Tolnanémedi a Kelet-Dunántúl közepén két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai-hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna megye találkozásánál, a Sió és a Kapos völgyében található. Északkeleten Simontornyával, délnyugaton Pincehellyel, délkeleten Kisszékellyel és Nagyszékellyel, nyugaton-északnyugaton Ozorával határos. Budapesttől dél-nyugatra, a Duna-hídtól mintegy 50 km-re nyugatra, a Balatontól szintén mintegy 40 km-re keletre található. A közeli városok (Simontornya 7 km) és Tamási (18 km); Szekszárd 60 km-re, Siófok 40 km-re van. A falut átszeli a 61. számú út, valamint a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal.
A bronzkorból származó 138 darabos kincslelet a régészek körében világszerte ismert hellyé tette a községet. A leletet 3400 évesre becsülik.
A hagyomány szerint a község egy Németi nevű földbirtokostól kaphatta a nevét. A falu legkorábbi helye a vasúton túli magaslaton volt, majd a Kisnémedi-dűlőben. Egy 1324-ből származó feljegyzés szerint az Újfaluként ismert első település – valószínűleg a mai Kisnémedi – helyén lehetett a község a simontornyai várhoz tartozó egyik településként. Némethy, ill. Németi néven I. Miksa császár 1506-ban kelt adománylevelében olvasható a község neve.
Az evangélikusok és a reformátusok a 18. század végén alapítottak iskolát, a katolikusok Pincehely filiájaként gyakorolhatták vallásukat.
A 19. században alakult ki a település mai szerkezete.
Jelentős esemény volt a falu életében a vasút építése (1879), melyhez 1913-ban állomás is létesült. 1898–1904 között a pincehely-simontornyai közút építése érintette előnyösen a községet. A fejlődésnek indult településen 1910-től új iskolák épültek és ipari létesítmények is megtelepedtek. Malom létesült (1912), majd téglagyár és kendergyár kezdett termelni (1922). A villamosítás már 1942-ben elkezdődött.
A második világháború emberáldozatban, anyagilag és erkölcsileg meggyötörte a falu lakosságát. 1945 után a földosztás adott új reményt a lakosságnak, a felrobbantott híd újjáépítése is segítette a települést. de a Rákosi-korszak embertelen politikája kiábrándulást hozott.
A mezőgazdaság az 1960-as évektől folyamatos fejlődésnek indult, új házsorok épültek. A közműhálózat kiépített a községben, telefon, gáz, vezetékes víz van.
Intézmények:
Civil szervezetek:
Nebojsza bronzkori földvár
A falutól D-re 1 km-re, a Kapos jobb partján, É-D-i irányú dombvonulat fut, melynek legmagasabb pontján egy bronzkori földvár maradványai találhatóak. Már a II. katonai felmérésen is fel volt tüntetve, Póganvár hegy (Pogányvár hegy) néven. Rómer Flóris Gyánti puszta néven írt az „őskori megerősített telep”-ről. Wosinsky Mór is Gyánthoz kötötte a földvárat: gyánti földerődítményként említve. Népi elnevezése Nebojsza/Nyebojsza. Jelentése: Ne félj! Valószínűleg a közép korban és a török időkben is mentsvárként használhatták, vagy a görbői szlávok vagy a pincehelyi rácok adhatták ezt a nevet.
Sió Kapos összefolyása („Pöcök”)
Pista bácsi horgász tava
A Tolnai-hegyhát lankái, a kiterjedt, vadban gazdag erdőségek, a Kapos és a Sió völgye nagyon szép látvány.
A faluban 3 templom -református, evangélikus és katolikus- található. A református templom műemlék jellegű, késő klasszicista stílusban épült a 19. század közepén.
Évente megtartásra kerülő rendezvények, ezek közül többnek évtizedes hagyománya van:
Sport Bál, Alapítványi Jótékonysági Est és Bál, Kutyakiállítás és tenyészszemle, Fogathajtó verseny, Falunap, Tolerancia Nap, Szüreti fesztivál, Óvodás Szülők Bálja, Mikulás ünnepség, Karácsonyi ünnepség