Tolna a megye ötödik legnagyobb lélekszámú kisvárosa, egyben névadója. 2013 óta járási székhely is. Pakshoz és Szekszárdhoz is közel fekszik, a Duna mente vonalán, bár az élő folyóval már nincs közvetlen kapcsolata. Közúton jól megközelíthető, a 6. számú főút, valamint az M6 és az M9 sztrádák révén. Tolna neve a legvalószínűbb elmélet szerint a latin telona szóból származik, ami vámot jelent. Területe már a római korban lakott volt, Tolnavárat I. István alapította. A település első írásos említése az 1055-ös tihanyi alapítólevélben „in thelena” formában történt. A mai város két település, Tolna és Mözs egyesülésével jött létre. Nagyjából 11,5 ezren laknak itt, jövedelmi helyzetük kicsit rosszabb, mint az országos átlag, de jobb, mint a megyei. Három olyan üzem működik Tolnán, amely kétszáznál több dolgozót foglalkoztat. A lakáshelyzet és az egészségügyi ellátás jobb az átlagosnál, a településen gimnázium is működik.
A tolnai az ország legnagyobb dunai holtágrendszere, ami páratlan természeti kincs. Tolna különleges építészeti értéke az egykori laktanyai épületegyüttes felújításával létrehozott új városrész. Ma szálloda, gimnázium, idősek otthona, rendezvényterem, játszóház és egy turisztikai látogatóközpont, a MAG-Ház is itt működik, fő attrakciója egy életnagyságú hajómalom. Az ország legrégebben (ma is) működő kékfestő műhelye Tolnán található. Verseghy Ferencnek, a habán fazekasság legismertebb hazai képviselőjének Mözsön van műhelye.
A helyiek identitásának meghatározó eleme a víz, a hal, a halászlé. A város jelképe a bárka. A tolnaiak csúfneve a „sárgalábú”, ami vélhetően a „tojástaposás” legendájából ered. A vízhez, a Dunához kötődő hagyomány a „vízen járók” szentje, Nepomuki Szent János ünnepe. Tolna városként történő első, írásos említéséhez (1424.) kapcsolódik májusban a Város Napja. Augusztusban rendezik a Duna-parti Alta Ripa Szabadidőparkban a Bárka Fesztivált, szeptemberben pedig a „Brass Vegas” fúvósfesztivált.
Tolna népessége nem csökken, sőt némileg emelkedik. Az átfogó cél változatlanul az egészséges, lakható város fejlesztése, a vonzerő megtartása, ami a természeti és épített környezetből, a munkalehetőségekből, a helyi közszolgáltatások minőségéből, a jó közbiztonságból, a szabadidő eltöltését szolgáló lehetőségekből adódik. A jövőben szükség van az intézményi korszerűsítések folytatására; a csapadékvíz elvezetés átfogó megoldására; a közlekedési infrastruktúra továbbfejlesztésére; a holtág revitalizációjára.
