Szakadát község Tolna megyében, a Hegyhát dimbes-dombos vidékén, három ÉNY-DNY irányban húzódó völgyben fekszik. A község lakosságának száma 242 fő. A községet vegyesen lakják magyarok, felvidéki és sváb családok, az utóbbiak kb. 60 %-ban vannak jelen. Az utóbbi időben számos német család vásárolt Szakadáton házat, részben hétvégi háznak, részben végleges ideköltözésre. Ezeket felújítják, rendben tartják ezzel is gazdagítva a település szépségét. Értékeink közé tartoznak a muzeális értékű falusi házak épületek, templom, kápolnák, régi szobrok, keresztek a községen belül és kívül.
A falu határában halastavak fekszenek, melyek mentén túraútvonalat alakítottak ki. A gyerekek a szomszédos településre Diósberénybe járnak óvodába, illetve Gyönkre iskolába. A községben van Könyvtár, mely heti 2 alkalommal várja a lakosságot. A Teleházban a számítógépek használatán, internetezésen kívül a gyermekeknek különböző foglalkozásokat, programokat, rendezvényeket tartanak. A települési önkormányzat mellett működik Német Nemzetiségi Önkormányzat is. A kevés lélekszám ellenében civil szervezetek is működnek, melyek: Hagyományőrző Nemzetiségi Egyesület, és egy alapítvány: a Szakadát Jövőjéért Alapítvány.
A falu szociális helyzetét nagyban javítja a helyben működő Idősklub, mely az idősek nappali foglalkoztatásán túl biztosítja a szociális étkezés lehetőségét. Az intézmény teret ad a házi segítségnyújtás számára is. A gondozók szükség szerint segítséget nyújtanak az időseknek, egyedül élőknek és szociálisan rászorulóknak. Az intézmény a szociális feladatok mellett különböző összejöveteleket, kulturális programokat szervez, így nagy mértékben befolyásolja az idősek közösségi életét.
Ezen szolgáltatások színvonalát növeli és nagyszerűen kiegészíti a településen működő falugondnoki szolgálat, mely az alapvető feladatokon túl - mint pl.: ebéd kihordás, betegszállítás, gyógyszerkiváltás – különböző személy és teherszállítási, szervezési és az önkormányzat munkáját segítő ügyintézői feladatokat is ellát. A községben megtekinthető az Ősök szobája, mely egy gyűjtemény, régi szakadáti bútorokból, öltözékekből, munkaeszközökből és fényképekből áll. A községben kórus működik közel 30 fővel, akik rendszeresen járnak fellépni az ország különféle tájaira és természetesen a községi rendezvényeken is részt vesznek.
nyuszi ünnepség április hóban, hagyományos disznóvágás december-január, Márton napi felvonulás november, művészeti alkotótábor július-augusztus hóban , lekvár főzés, hagyományos szüret.
Élhető falu megteremtése: infrastruktúra fejlesztése (utak, járdák felújítása). Sajnos a település elöregedett, jó lenne, ha fiatalok költöznének a településre. Probléma az, hogy környezetünkben kevés a munkahely. A település előnye és egyben hátránya, hogy az ingatlanok kb 20-30 % külföldi tulajdonban van. Előnye az ingatlanok karbantartása, szépítése, hátránya az ingatlan árak felverése.
