Az európai energiaválság megváltoztatta a németországi közvéleményt az atomenergiáról annak ellenére, hogy a német Zöld Párt és a szociáldemokraták már régóta támogatják az atomenergiától való eltávolodást. Ettől függetlenül az atomenergiát továbbra is előnyösebb energiaforrásnak tekintik, mint a szénhez való visszatérést - írja az Oilprice.com.
Németország évtizedek óta „veled-nélküled” viszonyban áll az atomenergiával. Jelenleg Németországban három meglévő atomreaktor működik, amelyek az ország áramellátásának közel 6 százalékát termelik, ami messze elmarad az 1990-es évektől, amikor 19 atomerőmű termelte az ország áramellátásának mintegy harmadát.
A jelenlegi helyzet kialakulása 1998-ra vezethető vissza, amikor a Zöldek és a szociáldemokraták alkotta új balközép kormány elkezdte követelni, hogy az ország álljon el az atomenergiától, ami a Zöldek régi célkitűzése volt. A Zöldek az 1980-as években váltak ismertté, miután a hidegháború idején a nukleáris energia és az atomfegyverek veszélyei ellen kezdtek kiállni. Németországban az utolsó új atomerőművek 2002-ben épültek, és ezt követően tervbe vették, hogy a következő évtizedekben fokozatosan kivonják az összes meglévő atomerőművet a termelésből.
2010-ben azonban ismét fordult a kocka, miután a liberális Szabad Demokrata Párt és a konzervatív kereszténydemokraták koalíciója hatalomra került, és 14 évvel meghosszabbította az atomenergia használatát Németországban. Viszont az atomenergia iránti újonnan felfedezett szeretet nem volt tartós: egy évvel később a japán Fukusima atomerőműben történt robbanások elrontották a közvélemény atomenergiával kapcsolatos hangulatát, és Németországot újabb fordulatra kényszerítették e politikát illetően. Berlin ezután visszatért az eredeti tervhez, amely szerint 2022 végére le kell állítani az atomerőműveket.
Az ukrán háború azonban nemcsak Németországban, hanem az egész kontinensen az energiabiztonság újragondolására kényszeríti az országokat. Németország és Oroszország egészen tavalyig jelentős energiapartnerek voltak, utóbbi biztosította az ország számára a kőolaj és a földgáz nagy részét. Oroszország háborúja azonban ahhoz vezetett, hogy Európa és Németország a tél közeledtével alternatív ellátási lehetőségek után kutat. Németország most újragondolja atomerőművekből leállításának stratégiáját, és a közvélemény is látszólag osztja ezt a vélekedést.
A jövőben több elektromos energiára lesz szükségünk. Ez tény. És 6 százalékot nagyon lehet hiányolni, ha nincs semmi új a helyettesítésére. Elveszítenénk 6 százalékot, amikor valójában több energiára lesz szükségünk
- mondta Olaf Scholz német kancellár a Deutsche Welle-nek. Korábban, a fukusimai katasztrófa után a lakosság többsége a nukleáris energia kivezetése mellett volt;
MOST VISZONT TÖBB MINT 80 SZÁZALÉK TÁMOGATJA A MEGLÉVŐ NÉMETORSZÁGI ATOMREAKTOROK ÉLETTARTAMÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSÁT.
Az atomenergiát előnyösebb energiaforrásnak tartják, mint a szénégetéshez való visszatérést. A hollandiai székhelyű WISE atomenergia-ellenes csoport szerint az atomerőművek kilowattóránként 117 gramm CO2-kibocsátást okoznak, ami jóval alacsonyabb a lignitégetéshez képest, amely kilowattóránként több mint 1000 gramm CO2-t bocsát ki.
Vissza a szénhez
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása azonban aligha tartozik az energiahiányos Európa első számú prioritásai közé. Az Observer Research Foundation jelentése szerint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által kiváltott energiaellátási zavarok még magasabbra emelték az LNG árát, így Európa nagy részén a szén maradt az egyetlen lehetőség a szállítható és megfizethető energia előállítására, beleértve Nyugat-Európa és Észak-Amerika piacait is, ahol a szén fokozatos kivonására irányuló kifejezett politikát folytatnak.
A Washington Post szerint Németországban megkezdődött a 10 évvel ezelőtt bezárt szénbányák és erőművek helyreállítása. A németországi széntüzelésű erőművek télen várhatóan havonta legalább 100 000 tonna szenet fognak elégetni. Ez nagy fordulat, tekintve, hogy Németország célja az volt, hogy 2038-ig fokozatosan kivonja a szénből származó villamos energiát.
Más európai országok, például Ausztria, Lengyelország, Hollandia és Görögország is megkezdték a szénerőművek újraindítását.
Eközben Kína szénimportja ugrásszerűen megnőtt, mivel az energiatermelők a nyári villamosenergia-igény csúcsidőszakának kielégítése érdekében növelték a beszerzéseket. Kínában van a legtöbb működő szénerőmű (3 037), míg Németországban, az EU legnagyobb gazdaságában 63 van.
Ez a helyzet a globális szénfogyasztás ugrásszerű növekedéséhez vezetett, amely elérheti az elmúlt évtizedben nem látott szintet, bár a növekedésnek lesz egy határa, figyelembe véve, hogy az új szénerőművekbe történő beruházások megtorpantak. Ez azonban csak szűkebbé teszi a szénpiacot, ami az energiahordozó árának emelkedésével jár együtt. A termikus szén, amely az áramtermelésre használt fajta, 2021 vége óta 170 százalékos áremelkedést tapasztalt - ennek az emelkedésnek a nagy része az ukrajnai orosz inváziót követően következett be.
Forrás:
https://www.portfolio.hu/uzlet/20230127/varatlan-fordulat-a-nemeteknel-hirtelen-kezdik-megszeretni-az-atomenergiat-593146
2023. január 27.
