Kidolgozásra került az EU Taxonómia energiatermelésre vonatkozó szabályozása, amely körülírja, hogy a szektorban mi tekinthető zöld tevékenységnek és beruházásnak. A magyar energiatermelés és a Magyarország által vállalt klímacélok teljesítése szempontjából sem érdektelen, hogy a rendelet tervezet – ha átmeneti időre is – zöldnek minősíti a nukleáris energiát, a modern földgáz turbinákat és a hidrogént is. Ugyanakkor a gázos erőműveink zöme nem minősülnek zöldnek, így jelentős beruházásokra van szükség - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az Energetikai és Közüzemi szektor vezetője és Szabó István igazgató, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője.
Az EU 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiacéljainak teljesítése, valamint az európai zöld megállapodás céljainak elérése érdekében az EU létfontosságúnak ítélte, hogy a beruházásokat a fenntartható projektek és tevékenységek felé terelje. Ennek eléréséhez a Bizottságnak meg kellett határoznia, hogy mit tekint „környezeti szempontból fenntarthatónak” avagy „zöldnek”, ezzel a céllal született meg az EU Taxonómia (Taxonómia).
A Taxonómia hat környezeti célt jelöl meg, és azt mondja, hogy zöld minden, ami ezek közül legalább egyben érdemben hozzájárul és nem sérti jelentősen a másik öt cél egyikét sem. A Taxonómia rendelet 2020. július 12-én lépett hatályba, de azok a listák (Climate Delegated Act, azaz DA), amelyek meghatározzák, hogy az adott cél elérése a többi cél milyen mértékű sérelmével járhat, folyamatosan készülnek. Így már kidolgozták a zöld energia előállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, annak nukleáris energiára és gázra vonatkozó kiegészítését, illetve a kapcsolódó közzétételi szabályokat.
A vállalatoknak ma még nem kötelező betartaniuk semmilyen Taxonómiához kapcsolódó küszöbértéket és további minőségi kritériumot, de
A BEFEKTETŐK ÉS A BANKOK MA MÁR AZOKAT A CÉGEKET RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN, AMELYEK MŰKÖDÉSE ELEVE FENNTARTHATÓ, VAGY VANNAK OLYAN CÉLKITŰZÉSEIK,
hogy szükségszerűen károsanyag kibocsátással járó tevékenységüket hogyan tudnák alacsonyabb szennyezéssel végezni. Ennek igazolásához viszont figyelembe kell venni a Taxonómiát, azaz csak olyan tervek minősülhetnek zöldnek, amelyek teljesítik az egyes tevékenységekhez kapcsolódó taxonómia szerinti kritériumokat.
Emellett ma már számos támogatási lehetőség is tartalmaz zöld kritériumokat, ezek idővel értelemszerűen idomulni fognak a taxonómiához, és az azokat is figyelembe vevő vállalati ESG-értékelésekhez, ami újabb erős motiváció lesz a vállalkozások számára, hogy megtegyék a szükséges fenntarthatósági lépéseket.
Magyar szempontból az energia előállításról szóló taxonómia rendelet fontos eleme, hogy az a megfelelő kritériumok teljesítése esetén zöldnek minősíti az atomenergiát. A tervezett DA ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a nukleáris energiából termelt villamos energia jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ugyanakkor nem befolyásolja negatívan a többi, Taxonómia rendeletben megfogalmazott célkitűzés érvényesülését.
A szövegtervezet szerint a nukleáris hulladék jelenleg ismert tárolási módjai megfelelőnek mondhatók, összességében kijelenthető, hogy az Euratom szabályozások és azok folyamatainak betartása ill. alkalmazása megfelelő garanciát nyújt a teljes életciklus alatt jelentkező kockázatok kezelésére. Ugyanakkor a tervezet azt is tartalmazza, hogy a magas radioaktivitású nukleáris hulladék végső elhelyezésével kapcsolatos meglévő bizonytalanságokat további kutatásokkal csökkenteni kell akkor is, ha a végső elhelyezés legnagyobb része ma nem az Európai Unió területén történik. Általános vezérelv ugyanakkor, hogy a nukleáris energiatermelés ÜHG kibocsátása nem haladhatja meg a 100 g CO2e/kWh-t, amelynek a Paksi Atomerőmű meg is felel.
A TERVEZETNEK EZ A PONTJA UGYANAKKOR HEVES TÁMADÁSOK KERESZTTÜZÉBEN ÁLL, TÖBB ORSZÁG NEM ÉRT EGYET AZ ATOMENERGIA ZÖLD MINŐSÍTÉSÉVEL.
