Tavaly a növekvő villamosenergia-igények miatt egész egyszerűen berobbant az Európai Unió áramtermelése. Az EMBER londoni székhelyű elemző szervezet jelentése szerint 2021-ben 2870 TWh volt a termelés, ami 4 százalékkal haladta meg a 2020. évi értéket. Az adatok szerint tavaly a legtöbb klímabarát áramot változatlanul az atomerőművek biztosították – a megújuló energiaforrások még a képzeletbeli dobogóra sem jutottak fel.
Az uniós tagországokban üzemelő atomerőművek 2021-ben összességében 733 TWh villamos energiát termeltek, ez 7 százalékkal több volt, mint 2020-ban. Ebben döntő szerepet játszott az, hogy 2021-ben az időjárásfüggő megújulók kevesebbet termeltek, az igények növekedése, a politikai alapon leállított erőművi kapacitások, a szén- és gázhiány, valamint a fosszilis energiahordozók árának elszállása miatt európai energiakáosz alakult ki.
Éppen ezért az egyes atomerőműveket üzemeltető országok – a nukleáris biztonság elsőrendűsége mellett – a lehető legnagyobb teljesítményszinten üzemeltették az egyes blokkokat. Nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy tavaly az atomáram mennyisége még nagyobb is lehetett volna, ha egyes országok, élükön Németországgal és Svédországgal, az elmúlt években politikai okok miatt folyamatosan nem állították volna le az atomerőművi egységeiket.
Az Európai Unió villamosenergia-termelésének összetétele (TWh)FORRÁS/FORRÁSADATOK: EMBER
Látható, hogy az Európai Unióban a legtöbb klímabarát villamos energiát jelenleg is az atomerőművek biztosítják, amelyek 733 TWh-s termelése 25,5 százalékos részaránynak felel meg. Vagyis Európában egyértelműen az atomenergia a legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelő, tiszta villamosenergia-forrás! Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság adatainak középértékével számolva az atomenergia használatával a tagországok mintegy 736 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg.
A virtuális „dobogó" második helyén állnak a gázerőművek 524 TWh termeléssel, ami mintegy 30 TWh-val kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Ennek az a magyarázata, hogy a hatalmas igények ellenére nem állt rendelkezésre elegendő gáz, és ami igen, az is nagyon drága volt. Éppen ezért egész egyszerűen nem érte meg az üzemeltetésük. Ezzel szemben a harmadik helyre befutott „klímagyilkos" szénerőművek termelése az adott időszakban több mint 70 TWh-val növekedett azért, mert ár szempontjából egy fokkal jobb volt, mint a gázerőművi termelés.
A nap- és szélerőművek összességében 546 TWh villamos energiát termeltek, mindezt közel 350 000 MW beépített kapacitás révén. Itt érdemes ismételten megjegyezni, hogy az atomerőművek 733 TWh villamos energiát tudtak termelni a beépített mintegy 100 000 MW-nyi teljesítménynek köszönhetően. Ez is egyértelműen azt mutatja, nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy konkrétan mennyit is képesek megtermelni az adott áramtermelési módok. Látni kell, hogy az atomerőművek kb. 35 százalékkal több áramot állítottak elő, mint az Európai Unió területén található összes nap- és szélerőmű együttvéve!!!
