátogatók számára akár csak egy séta erejéig is a háborítatlan természetben.
Az erdőterületen lehetőség nyílik vadászatra, horgászatra, kerékpározásra, erdei kocsikázásra, valamint a téli hónapokban lovasszán áll rendelkezésre a vendégek számára.
Többnapos program esetén a vendégek az Óbiródi vadászházban, illetve a hozzá tartozó apartmanokban szállhatnak meg.
Szent Mihály Római Katolikus Templom, Pári
Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült 1767-ben. A szentmisék minden hónap első és harmadik vasárnapján 11:30 órakor kezdődnek

Jellemzően a Pünkösd ünnepén kerül megrendezésre Német nemzetiségi nap, mely a helyi sváb kultúra hagyományát őrzi és idézi a múltat. Mihály neve napjához kötődik a Pári búcsú, szüreti ünnepség. E kettő alkalomból megrendezésre kerülő falunap a település legnagyobb volumenű rendezvénye.

Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a legnagyobb betervezett fejlesztés a településen, melyet a csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítésének 2. fázisa követ. A projektekkel azonos időben megvalósul a kerékpárút továbbépítése, mely Páritól Dombóvár irányába halad majd tovább egészen Siklósig. Az iparterületen lévő kihasználatlan telkekre várjuk még olyan befektetők jelentkezését, akik a levegőt és a környezetet érő legkisebb terhelés mellett végezhetik tevékenységüket. Élhető település kialakításán dolgozunk, erős és stabil gazdasági hátterű önkormányzattal, fejlődő turizmussal, az itt élők számára munkalehetőséggel helyben.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram