Szakmár

Szakmár község (régi névváltozatai: Zothmar, illetve Zathmar) Kalocsától 11 km-re keletre, vízerekkel szabdalt magas ártéren, a Kalocsai Sárköz északi peremén fekszik. Neve először 1299-ben szerepelt, mikor a szekszárdi apátság a szakmári Szűz Mária telkét a bátyai egyházi jobbágyainak adta. 1360-ban Karácsondi Vyda és Csornai Imre elfoglalta az apáttól szakmári részeket, ezért az apát I. Béla 1061. évi alapítólevelével bizonyította illetőségét. Az oklevél ugyan nem említette Szakmár nevét, de a falu területe benne foglaltatott a számos falut felölelő halomi uradalomban. Egy 1459. évi levél szerint „a fajszi szék a Sárközben fekszik, s az apátság nemes jobbágyai alkotják a széket, amely Solth megye kiegészítő része. Főhelye Fajsz”.

A 15. században a szekszárdi bencés apátság nemes jobbágyai lakták. A török hódoltság idejéből Szakmárra és településeire vonatkozóan szinte semmit nem tudunk. Kalocsa várának elfoglalása, illetve megszállása a pataji, foktői és fajszi dunai átkelőhelyek birtoklása tulajdonképpen az egész környék feletti uralmat jelentette. Ezen a tájon is kedvezett a lakosság részbeni megmaradásának, hogy a kisebb-nagyobb folyók, erek, a Duna-medrek közti szigetek, még a kevésbé kiemelkedő hátak is alkalmasak voltak a hosszabb-rövidebb idejű meghúzódásra. Kalocsa és környéke 1686 szeptemberében szabadult meg a török uralom alól.

A XVIII. sz. elején már jelentkezett a visszavándorlás, mert a népesség növelése érdeke volt a legnagyobb földesúrnak is. A város földesura az érsek volt. Szállásai: Csertő, Mégy, Drákszél, Hillye, Erek, Karácsony, Tény, Szakmár, Réz, Keserűtelek. A XVIII. sz. végére állandó jellegű településekké váltak a szállások, állandósultak a határok, közigazgatási területek. Szakmárnak már 1831-ben felépült a temploma, elkülönülése tulajdonképp ekkor kezdődik. 1897-ben alakult önálló községgé. A mai községhez több, valamikori kalocsai szállás tartozik: Kisüllés, Alsóerek, Felsőrek, Gombolyag, Öregtény, Kistény. Területe: 8419 ha, ebből belterület 272 ha, külterület 8147 ha. A népesség 1210 fő, főként mezőgazdasággal foglalkozik.

A községben van óvoda és nyolc osztállyal működő általános iskola, van vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna-hálózat, vezetékes gáz, kábel tévé, védőnői szolgálat, háziorvos, valamint fogászati alapellátás. Pénzügyeket a Takarékbanknál és a helyi postánál intézheti a lakosság. A településen működik benzinkút, négy élelmiszerbolt és két vendéglátóhely. Az utak 90%-a portalanított. Naponta számos buszjárat köti össze Kalocsával, valamint nyári időszakban a Szelidi-tóval. Legközelebbi vasútállomás Kiskőrös.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom

A kéthajós templom 1831-ben épült, 1887-ben történt felújítása és bővítése Haynald Lajos bíboros érseknek köszönhető. Boltíves mennyezete festett, oldalfalait stációk képei díszítik.

Dzsindzsa horgásztó

A tó területe 2,4 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m. Fő halállománya: ponty, amur, kárász, csuka süllő. A horgásztó napijegyes tó.

Ludas-szállási kápolna

Ludas-szálláson két sor ház állt, ami tizenkét családnak jelentett otthont. Ők építették a kápolnát, amit 1887-ben szenteltek fel. Százhúsz év múlva már csak a házhelyek és a kápolna romjai emlékeztettek az elődökre. A romos kápolnát egy magánszemély felújíthatta és 2007-ben dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek úr szentelte fel, hogy hirdesse Isten dicsőségén túl a vadászok védőszentjének, Szent Hubertusznak az emlékét. Azóta minden év szeptemberének első szombatján az érsek úr celebrál szentmisét, valamint a közreműködő Főszékesegyház kórusát Leányfalusi Vilmos kanonok, karnagy kíséri.

Falu központja

A település központjában található a művelődési ház és könyvtár. A mellette elhelyezkedő parkban az I. és II. Világháborúban elesett hősöknek állított emlékmű.

Halastavak

A település határában két mesterséges tórendszer üzemel. A környezet páratlanul értékes vízi mikroflórát és -faunát hozott létre, amire a hasonlóképp értékes madárvilág, az ún. sziki fészkelő közösség alapul. A feltöltődő, szerves üledékben gazdagabb nádasokban nyári-lúd, barna rétihéja és bölömbika költ. A tavak területét az őszi és a tavaszi madárvonulás idején nagyszámban lepik el a vonuló madarak.

A kalocsai népművészet, ezen belül a népi hímzés, a viselet és a pingálás Kalocsa város és az ún. kalocsai szállások (Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy, Drágszél) világának hagyományos paraszti művészeti kultúrája, a potáknak sajátja. A pingálás, mely valószínűleg a bútorfestésből alakult ki, ma egyedül itt, Kalocsán és a környező szállásokon található meg az országban.

A néptánc, közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közötti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. A néphagyományok ismerete, tovább éltetése és újraalkotása kulturális örökségünk megbecsülése. A néptánc nagyon régóta jelen van településünkön. Jelenleg intézményi formában. Kiemelkedő jelentőségű a helyi hagyományok ápolása, életben tartása. Ebben vállal nagy szerepet a "Mönyecskék" hagyományőrző csoport. A falu életében hagyományosan megrendezett alkalmakat: bálokat, fonót, lakodalmat elevenítik fel, melyben nagy segítségükre vannak a még élő adatközlők. A csoportok a falu életében meghatározó jelentőségűek, mind kulturális, mind társadalmi szempontból.

Szakmáron a középületek állapota jelenleg megfelelő, így a legfontosabbnak a közúti fejlesztések lennének, amely a településen található és áthaladó utak felújítása lenne, illetve Szakmár település összekötése az 5301. sz főúttal. Természetesen vannak további fejlesztési ötleteink melyek már elküldésre kerültek, de minden fejlesztésünkkel a településünk népességmegtartó hatásait szeretnénk növelni.

A helyi munkaerőpiac fejlesztése kapcsán olyan ötletem lenne, hogy a Paks2 30 kilométeres körzetében található települések rendelkeznek ipari parkokkal és területekkel. Minden településre be lehetne telepíteni olyan cégeket, amelyek a paksi beruházásban beszállítóként részt vesznek, így a településeken munkaerőt teremtenénk, illetve lakosságmegtartó hatást erősítenénk, valamint iparűzési adóbevétellel segítenénk a településeket is. Ez minden település érdekét szolgálná.

Turisztikai vonzerő kapcsán szeretnénk az egyik horgásztó mellé vendégházat építeni és a horgásztó környékét vonzóvá tenni a horgászok részére, kihasználva az ebben rejlő földrajzi adottságokat. Turisztikailag egyébként Szakmár Község Önkormányzatának van egy 58 személyes tábora a Mecsek lábánál, Óbánya településen, illetve Harkányban egy 14 személyes üdülője. Mindkét épület felújítása megtörtént.

chevron-down