Noha az MVM Paksi Atomerőmű már régóta üzemel, Paks II finanszírozása pedig megoldott, ennek a kérdésnek mégis van jelentősége, mert más beruházásokhoz szükség lehet külső források vagy támogatások bevonására, és ennek feltételein sokat javíthat a taxonómiának való megfelelés.
Ami a magyarországi földgáz alapú energiatermelést illeti, a földgáz tüzelésű erőművek átmenetileg zöldnek minősülhetnek, ha a kibocsátásuk megtermelt kilowatt-óránként nem magasabb 270 grammnál. Ezt a kritériumot ma a modernebb erőművek magas terhelésű üzemállapotokban hidrogén felhasználása mellett teljesíthetik, ugyanakkor a meglévő földgáztüzelésű erőműveink zöme komolyabb beruházások nélkül a rendelet hatályba lépése esetén sem minősülhet zöldnek. Ebből azonban az következik, hogy lecserélésük, korszerűsítésük, vagy új, modern földgáz tüzelésű erőművek létesítése viszont zöld, azaz EU-s szinten is támogatható célkitűzés.
Az MVM 2035-ig 1000 MW új, vagy teljesen korszerűsített gázerőművi kapacitás üzembe állításával számol a gyorsan növekvő napenergia kapacitás kiegyenlítése, és a villamosenergiaimport kiváltása érdekében. Az IEA (2021) WEO adatbázisa alapján az EU-ban a kombinált ciklusú földgáztüzelésű erőművek (CCGT) beruházási költsége 2020-ban mintegy 1000 USD/kW (azaz megawattonként 1 millió dollár), ez nem kis terhet ró a magyar gazdaságra. Feltéve, hogy az új és korszerűsített kapacitások mind megfelelnek a megtermelt kWh-ként 270 gramm CO2 kibocsátási limitnek, ezeket a beruházásokat a taxonómia szerinti EU-s források is támogathatják.
Erre a célra máris számos európai uniós forrás felhasználható: ilyen a Regionális Fejlesztési Alap és az Innovációs Alap, de kifejezetten az energiaszektort célozza a LIFE: Clean Energy Transition, a Just Transition Mechanism, valamint az energiahatékonyságot finanszírozó támogatások. A támogatás ennek megfelelően célozhatja a kutatás-fejlesztést, az infrastruktúra fejlesztést, vagy lehet egyszerű beruházási támogatás is.
MAGYARORSZÁG ÁTFOGÓ HIDROGÉNSTRATÉGIÁVAL IS RENDELKEZIK, ÉS A RENDELET A VÁRAKOZÁSOKNAK MEGFELELŐEN TÁMOGATJA IS A HIDROGÉN TÜZELŐANYAGKÉNT, ENERGIAHORDOZÓKÉNT TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁT.
Vagyis a hidrogén ilyetén felhasználása a taxonómia szerint támogatható cél. Csakhogy a hidrogént előbb elő kell állítani, amelynek egyetlen teljesen zöld formája, ha a vizet megújuló energia felhasználásával elektrolízis útján hidrogénné és oxigénre bontjuk.
Minden egyéb eljárásnak van valamennyi szén-dioxid kibocsátása, vagyis ezek az eljárások nem feltétlenül felelnek meg a taxonómia logikájának, amely szerint egyetlen fenntarthatósági cél felé tett lépés sem támogatható, ha közben más ilyen célok súlyosan sérülnek.
A hidrogén előállításával kapcsolatban éppen ezért a DA meghatározza az üvegházhatást okozó gázoknak azt a szintjét, amelyet a hidrogén előállításába be lehet vonni. Ezt egy tonna hidrogénre vetítve adja meg a rendelet. A közzétett 3 CO2e/tH2szint nem zárja ki a fosszilis energia felhasználását az elektrolízisből, de szűk keretek között tartja azt, így csak nagyon hatékonyan előállított fosszilis energia (vagyis például az átmeneti időszakban zöldnek minősülő gázturbinás erőművek) felel meg a kritériumoknak.
Ugyancsak nem zárja ki a rendelet, hogy a hidrogént más gázból (metánból) állítsák elő, de a melléktermékként keletkező szén-dioxid tárolásáról is gondoskodni kell, például visszapumpálva abba a tározóba, ahonnan a felhasznált metán származott (kék hidrogén). Ráadásul itt is szükség van külső energiabevitelre a folyamatba, és az ebben felhasznált energia CO2 kibocsátása is nagyon szűk keretek között mozoghat.
Emellett a rendelet DA-kompatibilisnek fogad el minden olyan gyártási tevékenységet, amit a hidrogénre, mint energiahordozóra történő átállásban szerepet játszó berendezés előállítására irányul.
Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220406/uj-szabalyozast-dolgoztak-ki-most-kiderul-mi-is-az-a-zold-beruhazas-537383
2022. április 6.
