2022.08.04.

Atomenergia: Európa kezd józanodni – 2022. 08. 04.

Néhány héttel ezelőtt – némi meglepetésre – a baloldali többségű Európai Parlament az atomenergiát zöld és fenntartható áramtermelési módként ismerte el. Sarkosabban fogalmazva: győzött a józan ész a Nyugat-Európát romba dönteni kész baloldali-liberális-zöld ideológia ellenében. A döntés jelzi, hogy Európában egyre többen ismerik fel: atomenergia nélkül nem lehet a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célokat elérni. Ebből a szempontból külön is jelzésértékű volt, hogy a német gazdasági minisztérium immár nem zárkózik el mereven az év végén bezárásra ítélt utolsó németországi atomerőművi blokkok további üzemeltetésétől. Európa és a világ számos országa mindinkább az atomenergia irányában keresi a súlyos energetikai kihívásokra adandó válaszokat.

Az Európai Parlament atomenergiára vonatkozó döntésének legfontosabb hozadéka, hogy békés célú alkalmazását segítő finanszírozási források is megnyílnak a jövőben, ezzel új beruházások kaphatnak hatalmas lendületet.

Nem kevésbé fontos az atomenergiával kapcsolatos kutatás-fejlesztés jövőbeni támogatása, például a nukleáris üzemanyagciklus zárása és ennek részeként a negyedik generációs gyorsneutronos reaktorok fejlesztése. Ennek az új technológiának köszönhetően a világon felhalmozott kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosíthatóvá válik, és okafogyottak lesznek az atomenergiával szemben hangoztatott fenntarthatósági fenntartások, hiszen több ezer évre elegendővé válnak az eddig feltárt uránkészletek.

De ne szaladjunk ennyire előre! Globálisan ma egyelőre az látható, hogy egyre több ország ismerte fel: a klímavédelmi, ellátás- és nemzetbiztonsági céljaikat kizárólag megújuló energiaforrásokkal és fosszilis erőművekkel nem tudják elérni. Ezért Európában növekvő számú ország tervez új atomerőművi egységeket építeni és/vagy meghosszabbítani a jelenleg üzemelő blokkok üzemidejét. Magyarország mellett például Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Japán, India, Kína, Dél-Korea, Egyiptom, Törökország, Szaúd-Arábia és egyre több afrikai ország az atomerőművek építésében látja a jövőt.

Sajnálatos, hogy az atomenergiát ellenző európai és hazai zöldpártok és -szervezetek eddig folyamatosan ellenérzéseket és félelmet próbáltak kelteni a nukleáris energiával szemben.

A német kormánynak a mostani energiaválság kellett ahhoz, hogy kénytelen-kelletlen belássa: dőreség az eddigi kárhoztatott, stabilan termelő német atomerőművek megmaradt részét leállítani. Igencsak tanulságos a Nemzetközi Energiaügynökség közelmúltban publikált jelentésének következtetése:

A politikai környezet változik, ezért lehetőség nyílik a nukleáris energiához való visszatérésre.

Németország kénytelen volt belátni, hogy a villamosenergia-szolgáltatást nap- és szélerőművekkel nem lehet garantálni, hiszen atomerőművek nélkül a szükséges gázerőművi kapacitásokhoz nincs és nem is lesz olcsó és elegendő gáz, a szénerőműveket pedig klímavédelmi és egyéb okokból hosszú távon nem lehet „eladni” a német társadalomnak és a nemzetközi közösségnek.

Ezt jelezte Olaf Scholz német kancellár minapi kijelentése is, mely szerint „nem szabad megtörténnie annak, hogy egy új, globális szénreneszánsz bontakozzon ki”. Sietett hozzátenni, hogy a németországi szénerőművek újraélesztése csak átmeneti. Ha továbbgondoljuk Scholz szavait, akkor azt látjuk, hogy amennyiben nem lesz elegendő földgáz, illetve szénerőművi kapacitás Németországban, akkor – tetszik vagy sem – szükség lesz továbbra is az atomerőművekre.

Az már eddig is eleve szembement a józan közgazdasági számítással, hogy a megmaradt három atomerőművet jócskán az élettartamuk vége előtt akarták leállítani, de mint tudjuk, a németeknél az ideológiavezérelt energiapolitika nem nagyon volt eddig köszönőviszonyban a józan ésszel…

A változás, most úgy tűnik, végre elkezdődhet. A Reuters információja szerint a német gazdasági minisztérium azt közölte, hogy Németország meghosszabbíthatja a három még üzemelő atomerőművi egységének üzemidejét, mondván, ehhez a lakossági támogatottság is növekszik. A német kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy a „határidő meghosszabbításának kérdése a kormány számára technikai, nem pedig ideológiai kérdés”, ami 180 fokos fordulatot jelenthet az eddigiekhez képest. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a súlyos gáz- és villamosenergia-szolgáltatási kockázatok, a franciaországi áram­import kiesése meghátrálásra késztetheti az eddigi ideológiavezérelt német politikát.

Összeurópai szinten tovább segíti a józanodást, hogy a hőhullám rávilágított: olyannyira nincs elegendő erőművi kapacitás Európában, hogy akár az eddigi szabályozásokon is változtatni kell.

Jelzésértékű, hogy még Franciaországban, ahol a termelés mintegy hetven százalékát atomerőművekkel termelik, a hatóságok kénytelenek voltak ideiglenesen módosítani az egyes atomerőművek által kibocsátott hűtővíz maximális hőmérsékletére vonatkozó szigorú szabályokat az áram­hiány mérséklése érdekében, mert minden kilowattóra számít.

Az európai energiaválság és a baloldali többségű Európai Parlament döntése rámutatott: nem tartható fenn tovább az atomellenesség. A strasbourgi döntés kihúzta a talajt a hazai zöldek lába alól is, ezért mélyen hallgatnak róla, és helyette a lakosságot érintő kényszerintézkedések hiteltelen és populista támadására koncentrálnak.

Nem kérdés, hogy Magyarország helyes úton jár az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes fejlesztésével.

A paksi atomerőmű tervezett újabb üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett ezért érdemes lassan azon elgondolkozni, hogy középtávon egy új telephelyen akár újabb atomerőművi blokk(ok) is épüljenek, hogy mindig, minden körülmények között legyen olcsó, itthon termelt áramunk.

Forrás:

https://magyarnemzet.hu/velemeny/2022/08/atomenergia-europa-kezd-jozanodni 2022. augusztus 3.

7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos u. 2.
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram