Az unión belül, de világszinten is egyre több ország fordul az atomenergia felé, a világszintű klímavédelmi célok elérése érdekében is megkerülhetetlen a nukleáris technológia az áramtermelésben. A politikai hátszél itt is megjelenik, vannak, akik a bevált, biztonságos gyártmányokat ideológiai alapon igyekeznek háttérbe szorítani.
Reneszánszát éli az atomenergia Európában egyértelműen a nukleáris energia a legjelentősebb klímabarát áramtermelési mód
– A nemzetközi szakmai szervezetek elemzései egyértelműen fogalmaznak: a globális klímavédelmi célok elérése érdekében a villamosenergia-termelésben az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére van szükség – mondta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. A szakértő kifejtette: hosszú évek óta látható, hogy globálisan az atomerőművek újra a reneszánszukat élik, egyre több ország kívánja alkalmazni a nukleáris technológiát. – Új blokkokat építenek vagy terveznek, illetve a meglévő egységek üzemidejét hosszabbítják meg. Aktuális, októberi adatok szerint 18 országban 56 új blokkot építenek, a következő években, évtizedekben pedig további akár négyszázötven új egység építése is várható világszerte.
Csak 2022–2028 között 52 új blokkot kívánnak átadni – közölte a szakértő.
Az új blokkok építésével kapcsolatban visszautalt rá, hogy ma a világ vezető atomerőmű-építő cége a Paks II atomerőművet is építő orosz Roszatom, amelynek jelenleg is 11 országban 34 új atomerőművi blokk építésére van szerződése és további erőművek építéséről is folytat előrehaladott tárgyalásokat.
– Törökországban például az újabb orosz tervezésű atomerőmű építéséről folynak tárgyalások, miközben a Roszatom hamarosan benyújtja a hivatalos dokumentumokat az első Szaúd-Arábiában építendő atomerőmű építésére kiírt pályázathoz. Sokatmondó tény az is, hogy a két új paksi blokk építője 2006–2022 között összesen 19 új atomerőművi egységet adott át, közte a világ első úszó atomerőművét is – tette hozzá Hárfás Zsolt.
EURÓPÁBAN IS NÉLKÜLÖZHETETLEN Kontinensünkön már megkerülhetetlen az atomenergia szerepe. Tavaly az unióban a legtöbb klímabarát villamos energiát az atomerőművek biztosították, amelyek 733 TWh-s termelése 25,5 százalékos részaránynak felel meg. Vagyis Európában egyértelműen az atomenergia a legjelentősebb klímabarát áramtermelési mód, hiszen használatával a tagországok mintegy 736 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg – mutatott rá a szakértő.
Az ideológia által vezérelt szankciós politikának nagyon súlyos energetikai következményei vannak, amelyek a jövőre is kihatással lesznek – figyelmeztetett.
Éppen ezért az atomenergia szerepe még inkább felértékelődik, egyre több európai ország kíván új atomerőművet építeni vagy a már üzemelő egységek üzemidejét meghosszabbítani.
Idén nyáron az Európai Parlament is zöld és fenntartható áramtermelési módként ismerte el a nukleáris technológiát. Új blokkot épít, illetve kíván építeni például Franciaország, Szlovákia, Finnország, Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország. Németország és Svédország esetében is nukleáris váltóállítást láthatunk. A németek a mostani döntésükkel a még üzemelő blokkjaik üzemidejét jövő tavaszig meghosszabbítják, de Hárfás Zsolt szerint nem ez a végső dátum.
Emlékeztetett, Svédország esetében korábban az volt a politikai döntés, hogy a jövőben száz százalékban megújuló energiaforrásokat alkalmaznának, a mostani kormánykoalíció ezt száz százalék fosszilisenergia-mentességre módosította. A svédek most már leállított klímabarát atomerőműblokkokat állítanának ismételten termelésbe, meglévő egységek üzemidejét hosszabbítanák meg, sőt új blokkokat is építenének.
EGÉSZSÉGES ENERGIAMIX Minden ország más-más lehetőségekkel rendelkezik, ezért az egészséges energiamixet a helyi adottságoknak megfelelően kell összeállítani. Tudni kell azt is, hogy a jövőben az európai villamosenergia-rendszerből kiöregedés és a klímavédelmi célok teljesítése miatt több mint százezer megawattnyi döntően fosszilis kapacitás esik ki, ez pedig az import lehetőségek beszűküléséhez, megszűnéséhez vezethet. Mindezek miatt minden országnak – az ellátásbiztonság garantálása érdekében – még inkább arra kell törekedni, hogy döntően önellátó legyen az áramellátás tekintetében – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.
Svédország esetében az láthatjuk, hogy a korábbi atomellenes kormányzati álláspont miatt az atomerőművek áramtermelésben betöltött szerepe éves szinten a tavalyi évben harminc százalékra csökkent. Ugyanakkor a szélsőséges időjárás a svéd víz- és szélerőművek termelését is erősen befolyásolta, importra nem volt lehetőség, ezért korlátozásokat kellett bevezetni. Éppen ezért a svédeknél egy olyan energiamixet kell összeállítani, amelynek optimális részarányban része az atomenergia és a megújuló energiaforrások is – vélekedett a szakértő.
Magyarország importkitettsége kiemelkedő Európában. Éves szinten harminc százalék körül mozog a villamosenergia-import részarány, de idén augusztusban voltak olyan időszakok is, amikor ez hatvan százalék felé emelkedett.
Ez pedig már most is ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz a szakértő szerint. A jövőt illetően az igények növekedni fognak, erőművi kapacitások fognak kiesni a termelésből és az import is roppant kérdésessé válik.
Ezért is létszükség a Paks II Atomerőmű mihamarabbi megépítése.
KIJÓZANODÁS NÉMETORSZÁGBAN Hárfás Zsolt szerint Németország esetében egyfajta politikai kijózanodás látható, hiszen már a politikusok is ráeszméltek, hogy a folyamatosan bővülő, immáron közel 130 000 MW-nyi nap- és szélerőművekkel nem lehet ellátásbiztonságot garantálni, ezek teljesítménye igen sokszor mindössze pár ezer megawattra esik vissza, sem az ipart, sem a lakosságot nem képesek a felhasználási igényhez igazodva kiszolgálni. Ezért is szükségesek a télen-nyáron, éjjel-nappal termelni képes német atomerőművek.
Lengyelországban az áramtermelés döntő része, 80-85 százaléka erősen szennyező szénerőművekből származik, ezért az ország a klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok elérése érdekében szintén új atomerőműveket kíván építeni, hiszen egy atomerőműnek két teherautónyi nukleáris üzemanyagra van szüksége évente, míg egy szénerőműnek kétszáz vagon szénre naponta, az egészségügyi következményekről nem is beszélve – sorolta a szakértő. A szankciók miatt ráadásul az orosz szénimport is kiesik.
Forrás:
Magyar Nemzet
2022. november 8.
