- No, kérem, körforgásos gazdaság rovatunkat falazzuk most éppen. Ez egy új kezdeményezés, megnézzük, hogy fenntarthatóan hogyan lehet a gazdaságot működtetni itthon és szerte a világban. Most egy kicsit az atomenergiát vesszük górcső alá, mégpedig annak okán, hogy várhatóan az atomenergia zöld címkét kap és bekerül az úgynevezett uniós taxonómia rendeletbe. Erről már beszéltünk korábban. Ennek az a célja, hogy az unió szerte ösztönözze a pénzügyi forrásoknak a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek felé irányuló áramlását pár hónappal korábban az Európai Bizottság tudományos testülete is megállapította, hogy a nukleáris energiatermelés fenntartható gazdasági tevékenység. Létezik zöld atomenergia, vagy mindig is fenntartható energiaforrás volt ez. Megpróbáljuk ezt megbeszélni Litkey Mátéval, a Klímapolitikai Intézet igazgatójával. Jó reggelt kívánunk!
- Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a hallgatókat!
- No, hát atomenergiáról nagyon nehéz indulatok nélkül, meg félelmek nélkül beszélni, most tegyünk erre egy kísérletet. Sokakat meglephet ez, hogy az EU egyáltalán elgondolkozott azon, hogy zöld energiaként tekint majd az atomenergiára, miközben a németek bezárják az atomerőműveiket.
- Hát ez így van. Politikailag azért ez mindig is kényes terep volt. Azonban szakmai körökben, az elmúlt években, évtizedekben egyre tisztább volt a kép a tekintetben, hogy az atomenergia nélkül elérhetetlenek azok a célok, amelyeket kitűztünk klímasemlegesség elérése érdekében 2050-re. Gyakorlatilag, ha megnézzük azokat az ajánlásokat, amelyeket az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, a Nemzetközi Energiaügynökség vagy a már említett Európai Bizottság saját kutatóintézete tett e tekintetben, akkor azt látjuk, hogy a nukleáris kapacitások legalább kétszeres, de van, ahol ötszörös bővítésére tettek ajánlásokat ezek a szakmai szervezetek, és azt is látjuk, hogy a nukleáris energia megítélése a szakmai körökben nyilvánvalóan a biztonsági kockázatok mérlegelése mellett, az mindig is egy tiszta és fenntartható energiaforrás kategóriájába esett. Itt a biztonsági kockázatok kapcsán pedig azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban elképesztő szigorítások történtek, akár a közvetlen, akár a közvetett értelemben vett környezeti kockázatok tekintetében, tehát nyilvánvalóan a szakemberek, illetve a döntéshozók mindent megpróbáltak megtenni, hogy a nukleáris energia alkalmazás, ami egy elképesztően sűrű energiatermelést eredményez, hogy az minél biztonságosabb körülmények közt, mint bármilyen más erőművi formában.
- Remélem, hogy ha Csernobilra gondolunk, akkor ezt értem, hogy ott azért egy mára már nagyon elavultnak számító technológia volt, de itt van a fukusimai nukleáris katasztrófa is, azért azt nem lehet mondani a japán biztonsági előírásokra és a mérnökökre, hogy ott ugye nem tettek volna meg mindent, mégis bekövetkezett ez a katasztrófa, és azt én értem.
- Sajnos, pedig sajnos nem tettek meg mindent a japán mérnökök, tehát hogyha megnézzük az utólagos hatásvizsgálatokat, akkor sajnos az erőmű építése során már voltak olyan emberi tervezési hibák, amelyeket sajnos nem lehetett volna elkövetni, de hogyha megnézzük a számokat és most tényleg nem szeretném a veszélyeket bagatellizálni, szerintem a nukleáris energia alkalmazásának a legfontosabb garanciája, hogyha komolyan vesszük ezeket a kockázatokat. De ha megnézzük azokat a halálozásokat, amelyek Fukushima kapcsán történtek, ugye itt azért jórészt becslések vannak, hiszen egy nagyon durva szökőár volt az, ami gyakorlatilag kiváltott egy katasztrófát, ilyen 18-20 ezer halálozás is van összesítve, viszont itt egyetlenegy olyan halálozásról tudunk beszámolni, ami közvetlenül vagy közvetetten a radioaktív sugárzásnak köszönhetően szerencsétlen tűzoltó a mentés során gyakorlatilag ilyen fertőzést szenvedett. A maradék vagy inkább úgymond a többi halálozás az sajnos a szökőárnak köszönhető, tehát nukleáris katasztrófa, az nem következett be Fukushima esetében.
- Tudja mi az érzésem így ezen beszélgetés elején rögtön, hogy megoldunk egy problémát, jelesül a klímaproblémát esetleg az atomerőművekkel, és csinálunk magunknak egy másikat. Merthogy a hulladékkezelés az viszont nem ilyen egyszerű probléma. Merthogy az ugye több száz évig ott van, azzal időről-időre foglalkozni kell, megint csak Csernobilról beszélünk, ahol nem tudom én hányadszor kell újraépíteni. Hát, mert Fukushimában is ugye 40 év a takarítás, ez egy optimista becslés.
