Újtelek a Kalocsai Sárköz egy kis települése, közel a városhoz. Kalocsai Sárköznek az Ordas - Kecel - Szeremle háromszögbe eső mélyfekvésű, árvízjárta tájait nevezi a magyar néprajztudomány. Elsősorban földrajzi-történeti tájegység. A területén a XVIII. századi újratelepítések óta többféle magyarság, többféle nemzetiség él együtt. Több néprajzi csoport és népsziget különíthető el. A legismertebb és legnagyobb hírre szert tett csoport a kalocsai szállások és Kalocsa város katolikus magyar népe, a pota néprajzi csoport. Ehhez sorolható Újtelek lakossága is. Kalocsa ezeréves múltra visszatekintő város. A hozzátartozó földterületen, a város által bérelt pusztákon alakultak ki a szállások és növekedtek mind népesebbé. Alapvetően két szálláscsoport alakult ki az idők folyamán. A Szakmár és Homokmégy települések köré csoportosultak a többi kisebb szállások, amelyek ilyen felállásban 1898-ban elváltak Kalocsától. Ez az elválás azonban az egységesen kialakult paraszti közösség számára csak közigazgatási különállást jelentett. A közel kétszázados együttélés alatt kialakult népszokásokat és művészetét továbbra is változatlanul megőrizte. Ezért, ha kalocsai népművészetről, népviseletről és népszokásokról beszélünk, akkor Kalocsára, Szakmárra, Homokmégyre valamint a hozzájuk tartozó szállások együttes népi kultúrájára kell gondolnunk, amelyet a Nagy-Kalocsa névvel is szoktak jelölni.
Érdekességként említem, hogy a szállások népe, főképpen Keserűtelek és Résztelek mindig kalocsainak tartotta magát.
Az évek múlásával a Szakmárhoz tartozó ún. északi vagy felsőszállások közül kinőtte magát és a legnagyobbá vált a későbbiekben teljesen összeépült Keserűtelek és Résztelek.
A két település egyesülésével 1986-ban Újtelek néven új község jött létre, amelyet elöljáróság vezetett. Ebben a formában azonban még teljes körű önállósággal nem rendelkezett a település. Erre még öt esztendőt kellett várni, mikor is 1991. január 1-től Újtelek önálló település lett.
Gábor Lajos r. szülőháza, (festőművész, a Kalocsai Viski Károly Múzeum alapítója és első igazgatója) ma lakóház.
I. és II. világháborús emlékmű a templomkertben található, Harangláb.
A településtől 3 km-nyire északra fekszik a Szelídi-tó, a Kiskunsági Nemzeti Park tájvédelmi körzete. Védett madara a túzok.
18 km-re dél-keletre található Kalocsa város, 1000 éves történelmi épületeivel, nevezetességeivel: (pl: Paprika Múzeum, Viski Károly Népművészeti Múzeum, Schöffer Múzeum, Érseki Könyvtár, Érseki Kincstár stb.)
Jellegzetes szín- és formavilágú népművészet: népviseleti ruhák, falfestés, tojásfestés, régi stílusú lakóházak.
Újtelek község a település történetéből adódóan gazdag néphagyományokkal rendelkezik. Elsősorban a kalocsai szín és formavilág őrzője és megjelenítője. Hagyományos népi viseleteink (akár az ünnepi akár a hétköznapi) megőrzésére az évenkénti szüreti felvonulás és bál ad kiváló alkalmat. A gépi és kézi hímzés a mai napig az idősebb korosztály napi tevékenysége, a településen élő népi iparművészek megpróbálják a hagyományos népi formavilágot a mai használati eszközökön megörökíteni. Az idősebb korosztály katolikus hitéből adódó hagyományos egyházi ünnepeket a megszokott rend szerint ünnepli.
Újtelek földrajzi helyzetéből adódóan (Szelidi-tó és Kalocsa közelsége ill. a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjaként) kedvező helyzetben van. Településünk lakóingatlanjainak többsége hétvégi ház ill. nyaralóként funkcionál. Külföldi állampolgárok is egyre többen vásárolnak ilyen indokkal ingatlant. Reményeink szerint a kiemelt térségi fejlesztések megvalósulásával erősödik a pihenőhely-nyaralóhely funkció. Különös figyelmet fordítunk településünk rendezettségére, középületeink karbantartására, a településkép formázásra, zöldterületeink gondozására. Az utóbbi évek pályázati forrásaiból korszerű játszótér, rendezett temető, felújított közösségi terek, épületek szolgálják a lakosság igényeit. Tervezzük a Szelidi-tóval összekötő kerékpárút megépítését, amely elősegíti a turizmus fejlesztését. A fiatalabb korosztály helyben maradását ösztönözzük, sportpark és sportpálya rehabilitációval (kosárpálya építése) a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével. A Paks II. építkezéshez kapcsolódó lehetőségek kihasználásával (apartmanházak, vendégházak létrehozásával) erősítenénk a nyugalmas, pihenésre alkalmas jelleget. Reményeink szerint a település ezen fejlesztések mentén egyre élhetőbbé válik, egyre több helyben igénybe vehető szolgáltatással gyarapodik, amely elősegíti az állandó lakosság számának növekedését.