Aki mégis kizárólag a nap- és szélerőművek beépített kapacitásaira fókuszál, ezzel próbálva igazolni az időjárásfüggő megújulók „töretlen sikertörténetét", az egyszerűen megtéveszti az állampolgárokat. Jó példa erre a MANAP Iparági Szövetség elnökének néhány nappal ezelőtt megjelent A magyar napelemek már Paksot is lepipálják című cikke. Nos, abban igen, hogy hatalmas közvetett és közvetlen támogatásokban részesülnek a fejlesztésük érdekében, és abban is, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az ipari méretű naperőművek beépített kapacitása 2021-ben közel 1830 MW, a háztartási méretűeké pedig 1023 MW (Q3) körül alakult. Vagyis hozzávetőleg 2850 MW-nyi naperőműről beszélhetünk, amelyek mintegy 3,8 TWh áramot (ipari méretű 2,42 TWh, háztartási – becsült – 1,37 TWh) termelhettek. Ezzel szemben a Paksi Atomerőmű a beépített 2026,6 MW kapacitása révén 16 TWh klímabarát és olcsó villamos energiát tudott megtermelni! Mindezek alapján ki pipált le kit? Csak zárójelben jegyzem meg, hogy tavaly a naperőművek 13 000 negyedórás időszakban semmit nem tápláltak be a hálózatba...
Egy kis Németország...
A németországi villamosenergia-termelés tekintetében azt láthatjuk, hogy 2021-ben a német erőművek nettó 490 TWh áramot termeltek. A jövőben ez az érték a gazdaság felpörgése, az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedése miatt jelentősen növekedni fog. A tavalyi német áramtermelés döntő részét, közel 54 százalékát még mindig a német szén-, gáz- és atomerőművek termelték meg, miközben a megújulók részaránya a 2020-as közel 50 százalékról 46 százalékra zuhant.
Ennek oka, hogy a növekvő szélerőművi kapacitások ellenére a német szélerőművek mintegy 12 százalékkal kevesebb áramot termeltek, mint egy évvel korábban. A helyzet paradox voltát jelzi, hogy közben a német atom- és szénerőművek is csúcsra jártak, hiszen a német politika által üldözött atomerőművek közel 7 százalékkal több áramot termeltek az előző évhez képest, miközben Németországban a szénerőművek termelése radikálisan, mintegy 24 százalékkal növekedett 2021-ben.
Tavaly például a német naperőművek teljesítménykihasználtsági tényezője átlagosan csak 10,5 százalék, a szélerőműveké 22,2 százalék, az atomerőműveké viszont 84,1 százalék volt. Utóbbival kapcsolatban fontos hozzátenni, hogy ez lehetett volna több is, de a német rendszerben is elsőbbséget élveznek a nap- és szélerőművek, azaz naposabb, szelesebb időjárás esetén az atomerőművek visszaterhelésére is sor kerül.
A német gázerőművek a tavalyi évben közel 10 százalékkal kevesebb áramot termeltek, ami nem azért következett be, mert nem volt rájuk szükség, hanem egyrészről olyan drága lett a gáz, hogy nem érte meg őket üzemeltetni, másrészről pedig nem is volt elegendő gáz az üzemeltetésükhöz.
A magas fosszilis részarány azt is jelentette, hogy Németország nemhogy csökkenteni tudta volna a szén-dioxid-kibocsátást, hanem pont ellenkezőleg! Tavaly például 33 millió tonnával többet bocsátottak ki (4,5 százalék) a klímavédelmi célok ellenére. Arról nem is beszélve, hogy mint azt az alábbi animáció is kiválóan szemlélteti, 2021-ben, éves szinten az atombarát Franciaországban a szén-dioxid-kibocsátás (58 g/kWh) mértéke csak töredéke volt az atomellenes és megújulóbarát Németország kibocsátásának (349 g/kWh). Költői kérdés! Melyik ország a zöldebb?
Az Európai Bizottság atomenergiával kapcsolatos pozitív döntése is egyértelműen alátámasztja azt, hogy a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérésének egyetlen helyes útja van. Ez pedig az atomenergiának és a megújuló energiaforrásoknak a közös útja. Magyarország ezen az úton halad a Paks II. Atomerőmű és a jelentős naperőművi kapacitások megépítésével, amelyek révén 2030-ig a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lesz. Nem kérdés, hogy globálisan – így Európában is – a jövőben egyre nagyobb szerepet fognak kapni az atomerőművek.
Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20220222-tovabbra-is-az-atomenergia-az-europai-klimabajnok.html
2022. február 22.