- Hát, azért azt föl kell ismerni, hogy itt Japánban újra indítják az erőműveket, és igen, Fukushima az egy nagy sokk volt. Ez egy globális sokk volt, és nem szeretném ennek a súlyát elvitatni. Nem véletlen az sem, hogy gyakorlatilag a németeket követően kezdték el leállítani az erőműveket, azonban itt van egy - azt gondolom - szerintem - túlértékelt félelem vagy aggodalom például a hulladékok kapcsán. Hogyha megnézzük az Egyesült Államok elmúlt 60 évének a nukleáris ipara által termelt hulladékát, akkor az egy focipályán elfér. És ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy ne lenne probléma, hiszen ezek focipályák.
- Jó, de ha sok atomerőművet építenek, sok focipályán fog elférni, és ráadásul 1000, meg 10000 évig ott lesz, merthogy sugároz.
- Ez így van, és erre vannak megoldásaink. A jelenleg a legnagyobb aggodalom az, hogy ezek ilyen átmeneti tárolókban vannak tárolva, ezeket őrizni kell, ez probléma. Nyilvánvaló, a finnek építettek most egy olyan mélységű tárolórendszert, ami gyakorlatilag a világ nukleáris ipara által termelt hulladék egy jelentős részét be tudja fogadni. Ezek ilyen ólomkapszulába tárolt betonszarkofágos megoldás gyakorlatilag földrengésálló, és elképesztő mennyiséget be tud fogadni. Én még ezt is egy átmeneti megoldásnak tartom, ami szerintem sokkal előremutatóbb, az az úgynevezett transzmutató, ami a felezési idő csökkentését jelenti lézeres technológiával. Ezt Magyarországon, Szegeden az Eli lézerkutató Központban egyébként rendkívül előrehaladott módon kutatják. A másik az úgynevezett reprotesztálás, ami gyakorlatilag egyfajta - nevezhetjük újrahasznosításnak - bár van, aki ezt vitatja - újra dúsítják ezeket a fűtőelemeket, és aztán ismételten lehet őket használni, és ami szerintem talán a legígéretesebb azok a negyedik generációs reaktorok, amelyek gyakorlatilag üzemanyagciklusban működnek. Ez azt jelenti, hogy nem kerül ki adott esetben az a fűtőanyag, hanem újra és újra lehet használni. Gyakorlatilag, ami a legnagyobb aggodalom szokott lenni a hulladék keletkezése, ez gyakorlatilag minimalizálható, ráadásul a világon lévő uránium és tórium készletek ezek sokkal tovább használhatóak így, de sokkal tovább biztosított az üvegházhatású gázmentes energia előállítás nagy mennyiségben.
- Még egy dolog. Az elejére térjünk vissza a beszélgetésre, mert szerintem az fontos, hogy most van egy ilyen átgondolása ennek a szitunak vagy reneszánsza. Alapvetően elhangzott a kulcsmondat az elején, hogy egész egyszerűen nem készült fel arra a modern világ, hogy a klímaválságot úgy oldja meg, hogy leállítsa az összes olyan erőművet, ami fosszilis energiával működik, illetve áttérjen teljes mértékben a megújuló energiákra. De ennek ellenére is került szóba újra az Európai Unió kapcsán az atom és lángolt felül megint az atomvita. De ennek ellenére szerintem azt mondani rá, hogy fenntartható, vagy hogy zöld energia, azzal átesünk a ló túloldalára.
- Ez is egy vélemény, amivel én nem értek egyet. Nézze, az atomenergiával kapcsolatban az is fenntartható, az nem egy föllángoló vélemény, hanem gyakorlatilag az ellenkezője volt egy fellángoló vélemény a fukusimai balesetet követően, ami szerintem egy abszolút az a ló túloldalára való átesés. A japánok azóta újraindítanak erőműveket és terveznek újabbakat, a németek leállítják a fukushimai balesetre hivatkozva, mert itt azért érezzük, hogy valami nincs benne. December 7. és 9. között Magyarországon áramfogyasztási csúcsok sora volt, hetedikén és nyolcadikán és kilencedikén is. Kilencedikén 7361 megawatt volt az újonnan felállított csúcs, ebből 5,5 százalék volt a megújuló kapacitás úgy, hogy Magyarországon van beépített 2000 megawatt napelemkapacitás. Ez azt jelenti, hogy hiába építjük ezeket a megújuló és zöld energiaforrásokat, az időjárási kondíciók nem állnak rendelkezésre, ezek nem fognak termelni elektromos áramot. Magyarul kell egy olyan megoldást találni erre a problémára, ami hosszútávon, kiszámíthatóan és stabilan tud üvegházhatású gázmentes energiát előállítani, és ez jelen technológiai ismereteink szerint az atomenergia.
- Igen, ezt abszolút értem. Erre utaltam én is, hogy jelen pillanatban nincs, jelen pillanatban az egyik erős szakmai vélemény az, hogy nincs más technológia, de szabadítja a mindennapokat.
- Várjunk, várjunk, várjunk! Atomerőmű és atomerőmű között is van különbség, mert ugye az Egyesült Államokban nátrium alapú atomerőművel kísérletezik a Terra Power.
- Egyébként írja is ezt egy hallgatónk. Egy csomó kérdés felmerül. Egyrészt a technológia az mennyire kiforrott és végérvényesen megoldott, mert lehet, hogy lehet atomerőművet csinálni nem sugárzó hulladékkal is, a másik pedig a költségek. Az is egy gyakori jel, hogy egyetlen atomerőmű építésének költségéből lehetne jobban fejleszteni a megújuló energiákat.
- Igen és ez fordítva is igaz lehetne, hogyha az elmúlt negyven évben nem a megújulókba toljuk bele a pénzt, amivel még mindig nem tudjuk eltárolni az így termelt energiát, akkor lehet, hogy már fejlettebb atomenergia állna rendelkezésünkre, de szerintem ez egy hibás érvelés. Szerintem mind a kettőre szükség van. Mind a kettőt kutatni kell, mind a kettőt szektorban invesztálni kell. Most alapvetően, hogyha megnézzük az európai szintű atom vitát, hogyha így leegyszerűsítve nevezhetem, akkor azt látjuk, hogy a németek gyakorlatilag legkésőbb 2011-ben eldöntötték azt, hogy ők márpedig csak és kizárólag az időjárásfüggő megújulókba fektetnek, és a nukleáris iparukat le is bízzuk. Ha az Európai Bizottság hoz egy olyan döntést, hogy a befektetések mehetnek a nukleáris iparban is fenntarthatónak minősül, akkor a németeknek ez gazdaságilag elképesztő veszteséget jelent, azt is mondhatnám, hogyha gyakorlatilag a befektetők tömegével ábrándulnak ki az időjárásfüggő megújulókból, mert a technikai áttörés nem fog megszületni záros határidőn belül az energiatárolás kapcsán, akkor a németek futhatnak a pénzük után. Tehát itt nem arról van szó, hogy a nukleáris energia mennyire zöld vagy nem zöld. Szakmai körökben ez egyértelmű, hogy ez zöld energiaforrás. Nyilvánvalóan van probléma a hulladék kezelésével, erre irányulnak a legújabb nukleáris univerzum.
- Oké, de a mi hulladékunkat nekünk kell tárolni, azt nem vihetjük Finnországba.
- Pontosan ezt tesszük például, hogyha újra kell dúsítani egy fűtőelemet, akkor azt visszük a franciákhoz, vagy visszük az oroszokhoz, és ezt csináljuk a világ bármely más pontján is, akiknek nincs erre saját kapacitásuk, és a finnek pontosan erre apellálnak, hogy bizony nagyon jó pénzért ők engedélyezik, hogy ott le lehessen tárolni ezeket a hulladékokat, de azt gondolom, hogy nem ez a legnagyobb probléma ennek kapcsán.
- Mi a legnagyobb probléma?
- Hát az, hogy az időjárásfüggő megújulók sem megújuló energiaforrással kerülnek például előállításra, és nem megújuló alapanyagokat használnak, hogyha a lítiumra, a kobaltra, az egyéb nehézfémekre gondolunk, amik a per még veszélyes hulladékká is teszik ezeket, és ezek 20 éves életidő után gyakorlatilag hulladékká válnak, és ezeknek nem tudjuk az újrahasznosítását megoldani, akkor vajon előrébb vagyunk-e, és ez mennyivel jobb szituáció, mint mondjuk egy más típusú hulladékok kezelése. Nyilvánvalóan a kettőt nem lehet teljesen egy lapon említeni, csak azt szeretném mondani, hogy amikor fenntarthatóságról van szó, akkor beszélhetünk például egy 60 éves atomerőműről, az élet idejéről, és ennek a teljes idő alatt biztosított üvegházhatású gáz üzemelés mentességéről, és nyilvánvalóan itt van egy hulladékveszély, amit kell kezelni, és erre mondtam is példákat, hogy hogy lehet. Meg vannak a 20 éves időjárásfüggő megújulók, ami szerintem nem egy teljesen rossz megoldás, de még egy nem kiforrott technológia, ahol ugyanúgy keletkezik veszélyes hulladék, azt ugyanúgy nem tudjuk jelenleg kezelni, de az afölött szemet hunyunk, mert nem tudom miért, miért hunyunk szemet.
- Jó, hát sajnos lejárt az időnk, még nagyon-nagyon sok kérdés maradna. Úgyhogy nagyon érdekes volt Máté, köszönjük szépen a beszélgetést, és folytassuk ezt, ha lehet. Köszönjük szépen minden jót! Litkei Mátéval, a Klímapolitikai Intézet igazgatójával beszélgettünk arról, hogy szerinte zöld vagy nem zöld az atomenergia.
Forrás: Jazzy Rádió, 2022. január 18.