Templom:
Szakadát község neve már az Árpád-kori oklevelekben szerepelt. A XIII. század elején már egyházashely volt, tehát temploma is volt. Egy fejér-féle 1298-ban kelt oklevél templomáról tesz említést. Hogy utána 4 évszázadon át mi történt az itt lakók templomával és milyen volt az a templom, vagy templomok, arról nem lehet tudni. Feljegyzések csak az 1700-as évektől vannak. A 150 évig tartó törökdúlás alatt a falu teljesen kipusztult. Az 1570-es években még részben lakott községet azután már csak pusztának említik. Az 1600-as években rácok telepednek itt le, akik itt éltek egy évszázadon át. Temetőjük a mai Rácz-temető dűlőben volt és templomuk is volt a mai templom helyén. Az ősök az 1723-as évek után települtek le Szakadáton. Az itt talált kis templom romokban hevert. 1761-ben új templom építésébe kezdtek, ami 4 évig épület a szakadátiak segítségével. A templom 1765-ben került felszentelésre. Védőszentje: Szent Miklós püspök. E templom eredeti oltárképét a sekrestyében ma is megtalálható. Maga a templom képe az 1883-ban készült új oltárképen látható, ami jelenleg a Szent sír kápolnában van. 1880-ban gyűjtés kezdődött új templom építésére. A templom teljes felépítését megkezdték. Csak a torony maradt meg az 1765-ben megépített templomból. Az új templom Kirsteni Ágoston bécsi műépítész terve alapján épült. A templomot alaptól kezdve újra kellett építeni. A templom hajója szinte egy év alatt felépült, de sok hibával. 1899. december 6-án Szent Miklós napján a templom felszentelése megtörtént, „Jézus Szíve” került a főoltárra. A templom felszentelése után alig telt el 5 év, már kezdődtek a bajok a rossz építkezés miatt. A torony tetejét egy szélvihar letépte. 1907. júliusában a Lourdei Mária oltár alja leégett.1916-ban az orgona feletti mennyezetrész leszakadt, az orgona tönkrement A padokban is kár keletkezett. Mérnöki vélemény alapján az egész templomhajó mennyezetét le kellett bontani, ideiglenesen deszkával fedték be.1919 és 1934 között a mennyezet faszerkezetét megerősítették, összehúzták a gerendázatot. A födémet teljesen leszerelték és pótfödémet helyeztek rá. Az egész templomtetőt és a tornyot eternittel borították. Később a templom újra beázott. Mise alatt télen olvadáskor csurgott a padokra a víz. A tető teljes átlécezésére került sor. A gerendákat ismét leszedték, új erősebb gerendákkal fedték a mennyezetet.1840-es évek után NST és a hívek adományából tatarozták a templomot. 1972-1990 között a templom külsőleg elég elhanyagolt képet mutatott. 1990-ben kezdődik a templom teljes felújítása a szakadáti hívek adományából, társadalmi munkából, önkormányzati támogatásból, az elszármazott belföldi és külföldi hívek adományából. A templom külső újraszentelésére 1992. június 28-án volt, búcsú napján. A belső teljes felújítás után 1993. június 20-án került sor a templombelső újraszentelésére.
2013-ban egy adakozás révén a tető kb. felét sikerült szigetelni, amit most folytatni és befejezni szeretnénk. A templom ma a község vallásos életének központja. Itt zajlanak a keresztelések, elsőáldozások, bérmálások, esküvők, az emberi élet fordulóinak ünnepélyes és halálig emlékezetes szertartásai. Az ünnepélyeknek hangulata a templomi szertartások fénye, méltósága és magasztossága adja meg igazán.
Tájház
A tájház közel 300 éve itt lakó német lakosságnak állít emléket. A kiállítás anyaga felbecsülhetetlen értékeket tartalmaz. Köztük az 1692-ben kiadott biblia restaurált példánya, amely Magyarországos egyedi példány. Büszkék vagyunk a tájházban található információs pultra, melyben többek közt az egyedi szakadáti nyelvjárás beszélő szótára tekinthető és hallgatható meg, mely szintén egyedülálló országos szinten. Ezen kívül községünk kulturális életének fontos állomása.
Temető
A temetőben került felállításra az I. világháborús emlékmű, ami 2020. évben felújításra került HM pályázatból. 1853-ben épület kőkereszt felújítására pályázatot adott be a nemzetiségi önkormányzat. Ezeket a kereszteket szakadáti születésű pap családja állította hálából. Temetőnyilvántartása egyedülálló környékünkön. 1810-től nyilvántartott sírok egyedi fotón is megtekinthetők online feldolgozásban. Írásos emlék nem maradt fenn arról, hogy ki és milyen okból állította a keresztet. Jellegzetes barokk stílusa, szép, részletes kidolgozása arra utal, hogy donátora (azaz a készítés és felállítás megrendelője) jobb módú egyén lehetett – meg tudta fizetni az igényes munkát. Anyaga helyben bányászott, a miocén korban keletkezett szarmata (ceritiumos) mészkő, a kőfaragók nyelvén „puha” mészkő. Ez a kő jól fejthető, könnyen faragható építőanyag. Közismert, hogy a reformkortól kezdődően a kőbányai kőbányák biztosították a főváros építéséhez szükséges köveket; több millió tonna jó minőségű építőkővel látta el a település az országot és a fővárost.
